Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak ma az arab országok Egyiptomban, amelyre még az új szíriai vezetés is meghívást kapott. A tét a Gázai övezet jövője. Donald Trump ugyanis már azt pedzegette, kitelepítené onnan a palesztinokat és átvenné a régiót, amelyet a „Közel-Kelet Riviérájává” alakítana. Vajon milyen választ készíthetnek elő az arab országok az amerikai elnöknek?
Nagy vihart kavartak a Közel-Keleten Donald Trump szavai, aki hivatalba lépése után nem sokkal osztotta meg terveit a Gázai övezet jövőjével kapcsolatban. Az Egyesült Államok „átveszi a Gázai övezetet” – fogalmazott még február elején az amerikai elnök. Ígéretet tett arra is, hogy a térséget teljesen újjáépítenék, közösségi oldalán már egy mesterséges intelligencia által generált videót is közzétett arról, hogyan nézne ki a „Közel-Kelet Riviérája”. Felhőkarcolók, Teslák, sétálóutcák, luxusjachtok a tengerparton – látható a videón. A képsorokon feltűnik az éppen hummuszt fogyasztó Elon Musk, a tengerparton sütkérező Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint a Hamász női ruhában hastáncot lejtő harcosai.
Az amerikai elnök terve, miszerint Washington kezébe kerülne a Gázai övezet, nem minden körben aratott sikert. Az arab államok egyenesen elutasítják Trump forgatókönyvét, és elkezdtek azon dolgozni, hogy találjanak egy másik megoldást a régió jövőjére. A közel-keleti vezetők ugyanis attól tartanak, az új Gázai övezetből kiszorítanák a mintegy 2,2 milliós palesztin lakosságot, amire maga Trump is utalt.
Az egyetlen ok, amiért a palesztinok vissza akarnak menni Gázába, az az, hogy nincs alternatívájuk”
– fogalmazott. Az amerikai elnök tehát a palesztinokat más országokban helyezné el, elsősorban Egyiptomban és Jordániában.
Trump terve hallatán az arab országok egymás után kezdték szervezni a csúcstalálkozókat. Február 21-én Szaúd-Arábiában ültek össze Mohamed bin Szalmán koronaherceg meghívására. A résztvevők – köztük a jordán király, a katari emír, az Egyesült Arab Emírségek elnöke és a kuvaiti emír – Egyiptom javaslatát vitatták meg, amelynek értelmében közös erővel építenék újjá a Gázai övezetet az arab államok teljes felügyelete alatt.
A következő csúcstalálkozót eredetileg egy héttel később, február 27-én tartották volna Kairóban, ám az egyiptomi kormány „logisztikai előkészületekre” hivatkozva március 4-re halasztotta azt. Előreláthatólag csatlakozik az egyeztetésekhez António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki szerint Gázát, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is egy palesztin kormánynak kellene irányítania. „[Gázának] független, demokratikus és szuverén palesztin államnak kell maradnia, területének csökkentése és lakosságának kényszerű áthelyezése nélkül” – fogalmazott február végén.
Az arab országok álláspontjához csatlakozott Ankara is. „Törökország nem fogadja el Donald Trump amerikai elnök tervét, hogy átvegye Gázát és erőszakkal kitelepítse a palesztin népet” – közölte Hakan Fidan török külügyminiszter. A tárcavezető szerint mindez csupán az Egyesült Államoknak és Izraelnek kedvezne. Utóbbi kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Netanjahu kormánya nem a kétállami megoldásban látja Izrael biztonságát.
Hakan Fidan a török álláspontot ismertetve elmondta, a Hamász „egy politikai párt a palesztin államstruktúrán belül”, amelynek legyőzése egy még erősebb mozgalom megszületéséhez vezethet. Netanjahu már a terrorszervezet 2023. október 7-i támadása után leszögezte, addig nem állítja le a Gázai övezet elleni támadásokat, amíg a Hamászt le nem győzik.
A Gázai övezet újjáépítésének konkrétumait Kairó még nem hozta nyilvánosságra, azonban március 1-jén Musztafa Madbúli egyiptomi miniszterelnök azt mondta, a kormány „átfogó tervet készített Gáza helyreállítására és újjáépítésére”, amely során a palesztinok az övezetben maradnának. A kormányfő szombaton palesztin hivatali kollégáját, Mohammad Musztafát fogadta, akit a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász nevezett ki még tavaly márciusban. Madbúli egyúttal megerősítette, Egyiptom továbbra is kiáll a palesztinok mellett, és támogatja a független palesztin állam létrehozását az 1967 előtti határok mentén, Kelet-Jeruzsálem fővárosával.
Egyiptom a palesztinok bevonásával nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a mai rendkívüli arab csúcstalálkozó kézzelfogható eredményekkel záruljon. Az arab ország és az Arab Liga más tagjai ugyanis úgy látják, „etnikai tisztogatást” jelentene Trump tervének végrehajtása, emellett az azzal járó „kényszermigráció” végleg letörölné a politikai napirendről a független palesztin állam létrehozásának ügyét. A Gázai övezet újjáépítése azonban nem kis feladat, végrehajtásához dollármilliárdokra és több mint tíz évre is szükség lehet.
