Hatalmas engedményt sikerült kiharcolnia Robert Fico szlovák miniszterelnöknek az EU-csúcson, aki a héten még arról beszélt, megnehezítheti a csúcsot lezáró konklúzió elfogadását, ha a tagállamok nem foglalkoznak az Ukrajnán keresztüli gáztranzittal. Sajtóhírek szerint egy erről szóló bekezdéssel sikerült megnyújtani a csúcsot lezáró dokumentumot, így Fico emiatt végül nem is vétózott. Ugyanakkor Orbán Viktor kérései nem teljesültek, ezért vétóval élt, amire a többi tagállam egyébként készült.
A március 6-án rendezett rendkívüli EU-csúcson két kormányfő lebegtette be, hogy vétózhat: Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Mint azt korábban megírtuk, Ficót leginkább az zavarja, hogy Ukrajnán keresztül immáron nem érkezik gáz Szlovákiába, valamint Szlovákia továbbra is ki akar maradni az ukránoknak szánt fegyvertámogatásokból, ezért vetették fel, hogy megfúrnák a közös döntést.
Ennél Orbán Viktor sokkal tágabb követeléssel állt elő, hiszen ő egész Ukrajnával kapcsolatban vetette fel a vétó lehetőségét: a magyar kormányfő szerint az Európai Unió megosztott a kérdésben, ezért arra kérte az Európai Tanács elnökét, António Costát, hogy a csúcsot lezáró végköveztetésekben Ukrajnáról egy mondat se kerüljön be, ehelyett inkább az EU is kezdjen egyoldalú tárgyalásokat Oroszországgal, mint ahogy az Egyesült Államok tette.
A magyar kormányfő végül egyedüliként vétózott, a 27 tagállamból mindössze Magyarország nem értett egyet a konklúzióban Ukrajna kapcsán írt szöveggel.
A Politico által megszerzett legfrissebb javaslat szerint az eredeti konklúziók közé beletesznek egy bekezdést, amelyben a tagállamok vezetői felszólítják az Európai Bizottságot, Ukrajnát és Szlovákiát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tavaly lejárt gáztranzit-megállapodás újranyitásában – ezzel végül sikerült is meggyőzni Ficót, hogy ne éljen vétóval a teljes szöveg kapcsán, ráadásul ez győzelem is számára, hiszen így a teljes EU támogatását élvezi a tárgyalásokon, vagyis megszűnt annak az alapja, ami miatt vétózott volna.
Ugyanakkor Orbán Viktor élt a belebegtetett vétójával. A magyar kormányfő még a csúcs előtt is arról beszélt, hogy az Európai Unió megosztott Ukrajna kérdésében, a csúcs szünetében pedig egy rövid videót is feltöltött közösségi oldalára, amelyben kifejtette, az EU továbbra sem tud közös álláspontra jutni, mivel a többség folytatná a háborút, míg Magyarország nem.
Az amerikaiak világossá tették, hogy ők a támogatás mértékét jelentősen lecsökkentik, sőt bizonyos területeken megállították. És most azzal a kérdéssel küszködnek az európaiak, hogy akkor folytassa-e Ukrajna immáron kizárólagos európai támogatással. Az európai vezetők többsége abba az irányba érvel, hogy ezt a háborút folytatni kell, úgy, hogy Európa nemcsak az eddigi terhet vállalja, hanem átvállalja az eddigi, Amerika által fizetett pénzügyi és katonai terheket is
– fogalmazott a magyar miniszterelnök, ami már akkor elővetítette, hogy élni fog vétójogával a magyar kormányfő.
Egyébként az EU több tagállama készült az esetleges vétóra: ebben az esetben nem 27, hanem 26 tagállam írná alá az Ukrajnáról szóló konklúziót, és végül így is döntött a többi állam- és kormányfő.
Ezt a megoldást már a múltban is többször alkalmazták, ugyanakkor vannak olyan tagállamok, amelyek szerették volna elkerülni ezt a helyzetet, mivel ez nem mutat egységet, viszont a Politico szerint a csúcs egy pontján kezdett népszerűvé válni az ötlet:
ebben az esetben ugyanis nem kell egy kompromisszumos, felvizezett szövegezésben megegyezni, hanem élesebb és keményebb hangvételű megfogalmazást is használhatnak Ukrajnával kapcsolatban.
A lapnak egyébként uniós tisztviselők azt nyilatkozták, nagyon konstruktív, nyílt beszélgetést folytattak másfél órán keresztül az ukrán elnökkel, aki beavatta a tagállamok vezetőit a háború jelenlegi állásába, Ukrajna diplomáciai tevékenységébe, és hogy miként szeretnének elérni hosszú, tartós békét.
Zelenszkij egyébként örült, hogy Európa növelni akarja a támogatások mértékét, és felgyorsítani a szállítást Ukrajna számára.
Annak ellenére, hogy Ukrajna kapcsán a magyar miniszterelnök vétóval élt, a csúcs másik témáját adó európai védelem, valamint a védelmi ipar kérdésében mindegyik tagállam aláírta a konklúziót, amit már 20:25-kor fel is töltöttek az Európai Tanács oldalára.
Ebben többek között megállapítják a tagállamok, hogy az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért, és képesnek kell lennie autonóm módon kezelni a kihívásokat és fenyegetéseket – konkrét példaként Oroszország Ukrajna elleni háborúját említik.
A tagállamok vezetői megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a védelmi kiadások növelését, amelynek kapcsán elfogadták, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumot rugalmasabban kezeljék, azaz amennyiben egy tagállam a védelmi kiadásai miatt haladja meg az előírt költségvetési hiányt vagy államadósságot, akkor nem indítanak ellene túlzottdeficit-eljárást; az Európai Beruházási Bank (EBB) védelmi ipari szereplőknek is folyósít majd hitelt; meghatározták a kiemelt fejlesztési területeket;
valamint a védelmi ipari fejlesztésekre a tagállamok közös, 150 milliárd eurós hitelt vesznek fel.
Ennek korábban például Németország nagy ellenzője volt, de sajtóhírek szerint Olaf Scholz leköszönő kancellár volt az egyik kulcsfigurája, hogy a közös hitelfelvételben megállapodjanak.
Ezenkívül felszólították a tárgyalókat, hogy haladjanak az Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIP) elfogadásával, kijelentették, hogy az EU-n kívüli NATO-tagállamok fontos partnerei az Európai Uniónak, valamint a védelmi ipari kérdésekre a március 20–21-ei és júniusi EU-csúcson is visszatérnek.
(Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2025. március 6-án Brüsszelben az Európai Tanács rendkívüli ülésén Luc Frieden luxemburgi miniszterelnökkel. Fotó: Nicolas Tucat / AFP)