Berlin jelentős pénzügyi reformcsomagot jelentett be, amely feloldaná az alkotmányos adósságféket, létrehozna egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alapot, és megerősítené az ország védelmi képességeit az amerikai külpolitikai irányváltás fényében. A terv célja Európa legnagyobb gazdaságának fellendítése, és védelmi kapacitásainak jelentős bővítése.
A Friedrich Merz vezette konzervatívok és a Szociáldemokrata Párt (SPD) megállapodtak egy átfogó költségvetési reform előterjesztéséről, amelyet a következő héten nyújtanak be a német parlamentnek. A múlt havi választások után formálódó koalíció célja az alkotmányban rögzített adósságfék átalakítása, amely a 2008-as pénzügyi válság után szigorú költségvetési korlátokat vezetett be. A reformok új korszakot nyithatnak a német fiskális politikában, amelyet eddig a konzervatív pénzügyi megközelítés jellemzett.
Donald Trump amerikai elnök közelmúltbeli lépései, különösen az Ukrajnának nyújtott katonai segély befagyasztása és Zelenszkij elnökkel való összetűzése, megerősítették a félelmeket, hogy az USA csökkentheti európai szerepvállalását. Ez arra késztette a német vezetést, hogy újragondolja védelmi stratégiáját és költségvetését.
„Tekintettel a kontinensünkön a szabadságunkat és a békét fenyegető veszélyekre, »a bármibe kerül is« elvnek most a védelemre is vonatkoznia kell” – jelentette ki Merz, a CDU/CSU vezetője. Bár továbbra is számítanak az Egyesült Államokra a szövetségi kötelezettségek betartásában, Németország felismerte a saját védelmi képességei jelentős bővítésének szükségességét.
A tervek szerint a GDP 1 százalékát meghaladó védelmi kiadások mentesülnének az adósságfék alól, emellett létrehoznának egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alapot, amely a gazdasági növekedést és az ország versenyképességét hivatott javítani. Szakértői bizottság fog javaslatot kidolgozni az adósságfék tartós modernizálására is, hogy támogassa a hosszú távú beruházásokat.
A bejelentés után az euró négy hónapos csúcsra erősödött, a német kékchip-részvényindex közel 2,6 százalékkal emelkedett rekordszint közelébe. A német 30 éves kötvényhozamok a legnagyobb egynapos emelkedésüket produkálták az 1990-es évek vége óta. A védelmi ipari vállalatok részvényei, köztük a Rheinmetall és a Renk, 1,3 százalék és 5,5 százalék közötti mértékben értékelődtek fel.
Holger Schmieding, a Berenberg közgazdásza szerint a javaslatok Németország költségvetési szabályainak azonnali lazítására valószínűleg életbe lépnek. Elmondta még, hogy fiskális szemléletváltást jelentenek Németország számára. Robin Winkler, a Deutsche Bank Research vezető közgazdásza pedig úgy fogalmazott: „Ez a háború utáni német történelem egyik legjelentősebb paradigmaváltása.”
Az INSA közvélemény-kutatása szerint a németek 49 százaléka támogatja az adósságfék lazítását, míg csak 28 százalék ellenzi. Az alkotmánymódosításhoz és a különleges alap létrehozásához azonban kétharmados parlamenti többség szükséges. A konzervatívok és az SPD ezért sietnek, hogy még a jelenlegi parlamentben elfogadtassák a változtatásokat, mivel a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok blokkoló kisebbséggel fognak rendelkezni az új parlamentben a múlt havi választások erős eredményei után. A radikális Baloldal párt már jogi kifogással fenyegetőzött, ha Németország új adósságot venne fel a védelmi kiadások finanszírozására.
A reformok támogatásához szükség van a Zöldek pártjának szavazataira is, amely egyelőre csak annyit közölt, hogy megvizsgálja a javaslatokat, de nem tett határozott kötelezettségvállalást.
Lars Klingbeil, az SPD vezetője kiemelte: „Országunk elhasználódott állapotban működik, ezért volt fontos számunkra a beruházás, a masszív beruházás, hogy országunk ismét jobban működjön.”