José Raúl Mulino panamai elnök határozottan visszautasította Donald Trump állításait, miszerint az Egyesült Államok visszavenné a Panama-csatornát. Az amerikai elnök azonban a terület katonai megszállásának lehetőségét sem zárta ki.
„Trump elnök ismét hazudik. A Panama-csatorna visszavételéről szó sincs. Panama és a panamaiak nevében visszautasítom az igazságnak és nemzetünk méltóságának ilyen jellegű, példátlan meggyalázását” – írta Mulino az X közösségi platformon szerdán a The Guardian cikke szerint.
A panamai elnök reakciója Trump kongresszusi beszédére érkezett, amelyben az amerikai elnök kijelentette: „Nemzetbiztonságunk további erősítése érdekében az amerikai kormányzat visszaszerzi a Panama-csatornát, és már el is kezdtük ezt a folyamatot. Visszavesszük.”
Trump kijelentései órákkal azután hangzottak el, hogy a hongkongi Hutchison cég – Washington növekvő nyomására – bejelentette, hogy eladja nyereséges panamai kikötői érdekeltségeit egy amerikai vezetésű konzorciumnak. A CK Hutchison Holdings közölte, hogy a Panama Ports Company (PPC) 90 százalékos részesedését, valamint több nem kínai kikötőt értékesít a BlackRock befektetési társaság vezette amerikai konzorciumnak, 19 milliárd dollár készpénzért.
Bár a Hutchison ragaszkodott ahhoz, hogy az üzlet nincs összefüggésben Trump a csatorna „visszaszerzésére” vonatkozó ígéretével, Panamában kevesen hiszik ezt el.
A panamai elnök szerint országa eddig is ellenőrzése alatt tartotta a Panama-csatornát, és ez ezután is így lesz. A hongkongi cég tevékenysége – a kikötőüzemeltetés – nem jelent ellenőrzést a csatorna felett, így az amerikai konzorciumnak történő értékesítés sem jelenti annak visszaszerzését az Egyesült Államok által. A panamai kormány szerint magáncégek ügyletéről van szó.
A Hutchison leányvállalata, a PPC évtizedek óta üzemelteti a Balboa és Cristóbal kikötőket a csendes-óceáni és az atlanti-óceáni végeken. Trump januári hivatalba lépése óta azonban többször panaszkodott, hogy Kína irányítja a csatornát – egy olyan létfontosságú stratégiai eszközt, amelyet egykor az Egyesült Államok működtetett.
Az amerikai elnök nem zárta ki Panama katonai megszállásának lehetőségét az irányítás visszaszerzésére, ami miatt a közép-amerikai ország panaszt nyújtott be az ENSZ-hez.
A csatornát 1999 óta a Panama Csatorna Hatóság (ACP) működteti – egy autonóm szervezet, amelynek igazgatótanácsát a panamai elnök és a nemzetgyűlés nevezi ki. A 80 kilométer hosszú csatorna a globális tengeri kereskedelem 5 százalékát és az amerikai konténerforgalom 40 százalékát bonyolítja le.
Mint írtuk, Múte Bourup Egede grönlandi miniszterelnök is kemény üzenetet küldött Trumpnak, aki ezt megelőzően kijelentette, hogy megszerzi Grönlandot. Az ügyben Dánia külügyminisztere is kifejtette véleményét.
(Borítókép: José Raúl Mulino panamai elnök Panamavárosban 2025. február 13-án. Fotó: Enea Lebrun / Reuters)