A Republikon Intézet szerdán „Berlin felett az ég” címen rendezett vitaestet a német választások eredményeiről Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Intézet vezetője és Szent-Iványi István volt SZDSZ-es politikus és Magyarország korábbi ljubljanai nagykövete között. A felek főképp az AfD előretöréséről és a német–magyar kapcsolatok jövőjéről vitáztak, annak fényében, hogy Orbán Viktor nem a választás győztesét, vagyis a CDU-t és vezetőjét, Friedrich Merzet támogatta.
A Magvető Caféban megrendezett külpolitikai vitaest moderátora Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója volt, aki először azt kérdezte a vitázóktól, hogy mi volt a legnagyobb meglepetés a német választási eredményekkel kapcsolatban. Mráz és Szent-Iványi is egyetértettek abban, hogy a közvélemény-kutatások annyira profin mértek, hogy kevés ilyen, meglepő fejlemény volt.
A Nézőpont Intézet vezetője viszont hangsúlyozta, hogy a kiváló mérések ellenére részmeglepetések azért akadtak. Például, hogy a konzervatív CDU (Kereszténydemokrata Párt) relatíve rosszul szerepelt, amit ő azzal indokolt, hogy Angela Merkel korábbi pártjának liberális szárnyát elidegenítette az együttszavazás az AfD-vel. Az Alternatíva Németországért eredményeivel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy nem meglepő, de az AfD megnyerte az egész volt NDK-t – néhány körzetet kivéve. Hozzátette, „az AfD egy keletnémet középpontú néppárt lett, vannak területek, ahol ez a legfontosabb párt”.
Szíven ütött, amikor ezt megláttam. Gyakorlatilag itt két ország van
– mondta ezt már Szent-Iványi, reflektálva arra, hogy a volt NDK területét letarolta a szélsőjobb.
Az SZDSZ volt EP-képviselője is hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy a pártvezetésben ez nem tükröződik, az Alternatíva Németországért egy keletnémet párt, ugyanis a volt NDK területén élők frusztrációit (bevándorlás, szegénység) jeleníti meg. És további meglepetésként értékelte ezzel kapcsolatban, hogy 18 és 30 éves németek között az AfD volt a legnépszerűbb párt, ellentétben a korábbi választásokkal, ahol a fiatalok inkább baloldali pártokra voksoltak. Mindemellett a szakértő úgy fogalmazott, hogy „Németország a változásra szavazott, kérdés, hogy ez mennyire fog megtörténni, hiszen a CDU-nak muszáj lesz nagykoalíciót kötnie”, mégpedig az előző időszakban a legnagyobb kormánypárt szerepét betöltő SPD-vel (Szociáldemokrata Párttal), vagyis Olaf Scholz leköszönő kancellár pártjával.
Mráz Ágoston Sámuel erre úgy reagált, hogy ő ezt azért „icipici nagykoalíciónak” szokta nevezni, ugyanis a két párt a mandátumok mindössze 52 százalékát birtokolja a Bundestagban, amely apró többség, ami több politikai tömörülésnek is zsarolási pozíciót kínál. Akik leginkább jól jöhetnek ki ebből az icipici többségből, az a CDU bajor szövetségese, a CSU lehet, amely az összes mandátum 7 százalékát birtokolja (a két párt közösen indult a választáson, magyarul ezért általában Uniópártoknak hívjuk őket). Az Uniópártok bajor szárnya nélkül tehát egész biztosan nincs kormányzó többség, így
Bajorország komoly befolyást fog szerezni Berlinben.
Abban a vita résztvevői egyetértettek, hogy egyedül a szavazatok 11 százalékát megszerző Zöldek fognak konstruktív ellenzékként részt venni a parlamenti munkában. A másik két párt, az AfD és Die Linke (Baloldal) ugyanis szélsőséges, és abban érdekeltek, hogy destruktív (Mráz úgy fogalmazott „frontális”) ellenzéki szereplői legyenek a parlamenti munkának, hiszen így tudják a politikai instabilitás látszatát kelteni, és magukat megoldásként feltüntetni.
Az AfD kerek perec kijelentette, hogy ez a kormány meg fog bukni, erre készülnek
– mondta Magyarország korábbi szlovéniai nagykövete.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a német belpolitikában most egy igazán fontos kérdés van: az adósságfék eltörlése – konkrétan ebbe bukott bele az előző kormány. Az ország alkotmánya tiltja, hogy Berlinnek egy évben több kiadása legyen, mint amennyi bevétele, igen ám, de az új kancellár, a CDU-s Friedrich Merz belengette a gazdaság talpra állítását, és a komoly fegyverkezést, amihez hitelre lenne szükség. Csak van egy bökkenő, az adósságfék eltörléséhez kétharmados parlamenti többség kellene. „Egy CDU–SPD-koalíció ezt a Zöldek bevonásával sem tudná elérni” – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel.
