Oroszország hajlandó tárgyalni egy ideiglenes ukrajnai tűzszünetről, de csak abban az esetben, ha eleget tesznek a követeléseinek. Az amerikai elnök elmondása szerint jó kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal, azonban pénteken már szankciók bevezetésével próbálta meg tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Oroszországot.
Ahhoz, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megállapodjanak, világos egyetértésnek kell lennie a végleges békemegállapodás keretelveiről. Oroszország ragaszkodni fog egy esetleges békefenntartó misszió paramétereinek meghatározásához, beleértve a megállapodást arról, hogy mely országok vehetnének részt benne – értesült a Bloomberg az ügyet ismerő forrásokból.
További részletek majd csak azt követően derülnek ki, amikor az Egyesült Államok és Ukrajna Szaúd-Arábiában találkozik első alkalommal, azóta, hogy az amerikai elnök heves vitába keveredett Volodimir Zelenszkij elnökkel a Fehér Házban. Steve Witkoff amerikai különmegbízott elmondta, hogy a találkozó célja „egy békemegállapodás és egy kezdeti tűzszünet keretének” elérése.
Később, pénteken az Ovális Irodában Trump azt mondta, hogy a harcok befejezését célzó megállapodást szorgalmaz, és biztos benne, hogy Putyin is akarja azt. „Azt hiszem, nagylelkűbb lesz, mint amennyire kell” – mondta az amerikai elnök újságíróknak.
„Szerintem nagyon jól állunk Oroszországgal. […] De most éppen a földig bombázzák Ukrajnát” – mondta, majd hozzátette: „Őszintén szólva nehezebbnek találom, hogy Ukrajnával foglalkozzak”, mint Oroszországgal.
Kommentárjait egy péntek kora reggeli közösségimédia-bejegyzés követte, amelyben azzal fenyegetőzött, új szankciókat és vámokat vet ki Oroszországra, hogy a Kremlt békeegyezményre kényszerítse.
Annak a ténynek köszönhetően, hogy Oroszország jelenleg a csatatéren »püföli« Ukrajnát, erősen fontolgatom nagyszabású bankszankciók, szankciók és vámok bevezetését Oroszországgal szemben, amíg el nem jön a tűzszünet és a Békéről szóló VÉGSŐ MEGÁLLAPODÁS
– fogalmazott az államfő bejegyzésében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyelőre nem reagált az amerikai elnök bejegyzésére.
Oroszország kijelentette, hogy nem fogadja el a NATO-csapatok jelenlétét ukrán földön, és elutasította az európai országok azon javaslatát, hogy állítsanak össze egy egységet, amely segítene felügyelni bármilyen békemegállapodást. Azt azonban nem ellenzi, hogy a közvetlen konfliktusban egyébként semleges Kína haderőt vezényeljen Ukrajnába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 6-án hangsúlyozta, hogy Oroszország „nem fog engedni senkinek”, és olyan békefeltételeket kíván elérni, amelyek hosszú távú garanciákat biztosítanak számára. „Putyin 2025-öt a »haza védelmezőjének évévé« nyilvánította – aláhúzva az orosz társadalom militarizálására és az Ukrajna elleni háborús erőfeszítések támogatásának 2025-ös előtérbe helyezésére irányuló törekvéseit”.
A múlt hónapban az orosz és amerikai vezető egy csúcstalálkozó megszervezésében állapodott meg, bár egyelőre nem tűztek ki időpontot. Az Egyesült Államok a továbbiakban nem támogatja Ukrajna esetleges NATO-csatlakozását, és vezető tisztviselői szerint irreális elvárás, hogy az Oroszország által 2014 óta elfoglalt összes ukrán területet visszaadják.
A Fehér Házban folytatott konfrontáció után Trump szüneteltette az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és felfüggesztette a hírszerzési információk megosztásának egy részét Kijevvel, sokkolva ezzel az európai szövetségeseket, akik szerint az USA azt kockáztatja, hogy a 2022. februári invázió megkezdésével Oroszország agresszióját jutalmazza.
Az orosz–ukrán háború eseményeit pénteken is percről percre követi az Index, a legfrissebb hírekről ide kattintva tájékozódhat.