Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodást kötött az ország ásványkincseinek közös kitermeléséről egy „újjáépítési befektetési alap” révén.
Egy február 25-i keltezésű megállapodás, amelyet először a Financial Times szerzett meg, sokkal kevésbé olyan átfogó, mint Washington eredeti javaslata.
A korábbi, az ásványkincsek kitermeléséből származó 500 milliárd dolláros bevételre vonatkozó utalást törölték. Nincs benne az ukrán biztonságra vonatkozó kifejezett amerikai garancia sem, amelyet Ukrajna az értékes természeti erőforrásaiból származó nyereség megosztásáért cserébe kért.
Bár az ukrán tárgyalóknak sikerült leszűkíteniük az alku hatályát és visszavágni a Trump-kormányzat által követelt néhány nehezebb feltételt, számos döntő fontosságú részletről még nem született döntés.
Kijev és Washington egy „közös befektetési alapot” hoz létre, amelybe Ukrajna a kijevi kormány tulajdonában lévő természeti erőforrások „jövőbeni pénzzé tételéből” származó összes bevétel 50 százalékát fizeti be.
Az alap elméletileg Ukrajna háború utáni újjáépítésébe és gazdasági fejlődésébe fog befektetni, és nem csak a természeti erőforrásokba, hanem minden ágazatba.
Az alapot az amerikai és az ukrán kormány közösen fogja birtokolni és irányítani, de a tulajdonjog és az irányítás további részleteit egy későbbi szakaszban, az alapról szóló megállapodásban fogják meghatározni. Nyitó ajánlatában az Egyesült Államok százszázalékos tulajdonjogot és teljes körű döntéshozatali jogot sürgetett.
Ehelyett a megállapodás szerint az alap tőkéjében az Egyesült Államok tulajdonában lévő „maximális tulajdoni hányad” és a „döntéshozatali jogkör” „az amerikai törvények által megengedett mértékben” lesz. Ennek oka az lehet, hogy az amerikai ügynökségeknek korlátozniuk kell az ilyen alapokban való részvételüket.
Ha például az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társasága kezelné Amerika érdekeltségét ebben az alapban, a hatályos jogszabályok szerint a tőkebefektetései 30 százalékos részesedést jelentenének bármely projektben.
Sem az Egyesült Államok, sem Ukrajna nem adhatja el az alapban lévő részesedését a másik fél beleegyezése nélkül.
Ez szintén homályos, és az alapról szóló megállapodásból derül majd ki.
A megállapodás szerint az alap a bevételeket „legalább évente Ukrajnában fogja összegyűjteni és újra befektetni Ukrajna biztonságának, védelmének és jólétének előmozdítása érdekében”.
A megállapodás azonban nem írja elő, hogy az összes bevételt újra befektetik-e, és hozzáteszi, hogy a későbbi alapmegállapodás „rendelkezik majd a jövőbeli kifizetésekről”.
Ukrajna nagy lelőhelyekkel rendelkezik kritikus ásványkincsekből, többek között lítiumból, grafitból, kobaltból, titánból és néhány ritkaföldfémből. Ezenkívül kőolaj-, földgáz- és szénkészletekkel is rendelkezik. Ezek mindegyike a megállapodás hatálya alá tartozik – amennyiben „közvetlenül vagy közvetve” az ukrán kormány tulajdonában van –, valamint a kapcsolódó logisztika is.
Azokra a lelőhelyekre azonban, amelyek adók, jogdíjak vagy licencdíjak formájában már hozzájárulnak a kormánykasszához, az alku nem vonatkozik. Ez kizárja az Ukrnafta és a Naftogaz, az állami tulajdonú olaj- és gázipari vállalatok jelenlegi tevékenységét, amelyek talán a legjövedelmezőbbek Ukrajna nyersanyag-kitermelő iparágai közül.
Az ukrán lelőhelyeken nem folytak jelentős feltárások vagy fejlesztések – ezek a folyamatok még stabil joghatóságok mellett is évekig tartanak. A tartalékok minőségére vonatkozó adatok is hiányoznak, ami a befektetők számára létfontosságú információ, mielőtt milliókat áldoznának új bányákra.
A lelőhelyek nagy része az orosz erők által ellenőrzött területen fekszik.
Ukrajna kritikus ásványkincseinek kiaknázása hatalmas beruházásokat igényelne. Az alap elméletileg finanszírozhatná ezek egy részét, de a nulláról indul, hacsak az Egyesült Államok előre nem tesz bele pénzt. Még az is évekbe telne, amíg a projektek adóköteles működési nyereséget termelnének.
Donald Trump amerikai elnök úgy jellemezte az ásványi anyagokról szóló megállapodást, mint az Ukrajnának nyújtott korábbi amerikai segélyek „visszafizetését”. Hatalmas bevételekről beszélt, 350 és 500 milliárd dollár közötti összegről. Tekintettel a lelőhelyek kereskedelmi hasznosításának nehézségeire, valószínűleg ennek csak a töredéke fog befolyni.
A Trump-kormányzat azzal érvelt, hogy az amerikai gazdasági érdekeltségek puszta jelenléte Ukrajnában elegendő lenne a jövőbeni orosz katonai agresszió megakadályozásához. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövőbeni amerikai katonai segítségre és biztonsági garanciákra vonatkozó egyértelműbb vállalásokat követelt az alkuban. Ezeket nem kapta meg.
Nem tartalmazza az összes biztonsági garanciát, amit Ukrajna akart, de én legalább egy olyan mondatot akartam, amely megemlíti a garanciákat – és ez benne van
– mondta az ukrán elnök a héten.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij az Egyesült Államokban 2024. szeptember 27-én. Fotó: Shannon Stapleton / File Photo Reuters)