Az alkotmánymódosításhoz vagy a szélsőbaloldali Die Linkével, vagy a szélsőjobboldali Afd-vel muszáj lesz együttműködnie a nagykoalíciónak, különben nem lesz a német fegyverkezéshez elég forrás.
Mráz hozzátette, hogy állítólag van erre egy kiskapu, amit a CDU és az SPD most mérlegel, mégpedig az, hogy a korábbi parlamenttel elfogadják az alkotmánymódosítást, még mielőtt az újonnan megválasztott képviselőket beiktatnák. „Ez ellentétes lenne a német parlamentáris demokrácia hagyományaival” – monda, és azt is hangsúlyozta, hogy nagyon reméli, hogy ha ez meg is történik, nem teremt precedenst más kormányoknak, például a magyarnak.
Virág Andrea moderátor ezután arról kérdezte a feleket, hogy miképpen látják az AfD jövőjét. Mráz Ágoston Sámuel szerint Alice Wiedel most azon fog dolgozni, hogy szalonképessé, koalícióképessé tegye a pártját. A szélsőjobboldal ugyanis hiába érte el történelme legnagyobb sikerét, a hatalomhoz nem kerültek közelebb, ugyanis egyik párt sem hajlandó velük összefogni. A pártvezért ezért valószínűleg a következő választásig ki fogja tenni a pártból a szélsőségeseket, viszont retorikájában és kommunikációjában keményen szélsőjobboldali marad. Itt hazai párhuzammal élve – Orbán Viktor mémmé vált mondása után – úgy fogalmazott, hogy
„nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit csinál”.
Szent-Iványi István azonban nehezen tudja elképzelni, hogyan lehetne szalonképessé tenni egy pártot, amelynek thüringiai vezetője olyanokat enged meg magának, hogy ő „emberarcú nemzetiszocializmust épít” – a volt nagykövet hozzátette, hogy a francia és olasz szélsőjobb az ilyen arcok miatt sem szeretné őket a Patrióták (ez a magyar kormánypártok új frakciója az EP-ben) csoportjának soraiban tudni.
Alice Weidel fejében most az lehet, hogy egy Marine Le Pen- vagy egy Giorgia Meloni-utat járjon be. Például, most azt mondja, liberális, amit én nem hiszek el
– mondta a korábbi SZDSZ-es EP-képviselő.
Szent-Iványi ezután kitért arra, hogy Merz kancellársága lehetőség arra, hogy az eddig szétzilált Európát egy új vezető összerántsa. A volt nagykövet úgy fogalmazott, hogy az európai egységfolyamat két motorja válságban volt. Ehhez képest most egy stabil német kormányra van kilátás. Hangsúlyozta, Merz Európa-párti és atlantista, ami jó hír.
„Végre olyan vezeti Európát, aki szembeszáll Donald Trumppal és J. D. Vance alelnökkel, Macron eddig inkább csak sármmal próbálkozott. [...] Határozott, van benne egy politikai bátorság” – méltatta az új német kancellárt, majd hozzátette, hogy
„Európa egy geopolitikai tűzviharba került, és ha nem lesz rendes kapitánya, akkor szétesik”.
Szent-Iványi úgy gondolja, hogy ha Merz jó vezetőnek bizonyul, akkor a Macron által megálmodott „európai stratégiai autonómia” megvalósulhat, amire azért van szükség, mert az új Trump-adminisztráció barátkozik Moszkvával, és emiatt nagyon úgy néz ki, hogy a NATO-szövetségesek védtelenül maradnak. A volt EP-képviselő itt emlékeztetett, hogy ez az árulás Trumpék részéről azért is különösen nagy, mert az utóbbi évtizedekben Európa sok dolgot lenyelt az Egyesült Államoknak. Például az iraki és afganisztáni inváziót.
Mráz Ágoston Sámuel ezzel szemben inkább úgy látja, hogy a republikánus adminisztráció nem elárulja Európát, hanem csak Oroszországot próbálja leválasztani Kínáról. A Nézőpont Intézet vezetője szerint Trump és Rubio külügyminiszter ugyanis Kínában látja a valódi ellenséget, ezért törekszenek arra, hogy Moszkvát elcsábítsák Pekingtől, és baráti viszonyt alakítsanak ki vele. A két ország (mármint Kína és Oroszország) szerinte ráadásul elkerülhetetlenül szembe fog kerülni egymással, ugyanis Kína szemet vetett az ásványkincsekben gazdag Szibériára, amit egy 19. századi szerződés alapján magának akar követelni.
