Az orosz elnök hosszú távú játékot játszik, ami most kezd kifizetődni. Még Putyin vezető tanácsadóit is meglepte, hogy a Fehér Ház hirtelen hangnemet váltott az elmúlt hetekben.
Több mint egy évtizeddel azelőtt, hogy az orosz fegyveres erők áttörtek a határon Ukrajnába, Vlagyimir Putyin orosz elnök a világ vezetői előtt hosszú, kimért beszédet mondott, amelyben a világrend radikális átalakítását követelte.
„Elérkeztünk ahhoz a döntő pillanathoz, amikor komolyan el kell gondolkodnunk a globális biztonság architektúráján” – mondta Putyin 2007-es müncheni beszédében, azzal vádolva az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO), hogy megszegte ígéretét a kelet-európai terjeszkedéssel, és Amerika hegemóniájának megszüntetését követelte.
A Moszkva és a Nyugat közötti feszültség az ezt követő években egyre nőtt. Oroszország katonákat küldött Georgiába, Szíriába és Ukrajnába. Az Ukrajna elleni 2022-es inváziója után széles körű nyugati erőfeszítések történtek Moszkva elszigetelésére, és újabb országok léptek be a NATO-ba – írta a The Wall Street Journal.
Putyin hadserege kudarcokat szenvedett el a harctéren, Oroszország gazdaságát pedig a nyugati szankciók szorongatták, az orosz elnök azonban hosszú távra játszott. Most úgy tűnik, hogy ez a kitartás kifizetődik, mivel a világ határozottan a neki megfelelő irányába mozdul el. Az Egyesült Államok szünetelteti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és felszólított Moszkva elszigetelésének megszüntetésére. Donald Trump elhatárolódik hagyományos európai szövetségeseitől.
Mindannyian látjuk, milyen gyorsan változik a világ
– mondta Putyin egy szaúd-arábiai amerikai–orosz találkozó után, hozzátéve, Moszkva és Washington most már készen áll arra, hogy foglalkozzanak „a világ felépítésének stratégiai problémáival”.
Orosz tisztviselőkkel beszélő források szerint még Putyin legalázatosabb tanácsadóit is meglepte, hogy milyen gyorsan változott a Fehér Ház hangneme az elmúlt hetekben.
Az új kormányzat gyorsan megváltoztatja a külpolitika valamennyi konfigurációját
– mondta Dimitrij Peszkov, Putyin szóvivője a múlt héten Trump elnök csapatáról.
Donald Trump, aki korábban mindkét felet a háború befejezésére szólította fel, az elmúlt napokban Ukrajnára fordította figyelmét. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt diktátornak nevezte, és őt hibáztatta a háború kirobbantásáért, visszhangozva az orosz tisztviselők korábbi megjegyzéseit. Végül mindez a Fehér Házban az ukrán vezető és Trump közötti, kamerák előtt zajlott összecsapásban csúcsosodott ki.
Az orosz állami média lélegzet-visszafojtva tudósított az Ovális Irodában történt veszekedésről. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap dicsérte Trump „józan” megközelítését, és az európai vezetőket a háború elnyújtásával vádolta.
Saját januári müncheni beszédében, 18 évvel Putyin fentebb idézett víziója után, J. D. Vance amerikai alelnök azt mondta, hogy az európai demokrácia eróziója nagyobb fenyegetést jelent a kontinensre, mint Oroszország vagy Kína – ez egy Putyin által gyakorta hangoztatott frázis.
Ilyet még soha nem láttunk. Nemcsak politikai átrendeződés van, hanem az értékek is összehangolódnak
– mondta Szergej Radcsenko Oroszország-szakértő, történész.
Putyin számára a jelenlegi helyzet visszaigazolja türelmes stratégiáját – amelyet a negyedszázados hatalomban töltött idő alatt fejlesztett ki.
Az egykori KGB-ügynök, akit az ezredfordulón az ismeretlenségből emeltek Oroszország élére, régóta szidalmazza az Egyesült Államok vezette világrendet, amely az 1991-es szovjet összeomlással kezdődött, és amelyet Putyin „az évszázad legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezett.
Thomas Graham, George W. Bush volt elnök egykori fehér házi tanácsadója szerint a Putyin által Münchenben hangoztatott érzelmek az Egyesült Államokkal szembeni, 2004-ben elmélyült sérelmekből fakadnak. Abban az évben egy Nyugat által támogatott forradalom rázta meg Ukrajnát, csecsen szeparatisták pedig megrohamoztak egy iskolát Oroszország észak-kaukázusi régiójában. Vlagyimir Putyin az Egyesült Államokat hibáztatta a szeparatista mozgalmak bátorításáért.
Ez a két esemény elhitette Putyinnal, hogy az Egyesült Államok valójában nem érdekelt az Oroszországgal való partnerségben. Hogy a terrorizmus elleni küzdelem és a demokrácia előmozdítása valójában csak álca Amerika geopolitikai előretöréséhez a volt szovjet térségben Oroszország kárára. Ekkor arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok célja valójában Oroszország nagyhatalmi pozíciójának erodálása
– mondta Graham.
