Az Egyesült Államok elnöke 35 ezer katonát vonna ki Németországból, a katonák egy részét pedig Magyarországra helyezné át. Donald Trump olyan országokba küldene katonákat, amelyek hajlandóak többet fordítani hadseregük fejlesztésére.
Egy Fehér Házhoz közeli forrás szerint Donald Trump azon gondolkodik, hogy kivon 35 ezer aktív szolgálatot teljesítő amerikai katonát Németországból, egy részüket pedig Magyarországra telepítené azzal az indokkal, hogy Magyarország szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal – írja a The Telegraph.
Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője elmondta: „Az amerikai hadsereg mindig mérlegeli a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a legjobban kezelje az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyeket.”
A cikk szerint az amerikai elnököt dühíti, hogy „Európa háborút akar”, és inkább olyan országokba küldene amerikai katonákat, amelyek hajlandóak többet fordítani a haderejük fejlesztésére.
NATO-adatok szerint 2024-ben Németország a GDP-je 2,12, Magyarország a GDP-je 2,11 százalékát fordította védelmi kiadásokra. Az élen Lengyelország áll 4,12 százalékkal, a második Észtország 3,43 százalékkal, az Egyesült Államok pedig a harmadik, 3,38 százalékkal, azonban még így is kétszer annyi pénzt (976,7 milliárd dollárt) költött haderejének fejlesztésére.
Körülbelül 160 ezer aktív szolgálatban lévő katona állomásozik az Egyesült Államokon kívül, akiknek nagy része Németországban van.
A március 6-án rendezett rendkívüli EU-csúcson két kormányfő lebegtette be, hogy vétózhat: Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Ficót leginkább az zavarta, hogy nem érkezik Ukrajnán keresztül gáz Szlovákiába. Azonban a javaslatba bekerült egy bejegyzés, miszerint a tagállamok vezetői felszólítják az Európai Bizottságot, Ukrajnát és Szlovákiát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tavaly lejárt gáztranzit-megállapodás újranyitásában. A kiegészítéssel pedig elérték, hogy a szlovák miniszterelnök ne éljen a vétóval.
Orbán Viktor sokkal tágabb követeléssel állt elő, hiszen ő egész Ukrajnával kapcsolatban vetette fel a vétó lehetőségét: a magyar kormányfő szerint az Európai Unió megosztott a kérdésben, ezért arra kérte az Európai Tanács elnökét, António Costát, hogy a csúcsot lezáró végköveztetésekben Ukrajnáról egy mondat se kerüljön be, ehelyett inkább az EU is kezdjen egyoldalú tárgyalásokat Oroszországgal, mint ahogy az Egyesült Államok tette.
A magyar kormányfő végül egyedüliként vétózott, a 27 tagállamból mindössze Magyarország nem értett egyet a konklúzióban Ukrajna kapcsán írt szöveggel.