Azon amerikai követelés miatt, hogy katonai erőt biztosítson egy jövőbeli ukrajnai békemegállapodás érvényesítéséhez, Európa kényszerhelyzetben találja magát.
Szakértők szerint az európai békefenntartók Ukrajnába küldése szétfeszítheti és gyengítheti a NATO saját védelmi erőit, és a misszió sikeréhez továbbra is szükség lenne az Egyesült Államok támogatására. Míg az amerikai katonák közvetlen részvétele talán nem lesz szükséges, az elrettentés az amerikai közepes hatótávolságú rakéták és végső soron nukleáris fegyverek formájában továbbra is kulcsfontosságú marad – írta meg a Reuters.
Nem vagyok benne biztos, hogy bármilyen biztonsági garancia 100 százalékig hiteles lesz egy agresszív és nacionalista Putyinnal szemben, hacsak nem vonja be valamilyen módon az amerikaiakat
– mondta Mark Lyall Grant, Nagy-Britannia nemzetbiztonsági tanácsadója Trump első ciklusának idején.
Európai tisztviselők szerint is csak egy amerikai garancia tudná megvédeni az európai békefenntartókat, és riasztaná el Oroszországot az Ukrajna elleni jövőbeli támadástól.
Múlt héten Donald Trump amerikai elnök sokkolta az európaiakat azzal, hogy kétoldalú béketárgyalásokat indított Oroszországgal, amelyek kedden kezdődtek meg Rijádban. Pete Hegseth védelmi miniszter pedig azt mondta a szövetségeseknek, hogy „bármilyen biztonsági garanciát nagy harcértékű európai és nem európai csapatoknak kell támogatniuk”.
Egyértelművé tette viszont, hogy nem fognak amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába.
A hétfői párizsi rendkívüli ülésén az európai vezetők továbbra is megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy békefenntartókat küldjenek-e Ukrajnába, amely tervről Franciaország kezdeményezésére néhány európai ország már tavaly elkezdett tárgyalni.
Egy ilyen erő megnövelné az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció kockázatát, és arra kényszerítené az európai hadseregeket, amelyek fegyverkészletei az Ukrajnának adott adományok miatt kimerültek, és amelyek megszokták, hogy a nagyobb missziókban nagymértékben támaszkodnak az Egyesült Államok támogatására, hogy feléljék maradék készleteiket.
Hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta, hogy hajlandó lenne csapatokat küldeni Ukrajnába, de szükség lenne egy amerikai „háttérintézkedésre” is.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy nagy létszámú európai erő Ukrajnába telepítése gyengítheti a NATO védelmét az Oroszország által jelentett szélesebb körű és növekvő fenyegetéssel szemben, mivel a konfliktus leállítása lehetővé tenné a hadigazdaságuk számára a katonai készletek gyors feltöltését.
Egyesek azt is kétségbe vonják, hogy az európai országok, amelyek a hidegháború befejezése óta tartó viszonylagos béke évtizedei után a felkészültségük fokozásával küzdenek, képesek lennének-e gyorsan elegendő harcképes csapatot felállítani, különösen akkor, ha arra kérnék őket, hogy biztosítsák az Oroszországgal és Moszkva szövetségesével, Belarusszal közös, több mint 2000 kilométer hosszú érintkezési vonalat.
Claudia Major, a német SWP agytröszt elemzője szerint egy ilyen békeerő összeállítása az európaiak számára egyedül aligha lenne megvalósítható. A szükséges létszámra vonatkozó becslések 40 és 150 ezer között mozognak az ukrán erők mellett – mondta az ARD német televíziónak. Összehasonlításképpen: a NATO koszovói békefenntartó erői 1999-ben 48 ezer katonával indultak, és egy 11 ezer négyzetkilométeres területet biztosítottak. Ukrajna területe majdnem 55-ször ekkora.
Az európaiaknak jelenleg nincs ekkora kapacitásuk, hacsak nem gyengítik saját védelmüket vagy például a Baltikum tervezett védelmét. Ugyanakkor hiányoznak a kulcsfontosságú képességek a felderítés, a légvédelem vagy a tűzvezetés területén, amelyekkel csak az Egyesült Államok rendelkezik megfelelő mértékben
– mondta Major.
Michael Kofman, a Carnegie Endowment vezető munkatársa szerint három dandár, azaz háromezer-ötezer fős egységek egyidejű bevetése elegendő lehet a front négy-öt szektorának biztosítására, ahol jelenleg a harcok összpontosulnak.
A pihenés és kiképzés céljából történő szokásos rotációk megháromszoroznák a szükséges létszámot, talán 50 ezerre, „anélkül hogy a regionális védelmi terv összes meglévő igényét törölnék” – tette közzé az X-en.
„De a haderőnek zászlóaljakra van szüksége a front közelében, nem pedig arra, hogy Nyugat-Ukrajnában tartózkodjanak, és kiképzést végezzenek” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy ezeknek az egységeknek mobilnak kell lenniük.
A nagyobb kérdés az, hogy mit kellene tennie ennek a haderőnek, és hogyan képes az elrettentésre
– közölte. Azt is felvetette, hogy milyen katonai akciókat válthat ki a tűzszünet esetleges orosz megsértése.
Egyes szakértők azt javasolják, hogy az ukrán erőkre bízzák a kontaktvonal biztosítását, miközben az elrettentő eszközöket az országon kívül tartják. Hegseth nem mondta ki kifejezetten, hogy a békefenntartó csapatoknak Ukrajnában kell állomásozniuk, de egyértelművé tette, hogy az ügy nem tartozik a NATO kölcsönös védelmi záradékának, az 5. cikkelynek a hatálya alá.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban múlt héten Rijádban újságíróknak azt mondta, hogy a NATO-tagországok csapatainak jelenléte Ukrajnában elfogadhatatlan Oroszország számára, bármilyen zászló alatt is tevékenykedjenek.
Az Ukrajnán kívülről történő elrettentés azonban más dilemmát jelenthet az európaiak számára, akiknek nincsenek olyan közepes hatótávolságú fegyvereik, amelyek a tűzszünet megsértésének megtorlásaként távolról is csapást mérhetnének orosz célpontokra. Nem rendelkeznek az Egyesült Államok hatalmas nukleáris arzenáljával sem, amely a végső elrettentő erőt jelenti a nukleáris fegyverekkel rendelkező Oroszországgal szemben.
(Borítókép: Gyakorlaton a NATO katonái 2025. február 13-án a bulgáriai Tsrancha városában. Fotó: Hristo Rusev / Getty Images)