Argentína egyik legpuccosabb villaparkjába, Nordeltába nem várt „betolakodók” érkeztek: kapibarák, vagy más néven vízidisznók. A 45 ezer gazdag lakost számláló közösség egy része azonban nem kér a gyorsan szaporodó, hatalmas rágcsálókból, ezért elérték, hogy ivartalanítsák őket.
A Buenos Aires tartományban elterülő Tigre Partudo városban egy festői vízi világ várja azokat, akik képesek brutális (400−500 millió forintnál kezdődő) ingatlanárakat megfizetni. Ez a Nordelta. Egy egészen egyedi, mocsaras vidékre épült lakópark, ahol mindenhol luxusvillák állnak. Azonban a patakokkal, tavacskákkal és zöld területekkel övezett paradicsom nemcsak az argentin gazdagoknak, de a hatalmas, vízben élő rágcsálóknak, a kapibaráknak is vonzónak bizonyult.
A vízidisznók populációja az utóbbi három évben megtriplázódott Nordeltában, több mint ezer lepte el a villaparkot és a környező vizeket. A Nordelta egyes lakói szerint egyre nehézkesebb a rengeteg egyeddel együtt élni, ugyanis – habár a kapibara nem agresszív állat – a kicsinyeit veszélyben érző nőstények kíméletlenek lehetnek. Emellett az is problémát jelent, hogy a kutyákhoz hasonlóan a vízidisznók területüket védő állatok, ezért a házi kedvencek és a termetes rágcsáló között rendszeresek a komoly összecsapások.
A kapibara a világ legnagyobb rágcsálója, súlya elérheti a 60 kilogrammot, hosszúsága pedig az 1,3 métert. Az állat növényevő, viszont a hódokhoz hasonlóan ideje nagy részét a vízben tölti. Egyetlen hímből és sok-sok nőstényből álló csoportokban él.
Három évvel ezelőtt valamilyen okból kifolyólag nemzetközi hisztéria alakult ki a kapibarák körül, miután a TikTok közösségimédia-platformon mémmé vált az, hogy mennyire aranyosak. A popkultúrában azóta nagyon népszerűnek számítanak.
Ezért van az is, hogy Nordelta-villapark elleni kapibarainvázió rendkívül jóízű kárörömmel tölti el az argentin társadalmat. A 46 millió lelket számláló államban minden második gyermek és a felnőtt népesség 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt tengeti életét. A Rio De La Plata folyó torkolatában elterülő országban jelenleg érezhető egyfajta kapibarapárti hangulat, amiért az aranyos állatok borsot törnek a felső tízezer orra alá.
Pláne azóta, hogy a Nordelta gazdag lakosainak egy csoportja kilobbizta Buenos Aires tartomány kormányánál a kapibarák ivartalanítását. A jóváhagyott terv szerint 250 állatba fecskendeznek fogamzásgátlót, ami kilenc hónap és egy év közötti időszakra meggátolja a szaporodásukat. A fogamzásgátlást ezen a héten akarták elkezdeni, de az esőzések miatt ezt elhalasztották. Viszont nagyjából 5 domináns hímet már véglegesen ivartalanítottak.
Mivel a vízidisznók rágcsálók, ezért nagyon gyorsan képesek szaporodni. A nőstények egy évben akár kétszer is vemhesek lehetnek, melynek során akár 8 utódot is világra hozhatnak.
Az argentin környezetvédők hangsúlyozták, hogy nem a kapibarák tehetnek arról, hogy a Nordelta villapark kivitelezői behatoltak a vízidisznók életterébe, vagyis a lápos, mocsaras vidékre, és azt elválasztották az élővilág többi részétől. Arra kérik a hatóságokat, hogy ne ivartalanítsák az állatokat, a törvényhozóktól pedig követelik egy olyan jogszabály elfogadását, amely megvédi az ország még érintetlen vizenyős területeit a Nordeltához hasonló, ökológiailag teljesen fenntarthatatlan lakóparkprojektek kivitelezésétől. Más aktivisták arra hívják fel a figyelmet, hogy rendkívül visszás az, hogy egyes emberek úgy akarnak a természet közelében élni, hogy nem képesek elviselni az azzal együtt járó negatív dolgokat – például az összetűzéseket a 60 kilós rágcsálókkal.
A Nordelta egyes lakóit szintén felháborította a kapibarák kiirtására tett kísérlet. Hangsúlyozták, hogy az állatok ivartalanítását egy hangos kisebbség bulizta ki, akik kártevőként tekintenek az állatokra, és kiirtás helyett inkább egy másfajta megoldást, zöldfolyosók létrehozását javasolták.
Silvia Soto, a Te hangod elnevezésű helyi civil szervezet vezetője arról panaszkodott az El Paísnak, hogy a vízidisznók ivartalanítását nem előzte meg semmilyen konzultáció. A nő arról is lerántotta a leplet, hogy a kapibarák nem véletlenül kényszerülnek arra, hogy az emberek közelében éljenek. Silvia szerint az egész helyzetet az idézte elő, hogy a nemrégiben a Nordeltát kivitelező cég elpusztította a hatalmas vízi rágcsálók egyik fő élőhelyét, hogy ott egy főteret építsen a városméretű, elzárt, elit lakóparknak.
Az ingatlanfejlesztőnek a kapibarák sorsa miatt aggódó lakók már többször jelezték, hogy úgynevezett zöldfolyosók vagy vadfolyosók kialakításával a lakópark élővilága összekapcsolható lenne a vadon élővilágával, és így vízidisznók nem lennének beszorítva az emberi település környező vizeire. Soto ezt az igényt kommunikálta az ingatlanfejlesztő felé is.
Azt mondták, hogy nincs hely ilyen folyosókat kialakítani, de arra van, hogy újabb és újabb házakat építsenek
– mondta a helyi lakos.
A Nordelta szinte tökéletes környezet a kapibaráknak. Rengeteg helyük van arra, hogy menedéket és táplálékot találjanak, és senki sem vadászik rájuk. A lakópark mintegy 500 hektárnyi tóval és zöldterülettel rendelkezik, t ermészetes ragadozóik − például a puma − és az orvvadászok nélkül, akik élelemért lövik őket.
A kapibara, köszönhetően alkalmazkodó- és szaporodóképességének, nem egy védett állat, azonban az illegális vadászata egyre inkább problémát jelent, ugyanis egyes dél-amerikai országokban fogyasztják a húsát. Ez azért is van, mert a katolikus egyház álláspontja szerint a vízidisznó egy hal, és ezért a böjt időszaka alatt szabad enni – a halat az egyház nem tekinti húsnak. A valóságban a kapibara egy emlős, csupán a vízben él, ennek ellenére a vallásos dél-amerikaiak előszeretettel fogyasztják a böjti időszakban.
Magyarországon a debreceni állatkertben élnek kapibarák.
(Borítókép: McDonald Wildlife Photography In / Getty Images)