Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni egy rövid sajtótájékoztatót tartott a brüsszeli EU-csúcs után. Összefoglalta az olasz álláspontot, mely szerint nemet mondanak a fegyverkezésre fordítandó kohéziós alapokra, viszont igent a NATO 5. cikkelyének kiterjesztésére Ukrajnára, amelynek értelmében ha valaki megtámadja Ukrajnát, akkor az olyan, mintha az egész NATO-t támadnák.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozón az Ukrajnáról szóló következtetéseket 26 tagállam hagyta jóvá, nem pedig 27, mint a védelemről szóló szöveget. Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak a támogatása hiányzott.
A csúcstalálkozón öt „békefeltétel” született. Nevezetesen:
A tárgyalások alkalmával tartott rövid sajtótájékoztatón Giorgia Meloni miniszterelnök a következőképpen foglalta össze az olasz álláspontot: nem a fegyverkezésre fordítandó kohéziós alapokra, igen a NATO 5. cikkének Ukrajnára való kiterjesztésére (amely a szövetségben részt vevő felek kölcsönös kötelezettségvállalását írja elő, és azt, hogy az egy vagy több fél ellen irányuló fegyveres támadást valamennyi fél ellen irányuló támadásnak tekintik). És ebben az összefüggésben a miniszterelnök újraindította Olaszország elkötelezettségét egy Egyesült Államok–Európai Unió-csúcstalálkozó mellett, még ha jelenleg nincs is semmi konkrétum – számolt be a L’unione Sarda.
Meloni lényegében megismételte a londoni informális csúcstalálkozón már kifejtett álláspontját, miszerint nincs európai védelem a NATO teljes körű bevonása nélkül. Ez az álláspont objektíve távol áll Emmanuel Macron álláspontjától, aki egy európai atomernyőt javasolt Franciaország égisze alatt. Róma ehelyett azt javasolta, hogy az összes tervezett forrást a NATO-n belül elszámolható kiadásokra fordítsák. Arról, hogy Putyin Napóleonhoz hasonlította Macront, azt mondta, nincs jelentősége, ez úgyis az orosz embereknek szól.