Az európai védelem és Ukrajna jövője lesznek a fő témák a március 6-án megrendezendő rendkívüli EU-csúcson. A csúcsot összehívó António Costa azt szeretné elérni, hogy a tagállamok állam- és kormányfői lefektessék az első konkrét lépéseket, miként tudnák már rövid távon növelni védelmi kiadásaikat közösen, valamint hogyan tudják a továbbiakban Ukrajnát támogatni. A mostani csúcs sokáig tarthat, hiszen Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök is vétót helyezett kilátásba Ukrajna ügyében.
Ukrajnáról és az európai védelemről tárgyalnak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői a rendkívüli EU-csúcson március 6-án Brüsszelben. Az Európai Tanács elnöke, a portugál António Costa azután hívta össze az európai vezetőket, hogy az elmúlt egy hónapban a Donald Trump által vezetett új amerikai kormány többször is kijelentette, az ukrajnai béketárgyalásokon Európának nem jut hely az asztalnál.
Azóta informális találkozók keretében kétszer is tárgyalt több európai ország vezetője a témáról: Emmanuel Macron francia elnök még február 17-én tíz európai vezetőt, Mark Rutte NATO-főtitkárt, valamint Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság és António Costát, az Európai Tanács elnökét hívta Párizsba, majd pedig az első amerikai–orosz találkozót követően Keir Starmer brit miniszterelnök rendezett egyet még március 2-án, ahol bejelentették a Tettrekészek Koalícióját (the Coalition of Willing).
A meghívottak listáját pedig néhány tagállam is kritizálta: a Cseh Köztársaság és Románia rosszallását fejezte ki, amiért a válságtalálkozóra – amit egyébként a francia elnöki hivatal informális találkozónak nevezett – nem kaptak meghívót, valamint jelezték, az európai védelem jövőjéről uniós szinten az EU 27 vezetőjének kellene tárgyalnia.
Ráadásul a csúcs azóta amiatt is fontosabbá vált, mivel Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között megromlott a kapcsolat, Trump pedig fel is függesztette a Kijevnek szánt amerikai katonai és pénzügyi támogatásokat és a hírszerzési együttműködést is.
A csúcs fő témáját egyértelműen Ukrajna, valamint a már negyedik éve honvédő háborút vívó országnak szánt további európai támogatása adja, miután úgy tűnik, hogy Donald Trump Amerikája nem támogatja mellszélességgel Kijevet. A tagállamok vezetői emellett arról is egyeztetnek, hogy az Európai Unió miként tudna a leendő béketárgyalásoknak aktív résztvevője lenni, jelenleg ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország is ellenzi az EU meghívását.
António Costa Európai Tanács-elnök a tagállamoknak kiküldött meghívólevelében az elmúlt szűk egy hónap alatti eseményeket úgy fogalmazta meg,
Ukrajna tekintetében új lendületnek vagyunk tanúi, amely várhatóan átfogó, igazságos és tartós békéhez vezet. Ezért fontos, hogy eszmecserét folytassunk arról, miként támogassuk tovább Ukrajnát, és milyen elveket kell tiszteletben tartani a folyamat során.
Az Európai Tanács-elnök emiatt a további támogatásokról, illetve az Ukrajnának nyújtott lehetséges európai biztonsági garanciákról akar egyezségre jutni a tagállamok vezetőivel, azonban leendő szankciókról, valamint az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak a javaslatáról is szó esik, amivel idén legalább 1,5 millió darab tüzérségi és légvédelmi lőszert, valamint rakétákat adnának át Ukrajnának.
A csúcson nagy viták várhatóak, hiszen több kérdésben sincs jelenleg teljes egyetértés, valamint elképzelhető, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett szlovák kollégája, Robert Fico is vétózik.
Egyrészt több tagállam is korainak tartja, hogy az európai biztonsági garanciákról tárgyaljanak: míg Macron ezt már többször is felvetette, addig például Donald Tusk lengyel miniszterelnök vagy Olaf Scholz leköszönő német kancellár korainak tartotta – igaz, Friedrich Merz érkezésével valószínűleg változik a német kormány álláspontja.
Ráadásul elképzelhető, hogy közös álláspontot nem is tudnak ebben kialakítani, hiszen Orbán Viktor azt kérte António Costától a neki címzett levelében, hogy Ukrajnáról semmilyen írásbeli következtetést ne fogadjanak el, mivel szerinte a tagállamok túlzottan megosztottak abban, és ehelyett kezdjenek Oroszországgal közvetlen tárgyalásokba, ahogy azt az Egyesült Államok is tette.
A magyar miniszterelnök ugyan szó szerint nem jelentette be, hogy vétózna, azonban tartalmilag lényegében azt lebegtette be.
