Nagy-Britannia és Franciaország közölte, hogy a katasztrofálisan sikerült Trump–Zelenszkij-találkozót követően egy béketerv kidolgozására irányuló európai kezdeményezés élére fog állni.
Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap mintegy húsz szövetségesét látta vendégül Londonban, és elmondta, hogy előrelépés történt a „készségesek koalíciójának” létrehozásában, amely katonai eszközöket, köztük szárazföldi csapatokat bocsátana rendelkezésre egy esetleges béke biztosítása érdekében. Közölte, hogy több országnak kell csatlakoznia, ha Európa olyan erőt akar létrehozni, amely elrettentheti az oroszokat az újabb agressziótól Ukrajnában.
Az elmúlt napokban folytatott megbeszéléseimen megállapodtunk abban, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és több más ország együtt fog dolgozni Ukrajnával a terven, majd ezt megvitatjuk az Egyesült Államokkal
– mondta Starmer, hozzátéve, hogy beszélt Trump elnökkel is a szándékairól.
A két elnök összecsapása után az európai szövetségesek kétségbeesett diplomáciai munkába kezdtek. Igyekeztek kifejezni támogatásukat Ukrajna iránt, ugyanakkor megtalálni a módját annak, hogy az Egyesült Államok ne fordítson hátat Kijevnek – írta meg a The Wall Street Journal.
Európai tisztviselők azt remélik, hogy Washington, Európa és Ukrajna közös álláspontot alakíthat ki a háború befejezésének feltételeiről, amely a Kremllel folytatott tárgyalások alapjául szolgálhat. Ennek kulcsa annak biztosítása, hogy Ukrajna továbbra is kapjon nyugati katonai segítséget, és hogy a biztonsági garanciák részeként európai erőket küldhessenek a helyszínre.
Míg az európai szövetségesek kézzelfogható garanciák megteremtésén dolgoznak, Trump eddig vonakodott, hogy az Egyesült Államok bármilyen katonai szerepet vállaljon a béke biztosításában.
Franciaország és az Egyesült Királyság hetek óta tárgyalnak arról a tervről, hogy katonai erőt telepítenének Ukrajnába, ha stabil tűzszünet vagy békeszerződés jön létre. A megbeszélésekről tájékoztatott diplomaták szerint egyre nagyobb az egyetértés a telepítendő eszközök típusát és a csapatok számát illetően. De még mindig vannak kérdések arról, hogy egészen pontosan hová is telepítenék ezeket az alakulatokat, és mi lenne a mandátumuk.
Starmer nyilvánosan kijelentette, ahhoz, hogy egy békemegállapodás keretében haderőt telepíthessenek Ukrajnába, valamilyen amerikai „háttérintézkedésnek” kell lennie az európai bevetéshez. Diplomaták elmondták, hogy tisztázni szeretnék, miként reagálna az Egyesült Államok, ha az európai erőket támadás érné Oroszország részéről.
A szárazföldi erők telepítése mellett az európai tisztviselők szerint létfontosságú, hogy a békemegállapodás után Ukrajna a következő évekre katonai felszereléssel is rendelkezzen.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap a Le Figaro című napilapnak azt mondta, hogy Nagy-Britannia és Franciaország szerint a tűzszünet megfelelő kiindulópontja egy egy hónapos megállapodás lenne Oroszország és Ukrajna között a bombázások, a tengeri támadások és az energetikai infrastruktúrát érintő csapások leállításáról.
Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy Európa képes lesz-e tetteit szavakra váltani, és tudja-e fokozni az Ukrajnának nyújtott támogatást, ha Washington eláll ettől.
Volodimir Zelenszkij szerint az Egyesült Államok a háború kezdete óta közel 70 milliárd dollár katonai segélyt küldött Ukrajnának, ami eltörpül Kijev többi szövetségesének hozzájárulása mellett.
Az európai országok azonban a háború alatt folyamatosan növelték támogatásukat. Az Európai Unió és tagállamai több mint 50 milliárd dollár katonai támogatást adtak. Az Egyesült Királyság egyedül évente 3,8 milliárd dollárt ad.
Eközben Ukrajna hatalmas mértékben bővítette hazai fegyveriparát, ukrán tisztviselők szerint évente 30 milliárd dollár értékben állít elő fegyvereket. Tavaly az ország másfél millió drónt gyártott, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a frontvonalakon, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy minimális veszteségekkel tartsa vissza az orosz erőket.
Néhány fejlett amerikai fegyvert, például a légvédelmi rendszereket és a föld-föld ballisztikus rakétákat Ukrajna rövid távon nem tudná pótolni, ha Washington leállítaná a szállítást. Európa ezekből nem gyárt eleget.
Számos európai ország a közelmúltban konkrét katonai segélyígéretekkel állt elő Ukrajna számára, köztük Svédország, Dánia, Lengyelország és Spanyolország. Nagy-Britannia és Franciaország már többmilliárdos további támogatást írt elő 2025-re.
Az Európai Unió az európai védelmi ipar megerősítését célzó terveken dolgozik. Ursula von der Leyen elmondta, hogy az erre vonatkozó terveket csütörtökön egy csúcstalálkozón fogja bemutatni az uniós vezetőknek.
Németországban a következő kormányalakításra készülő pártok tárgyalásokat folytatnak két, több száz milliárd eurós alap létrehozásáról, amelyből a jövőbeni katonai és infrastrukturális kiadásokat finanszíroznák – közölték német tisztviselők, bár óvatosságra intettek, ugyanis döntés még nem született. Az alapok nem lennének a szövetségi költségvetés részei, és ezért nem vonatkoznának rájuk Németország szigorú költségvetési szabályai.
Bár ezen alapok mérete egyelőre nyitott kérdés, az egyik tisztviselő szerint jóval meghaladnák a kormány által 2022-ben létrehozott hasonló, 100 milliárd eurós védelmi alapot.
A legfrissebb fejlemények szerint Volodimir Zelenszkij hajlandó aláírni a ritkaföldfémekről szóló megállapodást az USA-val és elkezdeni a béketárgyalásokat Oroszországgal és az Egyesült Államokkal. Donald Trump amerikai elnök kedden úgy fogalmazott, levelet kapott az ukrán elnöktől, aki arról tájékoztatta, hogy a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz szeretne ülni a tartós béke megteremtésének érdekében.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és J. D. Vance alelnök találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. február 28-án Washingtonban. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)