Szent-Iványi István emlékeztetett arra, hogy a vitapartnere által felvázolt külpolitikai leválasztás nem lenne példa nélküli. Harry Kissinger külügyminisztersége alatt az Egyesült Államok hasonló doktrínát követett, csak akkor Kínával törekedtek a jó viszonyra, és a fő riválistól, a Szovjetuniótól szigetelték el. Azonban úgy gondolja, hogy
Donald Trump nem annyira tájékozott, hogy ezt a fordított Kissinger-doktrínát tudatosan alkalmazza, vagy, hogy egyáltalán ismerje.
Mindemellett az orosz–amerikai kapcsolatok szempontjából hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök szavait még Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is üres fecsegésnek tartja. Viszont elmondta, ha Washington tényleg Kína-ellenes szövetség reményében közeledik az Orosz Föderációhoz, az nagy baj, ugyanis Vlagyimir Putyinban nem lehet megbízni, ahogy az orosz vezetésben sem, mert ezek az emberek háborús bűnösök.
A moderátor, Virág Andrea ekkor azt a kérdést tette fel, hogy milyenek lesznek a magyar–német kapcsolatok így, hogy nem az Orbán Viktor és a Fidesz által támogatott AfD nyert. Mráz Ágoston Sámuel szerint az Alice Wiedellel való találkozó csak pártpolitikai jelentőségű volt, és úgy gondolja, Orbán nyitott arra, hogy CDU-kormánnyal és Merz kancellárral is elmélyítsék a kapcsolatokat.
Elmondta, az EU működése szempontjából a német érdek, hogy Magyarország ne folyamatosan vétózzon, hanem részt vegyen az együttműködésben.
„Látok rá lehetőséget, hogy a közeljövőben leüljön a két vezető. Gazdasági kényszere is van a jó kapcsolatnak.” Majd mélyebben fejtegette, hogy a német autóipar és a fegyvergyártás beindításában is vannak összefonódások a két ország közt, ezért erős érvek szólnak az együttműködés mellett.
Szent-Iványi ezzel szemben hangsúlyozta, hogy nagyon rossz húzás volt Orbán Viktor részéről, hogy kancellárhoz méltóan, a Karmelita kolostorban fogadta Alice Wiedel pártelnököt, és nem a Fidesz Lendvai utcai székházában. Ezt Németországban is észrevették, és később is okozhat feszültséget az új kormánnyal.
A volt szlovéniai nagykövet szerint Orbánék azért működnek együtt az AfD-vel, mert Trumpék is ezt teszik. Holott az AfD még a Fidesz EP-frakciójának, a Patriótáknak is túl szélsőséges. Továbbá feltette a költői kérdést, hogy „vajon mennyire lesz egy platformon a kormány az AfD-vel, ha bejönnek a Trump-vámok?” (amelyek a rosszul teljesítő magyar és német autóipart újabb csapásként érhetik). Azt is mondta, hogy nem utal arra jel, hogy a miniszterelnök közeledne Merzékhez.
Semmilyen békülékeny szándék nincs Orbánban, olyanokat mond, hogy »Brüsszelt el kell foglalni«, meg »ki sem kell lépni, mert az EU-nak vége«. [...] Pedig Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk
– mondta Szent-Iványi.
Mráz Ágoston Sámuel erre azt válaszolta, hogy az ellenséges hangnemet a CSU (ez a CDU-val szövetséges bajor párt) EP-képviselője, Manfred Weber indította, amikor olyanokat mondott, hogy „Orbán Viktort meg kell buktatni”. Orbán emiatt az ellensége (Weberék) ellenségét (az AfD-t) partnernek tekinti. Ennek ellenére azt mondta, hogy:
Biztos vagyok benne, hogy Orbán gratulációt küld majd Merznek, akkor, amikor kancellárrá választják. Ez lenne a logikus és pragmatikus [gyakorlatias – a szerk.] lépés
– majd felajánlotta a korábbi nagykövetnek, hogy ebben akár fogadni is merne vele.
(Borítókép: Friedrich Merz, a német kereszténydemokraták (CDU/CSU) kancellárjelöltje beszél a választókhoz egy választási kampánykörút állomásán 2025. február 20-án Berlinben. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)