Ráadásul elképzelhető, hogy ezzel nem lesz egyedül: szlovák kollégája, Robert Fico is arról beszélt a napokban, hogy megnehezítheti az EU-csúcs végkövetkeztetését. Ugyanakkor Fico nem az Ukrajnáról szóló teljes végkövetkeztetést akarná eltörölni, hanem azt szeretné elérni, hogy az EU egységesen szólítsa fel Kijevet az Ukrajnán keresztüli gáztranzit folytatására – a szlovák kormányfő szerint nem feltétlenül kell annak orosznak lennie, lehet az azeri is.
Vélhetően a felvetett vétó miatt hívta Párizsba a csúcs előtt Emmanuel Macron francia elnök a magyar miniszterelnököt, hogy arra próbálja meg rábeszélni Orbánt, ne vétózza meg a csúcs legfontosabb témájáról a kompromisszumos írásbeli következtetést, valamint szintén ne éljen vétóval, amikor az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról lesz szó.
Egyébként az már a londoni csúcson látható volt, hogy a tagállamok a jövőben úgy kerülnék meg az Ukrajna kapcsán vétóval fenyegetőző Magyarországot és Szlovákiát, hogy az EU-n kívül döntenének az ún. Tettrekészek Koalíciójában,
ahova önkéntes alapon várják azon országok csatlakozását, akik pénzügyileg és katonailag is támogatnák Ukrajnát. Ezzel a sokszor a vétók miatt működésképtelen és lassú uniós, szupranacionális döntéshozatalt kormányközi együttműködésre cserélnék, ahova nemcsak EU-tagállamokat várnak, hanem például az Egyesült Királyság mellett Norvégiát és Törökországot is.
Ezenkívül Macron valószínűleg a csúcson ismét előáll a héten felvetett francia tervvel, miszerint Ukrajna és Oroszország állapodjon meg egy egy hónapos fegyverszünetben, hogy azzal teszteljék le, Putyin valóban komolyan gondolja-e a lehetséges békekötést.
A csúcsra Costa egyébként Zelenszkijt is meghívta, akivel munkaebédet fognak majd folytatni a tagállamok állam- és kormányfői.
A mostani csúcs másik témáját az európai védelem adja, ami lényegében a február 3-i nem hivatalos, kihelyezett ülés folytatása, azonban ezúttal formális keretek között.
Akkor a tagállamok védelmi képességeinek növeléséről folytattak eszmecserét, ezúttal pedig írásbeli konklúzióban határoznák meg a kijelölt célokat és első, rövid távra szóló döntéseket.
Mint ahogy Costa a meghívólevelében írja, a cél, hogy
Európa szuverénebbé és cselekvőképesebbé váljon, valamint jobb eszközökkel rendelkezzen ahhoz, hogy kezelje a biztonságát érintő közvetlen és jövőbeli kihívásokat.
E kapcsán valószínűleg szóba fog kerülni Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök héten bemutatott ReArm Europe-ra keresztelt javaslatcsomagja, ami többek között megkönnyítené a tagállamoknak a védelmi kiadásokra fordított költekezést, ösztönözné a közös fegyverbeszerzéseket, valamint a magántőkét is bevonná a védelmi ipari fejlesztésekbe.
Szintén tárgyalhatnak a von der Leyen által korábban új ciklusának első száz napjára ígért, annak megjelenését végül március 19-re halasztott, az európai védelemről és védelmi iparról szóló fehér könyvről – az állam- és kormányfőknek a mostani csúcson vélhetően lehetőségük lesz még beleszólniuk annak tartalmába.
Ezenkívül a tagállamok vezetői megpróbálhatnak fentebbi, politikai szinten meggyorsítani a tavaly márciusban bemutatott, az európai hadi ipari kapacitás növelését célzó Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIP) és az ezt megvalósítani kívánt programot, az EDIP-et, ami kapcsán a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) még nem sikerült mindenben megegyezni.
A legnagyobb vitát valószínűleg az egész program finanszírozása váltja majd ki, hiszen a múltban más programok kapcsán több tagállam se támogatta a közös hitelfelvételt, ahogy a von der Leyen által a héten felvetett, a kohéziós alapok védelmi ipari célú felhasználását is többen elutasíthatják.
Ugyan a napirendi pontok között nem szerepel, de valószínűleg lesznek olyan tagállamok, amelyek szóba hozzák majd Donald Trump által felvetett vámtarifák emelésének ügyét, valamint arról is szeretnének tárgyalni, az Európai Unió erre miként reagál majd, amennyiben Trump március 12-én valóban az európai acélra és más termékekre 25 százalékos vámtarifát vet majd ki.
A csúcs hivatalosan 12 óra 30 perckor fog kezdődni, ami előtt több tagállam vezetője rövid nyilatkozatot tesz majd a sajtónak a csúcsnak helyet adó Európa épületben, a csúcsot pedig António Costa és Ursula von der Leyen közös sajtótájékoztatója fogja zárni.
(Borítókép: Orbán Viktor az EU-csúcstalálkozón az EU székhelyén Brüsszelben, Belgiumban 2024. december 19-én. Fotó: Nicolas Landemard / Anadolu / Getty Images)