Egy kevésbé ismert, alig egy évtizede alapított kínai cég olyan, tüdőrák elleni gyógyszert fejlesztett ki, amely hatásosabb nyugati vetélytársánál.
Az Akeso biotechnológiai vállalat piaci sikere a mesterséges intelligenciát alkalmazó, kevés pénzből fejlesztett kínai DeepSeekkel mérhető össze, amely az év elején tarolt a mobilalkalmazások piacán. A kínai Ivonescimab nevű gyógyszerről kiderült, hogy jobb, mint a Merck által kifejlesztett, a cég kasszasikerének számító Keytruda, amellyel az amerikai gyógyszeróriás 130 milliárd dolláros bevételre tett szert – jelentette a CNN.
Az Akeso új gyógyszerével kezelt páciensek esetében a daganat átlagosan 11,1 hónap elteltével kezdett el újra növekedni, míg a Merck készítménye esetében a „tünetmentes” időszak csupán 5,8 hónap volt – a klinikai vizsgálatok ezeket az eredményeket igazolták, amelyeket a súlyos betegséget elemző világkonferencián tettek közzé.
Néhány nappal az eredmények ismertetése után a kaliforniai székhelyű Summit Therapeutics részvényeinek ára rekordmagasságra, több mint a kétszeresére emelkedett. A cég szerezte meg az Ivonescimab forgalmazási jogát Észak-Amerikában és Európában.
Az Akeso sikerére azonban csak azután figyeltek fel az iparágon kívül is, hogy a szintén kínai fejlesztésű DeepSeek berobbant a mesterséges intelligencia piacára.
A kínai biotechnológiai ipar globálisan fontos szerepet játszik. És egyre többet veszünk részt ebben
– nyilatkozta Michelle Xia, az Akeso vezérigazgatója a BiotechTV-nek.
„Hihetetlenül izgalmas pillanat” volt, amikor fejlesztésünk legyőzte a Keytrudát, a világ legkelendőbb gyógyszerét tudatta az Akeso közleményében, amelyben arra is kitért, hogy az innovációt a betegségbiológia és a fehérjetechnológia mélyreható ismerete vezérli, miközben „profitál a gyors fejlesztésből és a kínai tehetségek bőségéből”.
A nagy gazdasági nyitásig, az 1980-as évekig a kínai gyógyszeripar állami tulajdonban volt. Az azóta eltelt négy évtizedben a kínai biotechnológiai cégek jobbára a meglevő, külföldi fejlesztésű gyógyszereket replikálták.
Az olyan gyógyszerek saját fejlesztése, amelyek felvehetik a versenyt a nyugati kínálattal, nagyjából tíz éve kezdődött, és nyomban dollármilliárdos szerződéseket kötöttek partnerekkel, hogy a kínai biotechnológiai fejlesztések a világ más részébe is eljuthassanak. Az AstraZeneca csaknem kétmilliárd dolláros szerződéssel szív-, a Merck pedig kétmilliárd dolláros szerződéssel fogyókúrás tabletták fejlesztéséről írt alá szerződést egy másik kínai céggel.
A biotechnológiai ipar ottani erősödése valós veszélyt jelent az Egyesült Államok vezető innovátorai számára
– figyelmeztetett Rebecca Liang, egy gyógyszeripari elemző.
A kínai licencügyletek száma a 2017-ben jegyzett 46-ról tavaly kétszázra ugrott, az ügyletek értéke pedig ez alatt a hét év alatt négyről 57 milliárd dollárra szökött fel.
A biotechnológia kínai felzárkózásában nem kis szerepe van az erős kormányzati támogatásnak, a külföldi befektetéseknek és a rengeteg hazai tehetségnek – hangoztatta a gyógyszeripar egyik amerikai szakértője.
A múltban a kínai biotechnológiát »másolóknak« tartották, a jövőben azonban képes lesz felvenni a versenyt a világ vezető gyógyszergyártóival
– hangoztatta Cui Cui.
Az Akeso tengerentúli sikereivel egyidejűleg Kínában vita folyik az ott gyártott, úgynevezett generikus gyógyszerek minőségéről, amelyeknek a hatóanyaga megegyezik a szabadalmaztatott, de sokkal drágább, eredeti gyógyszerekkel.
Szinte hagyománya van a hazai gyártású gyógyszerek iránti bizalmatlanságnak, ami miatt nemrégiben hatósági vizsgálatot is indítottak. A minőségi aggályok megalapozatlanok – állapították meg az illetékesek. Ennek ellenére maguk a kínaiak inkább a külföldről behozott gyógyszereket részesítik előnyben.
Hajlamos vagyok a drágább gyógyszert választani
– mondta például Gu Csi-hao, egy pekingi lakos.
Az Akeso új termékét egyes tüdőrákos betegek esetében engedélyezte a kínai hatóság, de az Ivonescimab megjelenése a globális piacon még évekig várat magára.
(Borítókép: dowell / Getty Images)