Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke válaszút előtt áll: a szövetségi ügyészség vádat emelt ellene a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. A per nem csupán jogi tét, hanem politikai küzdelem is, amelynek tétje Bosznia-Hercegovina területi integritása. Milorad Dodik nyíltan megfogalmazta: elítélése esetén megkezdi a kivonulást a szövetségi intézményekből, sőt, ismét napirendre tűzi a Szerb Köztársaság függetlenségének kérdését, ami súlyos destabilizációval fenyegethet.
Szerdán ítéletet hirdetnek Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen, aki nyíltan szembeszállt a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseivel. A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat ellene, súlyos következményekkel fenyegetve. A vádpontok szerint Dodik nem hajtotta végre Christian Schmidt főképviselő döntéseit, sőt, törvényt fogadott el a nemzetközi főképviselő intézményének elutasításáról.
Mint az MTI írja, a tét nem csekély: a politikus akár öt évig terjedő börtönbüntetésre és tízéves hivatalvesztésre is számíthat. Az ügyészség a maximális büntetést kéri, Dodik pedig politikai nyomásról beszél, és tagadja a vádakat. Szerinte a bosznia-hercegovinai törvények alapján nem is létezik olyan bűncselekmény, mint amivel vádolják.
Milorad Dodik számára az eljárás több, mint egy egyszerű bírósági per. Három évtizede következetesen képviseli, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia. Nyíltan megfogalmazta: ha bűnösnek találják, nem fogadja el az ítéletet. Bejelentette, hogy ebben az esetben a Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből, sőt, újra napirendre tűzi az entitás függetlenné válásának kérdését.
A helyzetet bonyolítja a daytoni békemegállapodás sajátos jogrendje, amely két részre – a Szerb Köztársaságra és a Bosznia-hercegovinai Föderációra – osztja az országot. A nemzetközi főképviselő intézménye jogosult törvényeket hozni és felfüggeszteni, amit Dodik rendszeresen megkérdőjelez. A boszniai szerb parlament az utóbbi években már megszavazta saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, ami súlyos belpolitikai feszültségeket okozott.
Dodik szerint Bosznia-Hercegovina működésképtelen állam, és a mostani per sorsdöntő pillanat lesz az ország jövőjét illetően. Saját szavai szerint az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára – ezzel is jelezve, hogy kész konfrontálódni a nemzetközi közösséggel.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság vezetője korábban nyíltan bejelentette, hogy régóta dédelgetett tervét végrehajtva kiválik Bosznia-Hercegovinából. Meggyőződése, hogy a lépés elkerülhetetlen, és a nép támogatni fogja. A kiváláshoz népszavazást terveznek, bár sok elemzést kell még elvégezniük. Dodik szerint idővesztés lenne nem élni a függetlenség lehetőségével, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem céljuk instabilitást teremteni.
A nemzetközi közösség élesen ellenzi Dodik terveit. Az Egyesült Államok határozottan leszögezte, hogy nem engedélyezi a kiválást, és minden eszközzel fellép a daytoni békemegállapodás megváltoztatása ellen. Oroszország ugyan találkozott Dodikkal, de fenntartja a daytoni megállapodáshoz való ragaszkodását. A helyzetet bonyolítja, hogy nem egyértelmű: a Szerb Köztársaság önálló marad-e, vagy megkísérli a csatlakozást Szerbiához, amit még Belgrádban sem fogadnának osztatlan lelkesedéssel.
Intenzív diplomáciai tevékenység jellemzi Bosznia és Magyarország kapcsolatát: A hónap kiemelt eseménysorozata volt február 17., amikor Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Milorad Dodikot, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnökét. A munkamegbeszélésen a két vezető részletesen áttekintette Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közötti politikai és gazdasági együttműködés 2025-ös terveit. A találkozó különös jelentőségét az adta, hogy a vezetők nyíltan beszéltek az orosz–ukrán háború árnyékában meghúzódó balkáni politikai feszültségekről. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a térség békés fejlődése mellett, és ennek jegyében megállapodtak a két ország közötti kapcsolatok további erősítésében.
A diplomáciai találkozó nem csupán protokolláris jellegű volt, hanem stratégiai jelentőségű egyeztetésnek bizonyult.
Ezt megelőzően tavaly májusban találkozott a két vezető a Karmelita kolostorban. A megbeszélésen a felek akkor is kiemelt figyelmet fordítottak a Balkán térségének politikai helyzetére, különös tekintettel az orosz–ukrán háború kontextusában.
Ugyancsak 2024-ben áprilisban is találkozott a két politikus, akkor Orbán Viktor utazott a boszniai Banja Lukában, ahol átvette a Boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje láncon kitüntetést Milorad Dodiktól, a térség elnökétől, amit korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is megkapott. A látogatás alkalmával mind politikai, mind gazdasági téren megerősítették a két ország közötti kapcsolatokat. A találkozó egyértelművé tette, hogy Magyarország elkötelezett a boszniai Szerb Köztársasággal való szorosabb együttműködés mellett mind politikai, mind gazdasági téren.