A március 6-án lezajlott európai uniós csúcstalálkozón Ursula von der Leyen elmondta, hogy az unió kulcsszerepet játszott Ukrajna túlélésében, és ha az amerikai elnök az erő pozíciójából akar békét kötni Oroszországgal, akkor ahhoz nem nélkülözheti az uniót sem. Mindeközben több mint 800 milliárd eurós fegyverkezési tervel erősítené meg a tagországok haderejét.
„Mindannyian igazságos és tartós, de az erő pozíciójából kiinduló békét akarunk, ez Donald Trump érdeke is, és ha ezt el akarja érni, akkor ez csak az Európai Unió (EU) és tagállamai támogatásával lehetséges, mert előfeltételeket kell teljesíteni” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendkívüli uniós csúcsot lezáró csütörtök esti sajtótájékoztatóján – írta az MTI.
Felhívta a figyelmet, hogy Európa kulcsszerepet játszott Ukrajna gazdasági túlélésének biztosításában, jelentős befektetésekkel támogatja az ukrán védelmi ipart és katonai képességeit. Emellett gondoskodott az energiarendszer fenntartásáról, amely lehetővé tette a tél átvészelését. „Számos példa bizonyítja, hogy Európa támogatása elengedhetetlen a pozitív eredmények eléréséhez és a béke megteremtéséhez, amely közös érdekünk” – tette hozzá.
Az uniós vezetők tanácskozását összefoglalva Von der Leyen úgy fogalmazott: „Európa ma történelmet ír, elszántan dolgozunk biztonságunk megőrzésén gyors és határozott intézkedésekkel.”
Hangsúlyozta, hogy Európa komoly fenyegetéssel néz szembe, ezért az uniós felfegyverzési terv akár 800 milliárd eurót mozgósíthat a katonai képességek megerősítésére. Elmondta, hogy a helyzet sürgető, ezért az Európai Bizottság a következő uniós csúcs előtt részletes jogszabályi javaslatokat terjeszt elő.
A terv keretében első lépés a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési aktiválása, amely nagyobb költségvetési rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, lehetővé téve számukra, hogy jelentős mértékben fektessenek be a védelembe. Hozzátette, ha ezt teljes mértékben kihasználják, akár 650 milliárd eurónyi védelmi kiadás válhat elérhetővé.
Ezen túlmenően egy új pénzügyi eszköz létrehozását is javasolja a bizottság, amely 150 milliárd eurónyi hitelt biztosítana a közös védelmi beszerzések felgyorsítására. Ez a rendkívüli intézkedés – mint mondta – az európai képességek fejlesztését célozza, gyors szállításokat tesz lehetővé, és biztosítja, hogy a hitelekből finanszírozott beszerzések európai gyártóktól történjenek. További lehetőségként a tagállamok önkéntesen átcsoportosíthatják az EU meglévő költségvetési forrásait, különösen a kohéziós alapokat, védelmi célokra.
Az Európai Bizottság március 19-én bemutatja az európai védelmi fehér könyvet, valamint egy javaslatot a védelmi ipar egyszerűsítésére, amely hozzájárulhat a gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésekhez az ágazatban.
Ukrajna fegyveres erőinek támogatása soha nem volt ennyire sürgető, ezért szorosan együtt fogunk működni Ukrajnával és a védelmi iparral annak érdekében, hogy a katonai szükségletei teljesüljenek
– zárta beszédét Von der Leyen.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön bejelentette, hogy az év első feléig ad időt annak megvizsgálására, hogy az Európai Unión belül létrejöhetnek-e új együttműködések, amelyek lehetővé tennék más szövetséges országok számára, hogy részesüljenek Franciaország nukleáris elrettentő képességéből.
Megnyitunk egy szakaszt, amelyben a szakértőink eszmecserét folytatnak
– mondta a francia elnök a csúcstalálkozó után. Hozzátette, hogy „stratégiai és technikai párbeszédre” kerül sor, amelyet állam- és kormányfői szintű megbeszélések követnek majd. Ennek célja, hogy az első fél év végéig megvizsgálják, milyen új együttműködések jöhetnek létre ezen a téren. Macron elmondása szerint a brüsszeli csúcstalálkozón több vezető is megkereste őt, hogy erről a kérdésről tárgyaljanak.
Miután Donald Trump amerikai elnök kormánya többször is kijelentette, hogy az EU nem kap helyet az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon, Emmanuel Macron francia elnök február 16-ra Párizsba hívta az unió, valamint a NATO és több tagország vezetőjét a kialakult helyzet megvitatására.
Az események további fordulatot vettek az első amerikai–orosz találkozót követően. Az egyeztetés után Keir Starmer kezdeményezett a párizsihoz hasonló értekezletet, és meghívott több európai vezetőt, valamint Kanada miniszterelnökét és a NATO-főtitkát március 2-re Londonba. Mindeközben február végén lezajlott a botrányos véget ért Trump–Zelenszkij-szócsata a Fehér Házban. A brit fővárosban a márciusi találkozót követően bejelentették, hogy létrejött a „tettre készek koalíciója”, akik megegyeztek a védelmi kiadások növelésének szükségességéről, valamint Kijev további támogatásáról.
Az egyeztetésre nem kapott meghívást Orbán Viktor miniszterelnök, aki később a következőképpen összegezte annak eredményét:
Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség. Úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút.
António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra hívott össze rendkívüli uniós csúcsot, amelynek főtémája szintén Ukrajna további támogatása, valamint a közös uniós védelmi költségvetés megvitatása volt. Az eseményt megelőzően Emmanuel Macron egy külön egyeztetésre hívta Orbán Viktort, feltehetőleg azért, hogy megpróbálja meggyőzni, ne éljen vétóval a találkozón elfogadni kívánt újabb, Kijevnek szánt támogatásokkal kapcsolatban. Végül a magyar miniszterelnök a csúcsot lezáró dokumentum szövegét vétózta meg, így azt nem 27 csak 26 tagállam írta alá.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács rendkívüli ülését követően Brüsszelben, Belgiumban, 2025. március 6-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)