A népesség fele gondolja azt, hogy Oroszországnak van nagyobb felelőssége abban, hogy a háborút még nem zárta le békekötés – derült ki az IDEA Intézet kutatásából. Az ukránokat ugyan kevesebben okolják, de sokaknak az a meggyőződése, hogy Oroszország és Ukrajna háborús felelősségének mértéke azonos. Az elemzés szerint a nyugati hatalmak, illetve Ukrajna felelősségét hangsúlyozó narratívák elterjedtsége összességében növekedett az elmúlt két évben Magyarországon.
Az orosz–ukrán háború már több mint három éve tart. Az IDEA Intézet pedig az elmúlt években rendszeresen vizsgálta a háborúval kapcsolatos lakossági véleményeket. 2025 februárjában a közvélemény-kutatásukban a válaszadóknak az volt a feladata, hogy csak a háborúban közvetlenül részt vevő felekre, Oroszországra és Ukrajnára koncentrálva mondják el véleményüket arról, hogy szerintük melyiküknek van nagyobb felelőssége a békekötés elmaradásában.
Az eredmények megerősítik a társadalom erőteljes megosztottságát:
A kormánypárti és a Mi Hazánk-szavazók túlnyomó többsége szerint a béke elmaradásért inkább az ukránok okolhatók, de legalábbis a háborúzó feleknek azonos felelőssége van. De a társadalom más rétegeiben azok vannak többen, akik szerint Oroszország felelőssége nagyobb.
A politikai preferenciáikban bizonytalanok majdnem fele is (46 százalék) inkább Oroszországot hibáztatja a békekötés elmaradásáért, sokkal kevesebben okolják ebben a körben az ukránokat (14 százalék).
Az IDEA Intézet szerint a nyugati hatalmakat és Ukrajnát bíráló háborús narratívák támogatottsága ezzel együtt egyértelműen növekedett a társadalomban 2023 márciusa óta (40 százalékról 47 százalékra). Ám az továbbra is érvényes, hogy
a „nyugatot”, illetve Ukrajnát inkább hibáztató vélemények csak a kormánypárti és Mi Hazánk-szavazók körében számítanak dominánsnak.
Abban viszont többségi egyetértés mutatkozik 2025 februárjában a társadalomban (60 százalék), hogy a nyugati hatalmaknak Ukrajnát arra kell ösztönöznie, minél előbb kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.
A felnőttek legnagyobb hányada (47 százalék) úgy látja, a „nyugatnak” úgy kell ösztönöznie Ukrajnát a béketárgyalások megkezdésére, hogy közben nem kell felajánlani számára előzetes NATO- vagy az EU-tagság lehetőségét sem. Ez utóbbit csak a magyar felnőtt népesség 13 százaléka tartaná szükségesnek a béketárgyalások megkezdéséhez.
Végezetül a közleményükben arra is felhívták a figyelmet, hogy csak a felnőtt népesség ötöde gondolja, hogy a „Nyugatnak” egészen addig kellene támogatnia Ukrajnát, ameddig vissza nem szerzi az Oroszország által annektált területeit – még az ellenzéki pártok szavazóinak is csak egyharmada gondolkodik így.
Az ukrajnai háborúról percről percre tudósítunk a háború kitörése óta, kövesse velünk az Index élő hírfolyamát erre a linkre kattintva.