Izrael kormánya meghosszabbította a gázai tűzszünetet további hat héttel, miután szombaton lejárt a megállapodás első szakasza. A Hamász garanciákat kért a túszcsere-megállapodás második fázisának megvalósulására, de Benjamin Netanjahu kormánya már a tárgyalási szakaszban visszatérhet a harcokhoz.
Az izraeli kormány jóváhagyta a gázai tűzszünet ideiglenes meghosszabbítását a következő hat hétre, amely a muszlim ramadán és a zsidó húsvét időszakára is kiterjed, és április 20-ig tart – közölte vasárnap a BBC. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala nem sokkal azután jelentette be a hírt, hogy helyi idő szerint szombat éjfélkor lejárt a korábban elfogadott tűzszünet első szakasza.
Benjamin Netanjahu hivatala közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök megbízottja, Steve Witkoff tűzszüneti javaslata értelmében a Hamász által Gázában még mindig fogva tartott túszok felét – élve és holtan – már a hosszabbítás első napján szabadon engedik. A többi túszt akkor szabadítanák ki, „ha sikerül megállapodni az állandó tűzszünetről” – írja a Sky News.
Az izraeli kormány a Netanjahu által összehívott négyórás találkozó után támogatta a tűzszünet meghosszabbítását. A miniszterelnöki hivatal azt állította, hogy a Hamász „eddig nem volt hajlandó” támogatni a Witkoff-tervet, amelybe a szervezet korábban már beleegyezett, hozzátéve, hogy Izrael azonnal tárgyalásokat kezd, ha a csoport megváltoztatja álláspontját. Az amerikai megbízott terve szerint Izrael 42 nap után visszatérhet a harcokhoz, ha úgy véli, hogy a tárgyalások a második szakaszról kudarcot vallottak.
Benjamin Netanjahu úgy döntött, hogy vasárnap reggeltől Izrael leállítja „minden áru és szállítmány”, így a humanitárius segélyszállítmányok behozatalát is a Gázai övezetbe.
Az izraeli kormányfő közleménye úgy fogalmaz, hogy „a túszügylet 1. szakaszának befejeztével, és tekintettel arra, hogy a Hamász megtagadta a Witkoff-terv elfogadását a tárgyalások folytatására vonatkozóan – amellyel Izrael is egyetértett – Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy ma reggeltől minden áru és szállítmány behozatala megszűnik a Gázai övezetbe”.
A Hamász szóvivője „olcsó zsarolásnak” és „puccsnak” nevezte a tűzszüneti megállapodást, és sürgette a közvetítőket, hogy bírják rá Izraelt a segélynyújtás újraindítására. A szóvivő azt mondta, hogy Benjamin Netanjahu döntése, hogy leállítja a segélyek bejutását Gázába, ismét „az izraeli megszállás csúnya arcát mutatja”. „A nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia az izraeli kormányra, hogy ne éheztesse népünket” – tette hozzá.
Péntek este a Hamász közölte, hogy nem egyezik bele a túszcsere-megállapodás első szakaszának meghosszabbításába, ha az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők nem garantálják, hogy a második fázis végül megvalósul. A szervezet szombaton elárulta, hogy jelenleg nem folynak tárgylások Izraellel a második szakaszról, és hogy addig nem is bocsát szabadon újabb túszokat, amíg nem kezdődnek meg a tárgyalások.
Szombaton lejárt a január 19-én életbe lépett tűzszünet első szakasza, amely leállította a 15 hónapig tartó harcot a Hamász és az izraeli hadsereg között, lehetővé téve 33 izraeli és öt thaiföldi túsz szabadon bocsátását, valamint mintegy 1900 palesztin fogoly és fogvatartott elengedését. Izrael képviselői pénteken Kairóban terjesztették elő azt a javaslatot, hogy az első szakaszt hat héttel hosszabbítsák meg.
A két fél azt tervezte, hogy a tűzszünet második szakaszában megállapodás születik 59 túsz sorsáról, akik közül izraeli hírszerzési információk szerint legkevesebb 35-en már nem élnek.
A Hamasz 2023. október 7-én példátlan támadást hajtott végre Izrael ellen, mintegy 1200 embert megölt, további 251 embert pedig túszul ejtett. Az akcióra Izrael légi és földi hadjárattal válaszolt a Gázai övezetben, a támadásokban legalább 48 365 embert öltek meg a terület Hamász által irányított egészségügyi minisztériuma szerint.