Az építési munkálatok megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy az övezet területét megtisztítsák a romoktól. Az ENSZ 2024 októberében arról számolt be, a harcok után legalább 42 millió tonna törmelék keletkezett, amelyek eltakarítása akár 14 évbe is beletelhet. Figyelmeztetett egyúttal arra is, hogy miután a menekülttáborok megépítésénél nagy mennyiségű azbesztet használtak fel, ügyelni kell a hatalmas mennyiségű törmelék megfelelő tárolására. Az azbeszt ugyanis súlyos egészségkárosodást, akár rákot is okozhat, ezért a legtöbb iparilag fejlett országban betiltották a használatát – Izraelben 2011-ben. Becslések szerint 800 ezer tonna törmelék lehet az anyaggal szennyezett.
A romok felszámolásával együtt egy másik kihívást jelent, hogy akár 15 ezer holttest is lehet alattuk. A gázai egészségügyi minisztérium januárban számolt be arról, palesztin orvosok és mentőcsapatok Rafah városában 97 palesztin holttestére bukkantak, március elején pedig újabb 23 holttestet emeltek ki. Palesztin tisztviselők, az ENSZ, valamint civil szervezetek arra figyelmeztettek, hogy palesztin oldalon a 48 ezret is meghaladta a halálos áldozatok száma, amely még tovább emelkedhet a romok eltakarításakor.
A Gázai övezet egy nagyjából 365 négyzetkilométernyi terület, amely a világ egyik legsűrűbben lakott régiója; a háború előtt mintegy 2,2 millióan éltek ott. A Hamász gyakran civilek lakta területek alatt húzta fel föld alatti katonai bázisait, így nem meglepő, hogy a károk hatalmasok. Az övezetben szinte nem is maradt ép épület, a városok helyét romok vették át. Az ENSZ Műholdközpontja (UNOSAT) tavaly decemberben arról számolt be, az épületek kétharmada, 170 812 épület semmisült vagy sérült meg, amely összesen 245 123 lakást jelent. A legnagyobb károkat Gáza, Rafah és Hán Júnisz városokból jelentették.
A Világbank, az ENSZ és az EU legfrissebb közös jelentése szerint 53,2 milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy a Gázai övezetet újjáépítsék – ez viszont csupán a legalacsonyabb összeg, hiszen, ha a háború tovább folytatódik, a helyreállítási költségek még többre rúghatnak. A jelenlegi állapot értelmében ez az összeg egy 10 éves periódusra szólna, az első három évben pedig máris szükség lenne körülbelül 20 millió dollárra. Különösen nagy károk keletkeztek a lakásokban – több mint 292 ezer ház pusztult el vagy sérült meg –, a kereskedelmi és ipari infrastruktúrában, valamint az egészségügyi és oktatási intézményekben. A kórházak 95 százaléka nem működik, és az újjáépítési munkálatok mellett a több millió tonna törmelék, valamint a fel nem robbant lövedékek felkutatása és semlegesítése is elkerülhetetlen.
Mohamed Hegazy volt egyiptomi diplomata azonban már felvázolt egy lehetséges forgatókönyvet. Eszerint három szakaszban történne meg a helyreállítás:
Ezzel együtt Hegazy azt is hangsúlyozta, hogy a harmadik lépésben a kétállami megoldást elősegítő „politikai pályát kell kialakítani”.
Egy teljes régió újjáépítése egyébként nem lenne példa nélküli, az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot szinte a földdel tették egyenlővé az 1980-as évek vége óta lezajlott háborúk. Bár a Baku és Jereván közötti béke még várat magára, Hegyi-Karabah 2023-ban hivatalosan is azeri fennhatóság alá került, ahol máris megkezdődtek az újjáépítési munkálatok – külföldi kormányok támogatásával, valamint külföldi vállalatok bevonásával. Ilham Alijev azeri elnök tavaly arról számolt be, az éves költségvetés több mint tizedét szánják a munkálatokra.
A török vállalatoknak pedig mindez befektetési lehetőséget is nyújt, Baku ugyanis prioritást ígért számukra, amiért Ankara katonailag támogatta az azeri erőket. De jelentkeztek építési cégek az Egyesült Arab Emírségekből, és még Magyarországról is. Az egyik legnagyobb hegyi-karabahi projekt Agdam újjáépítése, amely előreláthatólag 2050-ig is eltarthat. A város mellett egy „kisvárost” is felhúztak az újjáépítésen dolgozók számára, a kerítéssel körbevett területen bankautomata, orvosi rendelő, gyógyszertár és élelmiszerüzlet is helyet kapott.
A Gázai övezet újjáépítése tehát nem lehetetlen feladat, azonban a körülményeket figyelembe véve még korai konkrétumokról beszélni.
A munkálatok megkezdése ugyanis megköveteli a harcok lezárását, emellett politikai megállapodásra is szükség van arról, hogy kié lesz a régió, hiszen az állja majd a cechet. Optimizmusra ad azonban okot, hogy az arab országok és Törökország részéről van hajlandóság arra, hogy a régiót újra élhetővé tegyék. Bár konkrétumokkal ez idáig Washington sem szolgált, az Egyesült Államoknak meglennének az anyagi forrásai az újjáépítéshez. Trump viszont minden bizonnyal éppen hogy az arab országokat akarja arra sarkallni, hogy ők lépjenek. Ezek után már csak az a kérdés, hogy az arab országok milyen ötlettel rukkolnak elő a mostani csúcstalálkozót követően.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
(Borítókép: Takarítási és javítási munkálatokat végeznek a Khan Yunis-i önkormányzat dolgozói a ramadán előtt, 2025. február 28-án. Fotó: Abdallah F.s. Alattar / Anadolu / Getty Images)