Putyin 2007-es beszéde tette először világossá, hogy milyen mélyen sértett az orosz vezető az általa vélt amerikai arrogancia miatt. Úgy tűnt, sok nyugati tisztviselő akkoriban elutasította Putyin figyelmeztetését.
Egy hidegháború elég volt
– mondta válaszul Robert Gates, az Egyesült Államok akkori védelmi minisztere.
A következő évben Oroszország megszállta Georgiát, és elfoglalta a volt szovjet köztársaság két oroszbarát enklávéját, ami érdemben nem váltott ki nyugati választ. Barack Obama amerikai elnök kormánya Dmitrij Medvegyev ideiglenes orosz elnöksége alatt a kapcsolatok „újraindítására” törekedett Moszkvával, de Putyin 2012-es visszatérését az elnöki székbe a másként gondolkodók elleni fellépés és a Nyugat iránti gyanakvás elmélyülése követte.
A két fél közötti kapcsolatok megromlottak, amikor Putyin 2014-ben elfoglalta a Krímet, és hadseregét Kelet-Ukrajnába küldte. Válaszul Oroszország 2022-es teljes körű inváziójára Joe Biden akkori amerikai elnök szankciókkal sújtotta Moszkvát, és megígérte, hogy addig támogatja Ukrajnát, „amíg csak szükséges”.
Donald Trump tavalyi választási győzelme után Putyin folyamatosan arról beszélt, amit az amerikai elnök hallani akart. Visszhangozta a 2020-as választásokkal kapcsolatos hamis kijelentéseit, és dicsérte az ellene júliusban elkövetett merényletre adott válaszát.
Most, hogy Trump felfüggesztette a Kijevnek nyújtott kulcsfontosságú katonai támogatást, Putyin elemzők szerint lehetőséget lát arra, hogy alapvetően megváltoztassa Oroszország helyzetét a világban.
Amit ő akar, az sokkal több, mint egy egyszerű megállapodás a harcok befejezéséről. Putyin célja az, hogy Ukrajnát az orosz katonai agresszióval szemben tartósan kiszolgáltatott kváziállammá tegye, és megakadályozza, hogy az nyugati támogatással újra felfegyverezze magát. És még ennél is tovább megy – a NATO-t teljesen ki akarja szorítani Kelet-Európából.
Radcsenko történelmi párhuzamokat lát a második világháborút követő időszakkal, amikor Joszif Sztálin szovjet diktátor az Egyesült Államok beleegyezését kérte Európa befolyási övezetekre való felosztásához. Az Egyesült Államok ehelyett továbbra is elkötelezett maradt a kontinensen, a biztonság garanciájaként működött, és korlátozta Sztálin ambícióit.
Radcsenko szerint a Kreml a mai napig hasonló elképzelést képvisel.
De amit figyelemre méltónak találok, hogy most a Trump-kormányzat szintén ezt a világképet teszi magáévá
– mondta.
Az biztos, hogy a mai világ nagyon különbözik a második világháború utáni rendtől. Európa 1945 után a háború által feldúlt kontinens volt, és Sztálin kihasználta a lehetőséget, hogy befolyási övezetet alakítson ki a maga javára. Ma a kontinenst nézeteltérések szaggatják, de egyetlen geopolitikai blokkban egyesül.
Elemzők szerint Putyin kockázatos játékot játszik azzal, hogy ragaszkodik ehhez a maximalista állásponthoz. Trump, aki gyors békemegállapodást szeretne kötni Kijevvel és Moszkvával, lehet, hogy arra törekszik, Moszkva fizessen, ha a tárgyalások elhúzódnak. Röviddel hivatalba lépése után arra figyelmeztetett, hogy Oroszország szankciókkal és vámokkal nézhet szembe, ha nem köt megállapodást.
Oroszország arról beszélt, hogy addig folytatja a háborút Ukrajnában, amíg a tárgyalások nem vezetnek olyan eredményre, amellyel elégedett. Arra hivatkozott, hogy meg kell oldani a háború „kiváltó okait”, amelyek Moszkva narratívájában Ukrajna Nyugat-barát orientációja és a NATO kelet-európai terjeszkedése.
Védelmi szakértők szerint Oroszországnak megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy még legalább egy évig harcoljon Ukrajnában, és még több ukrán földet foglaljon el, amelyet szinte biztosan meg fog tartani, amint megszületik a megállapodás Ukrajnáról.
Putyint nem fogja siettetni a Trump által szorgalmazott alku. Évtizedeken át vágyott arra a globális átrendeződésre, amely szerinte most talán végre kialakulóban van.
Az eredeti elképzelése Ukrajnában, hogy a Nyugatnak nem lesz más lehetősége, mint meghátrálni, helyes volt. Most azt mondja: Tegyetek nekünk egy olyan ajánlatot, amit nem tudunk visszautasítani. Várni fogunk
– mondta Borisz Bondarev, egy volt orosz diplomata, aki a háború kitörése miatt lemondott, és most Európában él.
(Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2018-ban. Fotó: Brendan Smialowski / AFP)