Salvador Illa, Katalónia nem függetlenségpárti elnöke új fejezetet nyitna Brüsszellel: azt szeretné elérni, hogy a katalán és két másik spanyolországi regionális nyelv hivatalos uniós státuszt kapjon. A kérdés mögött nem csupán adminisztratív változás, hanem az európai identitás elismerése húzódik meg – az egyhangú döntés azonban egyelőre várat magára.
Salvador Illa katalán elnök legutóbbi brüsszeli látogatásának központi eleme a katalán nyelv hivatalos uniós nyelvvé nyilvánításának ügye volt. A katalán, amelyet mintegy 10 millióan beszélnek Spanyolország különböző területein (Katalónia, Valenciai Közösség, Baleár-szigetek), valamint Andorrában és Franciaország, illetve Olaszország egyes részein, a baszk és a galíciai nyelvekkel együtt pályázik a hivatalos uniós státuszra.
Ha hivatalos státuszt adunk ezeknek a nyelveknek, azzal azt mondjuk Katalónia, Galícia és Baszkföld polgárainak, hogy »Európa részei vagytok«. Itt nem az a lényeg, hogy több vagy kevesebb dokumentumot kell lefordítani, hanem arról, hogy tiszteletben tartják az európai polgárok identitását
– idézi az Euronews a katalán elnököt.
A javaslathoz az Európai Unió valamennyi tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges, amit több ország is ellenez. A katalán elnök azonban kitart amellett, hogy ez „nem politikai ügy vagy követelés”, hanem „egy nyelvi szempontból igazságos intézkedés”.
Illa személye új korszakot jelent a katalán politikában: több mint egy évtized után ő az első nem függetlenségpárti elnök a régió élén. Vezetésével Katalónia igyekszik újjáépíteni kapcsolatát az Európai Unióval.
Ez a mi törekvésünk, és úgy gondolom, hogy el fogjuk érni. Teljes mértékben részt akarunk venni az európai építkezésben, az európai projektben, egy olyan pillanatban és egy olyan gyorsan változó világban, amely nem ad más lehetőséget az európai projekt megerősítésére
– fogalmazott a katalán vezető.
Érdekesség, hogy a katalán nyelvet megközelítőleg ugyanannyian beszélik, mint a magyart, amely már hivatalos uniós nyelv.