Robert Fico belpolitikai okokból és személyes sértettsége okán lett radikálisabb. Tokár Géza felvidéki politológus szerint a szlovák miniszterelnöknek ügyesen kell lavíroznia, amíg nem lesz mögötte egy erős kormány – ez is magyarázhatja, hogy végül Orbán Viktorral ellentétben nem vétózott az EU-csúcson.
Robert Fico a csütörtöki EU-csúcs előtt kijelentette, hogy meg fogja vétózni az Ukrajnát érintő megállapodástervezetet, amennyiben az EU nem támogatja, hogy Szlovákia újra kaphasson gázt Ukrajnán keresztül. A tagállamok végül arra szólították fel az Európai Bizottságot és a két országot, hogy keressenek megoldást a gáztranzit rendezésére. A szlovák miniszterelnöknek ez elegendő ígéretnek bizonyult ahhoz, hogy ne vétózzon.
A csúcs után Fico a Facebook-oldalán azt írta:
„Az uniós tagállamok elismerték, hogy az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit leállítása komoly probléma, amely az egész uniót fenyegeti.”
Az Indexnek Tokár Géza felvidéki politológus úgy fogalmazott, hogy Fico nagyon általános ígéretet kapott, az EU semmiféle kötelezettséget nem vállalt annak érdekében, hogy a gáztranzit újra meginduljon Ukrajnából Szlovákiába.
„Fico próbál a szuverén Szlovákia harcos miniszterelnöke lenni, ugyanakkor azt is mutatja, hogy lehet vele kompromisszumokat kötni. Elsősorban azért van szüksége a kettős játszmára, hogy otthon mindkét oldalnak megfeleljen. Most az a legfontosabb számára, hogy kormánytöbbséget teremtsen, ami jelenleg nincs meg neki. Épp alkudozásban van három képviselővel, akik korábban azt vetették a szemére, hogy nem elég ukránpárti. A tegnapi döntése, hogy végül nem vétózott, egy politikai alkunak is a része. Ebből a szempontból sokkal nehezebb helyzetben van, mint Orbán Viktor, hiszen amíg a magyar miniszterelnök senkinek nem tartozik elszámolással, addig Ficónál más szempontok játszanak szerepet, leginkább az, hogy működőképessé tegye a kormányát.”
Bugár Béla az Indexnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy a szlovák miniszterelnök egyre inkább távolodik az EU-tól, amit Tokár Géza is megerősített.
Radikálisabb, és keményebben fogalmaz, mint korábban, mivel felismerte, hogy van egy olyan elvárás is vele kapcsolatban, mely szerint nem kell igazodnia mindig feltétel nélkül mindenben a többséghez, emelje fel a hangját, és mutassa meg: Szlovákia szuverén ország.
A politológus szerint Fico radikalizálódásához a személyes sértettsége is hozzájárulhatott.
„A 2023-as kormányalakítása után az Európai Szocialista Párt nagyon gyorsan kiközösítette a Smert, tulajdonképpen Fico tudtára adták, hogy nem tekintik szalonképes politikusnak” – mondta Tokár Géza. A politológus szerint pár éve, amikor ellenzékben politizált, két út állt Fico előtt: vagy börtönbe vonul, hiszen eljárás folyt ellene, vagy marad a pályán.
„Ekkor rájött, hogy a politika nagyon kemény műfaj, ahol könnyen a víz alá lehet kerülni. Ő viszont inkább úgy döntött, hogy másokat nyom víz alá, és még egy fokozatot feljebb tekert a retorikai skáláján.”
A politológus úgy véli, amíg nincs stabil kormány Fico mögött, addig lavírozni fog, hol keménykezű miniszterelnöknek, hol pedig kompromisszumkész politikusnak mutatja majd magát, ahogy ezt eddig is tette.
Fico előszeretettel hangoztatja békepártiságát, ugyanakkor Szlovákia fegyvereket ad el Ukrajnának.
Tokár Géza ezzel az ellentmondással kapcsolatban úgy gondolja, hogy mindkettő Szlovákia érdeke, a fegyvereladás és a béke is. Szlovákiának hagyományosan fejlett volt a fegyveripara, amit nem építettek le. Előnyös üzlet az ország számára, hogy Ukrajnának fegyvereket ad el, hiszen ez komoly bevételt jelent. Ugyanakkor Fico célja valóban a béke, hiszen érdekelt abban, hogy az energiaarák mérséklődjenek, valamint Ukrajna felől újra megnyíljon a gáztranzit, és rendeződjön a két ország viszonya.
A politológus szerint Szlovákia energiaellátása ugyan biztosított, de nem mindegy, hogy tranzitország vagy célország. Amíg Ukrajnán keresztül jött a gáz, Szlovákia komoly illetéket kapott a továbbításért, míg most saját maga fizet a tranzitért, ami óriási kiesés a költségvetésnek.
(Borítókép: Robert Fico szlovák miniszterelnök beszél az Európai Tanács ülésének végén tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben, 2024. december 19-én. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)