Donald Trump vámfenyegetéseinek hatására az Európai Unió és India közeledése példát mutathat más országoknak is arra, hogy új partnerségeket alakítsanak ki, ezáltal átalakítva a globális kereskedelem dinamikáját.
Idén február végén bejelentették, hogy az Európai Unió és India véglegesíteni kívánja a régóta halogatott szabadkereskedelmi megállapodást. Narendra Modi indiai miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalása után közölte, hogy az egyezmény részleteit az év végéig kell kidolgozniuk, oly módon, hogy az mindkét fél számára kölcsönösen előnyös legyen. Az EU emellett a védelmi és biztonsági kapcsolatok erősítését is fontolgatja Indiával, mivel a felek stratégiai partnerségüket a bizalomra és a demokratikus értékekre alapozzák. A következő tárgyalási fordulót márciusban Brüsszelben tartják.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU és India együttműködése elősegítheti a közös fenyegetések – például a határokon átívelő terrorizmus, a tengerbiztonsági kihívások és a kibertámadások – elleni fellépést. Az uniós vezető kiemelte, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű egyezménye lehet, amely bár nem lesz egyszerű folyamat, a megfelelő időzítés és eltökéltség kulcsfontosságú.
Az EU és India 2007-ben kezdte meg a tárgyalásokat, azonban 2013-ban megszakították azokat, és csak 2021-ben folytatták újra. Von der Leyen látogatása előtt néhány nappal Indiát az EU „egyik legmegbízhatóbb barátjaként és szövetségeseként” jellemezte, ami tovább erősíti a két fél közötti kapcsolatokat. Szakértők szerint
az EU feltámadt érdeklődése India iránt Donald Trump amerikai elnök vámfenyegetésével hozható összefüggésbe.
Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa az Index kérdésére kifejtette, hogy alapvetően mindkét fél célja a kereskedelmi kapcsolatok erősítése, valamint a különböző ágazatokban fennálló akadályok csökkentése. A potenciális amerikai vámok új sürgető tényezőt jelentenek, ami arra készteti Indiát, hogy az amerikai kereskedelempolitikából eredő gazdasági következmények ellensúlyozásának érdekében kedvezőbb feltételekről tárgyaljon az EU-val.
Klemensits szerint az EU viszont engedékenyebbé válhat India követeléseivel szemben, mivel a gazdasági kapcsolatok erősítésére van szükség az Egyesült Államok fenyegető lépései közepette. A szakértő úgy véli, ez a forgatókönyv elősegítheti egy együttműködésre alkalmas környezet kialakulását, amelyben az EU és India kölcsönös engedményekre törekszik, különösen azokban az ágazatokban, ahol India versenyelőnnyel rendelkezik, mint például a textil- és a gyógyszeripar.
Az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa emlékeztetett arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások még 2007-re nyúlnak vissza, amikor az egyeztetések hivatalosan megkezdődtek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tárgyalások számos kihívással szembesültek, többek között a szabályozási normák, a piacra jutás és a vámcsökkentés terén mutatkozó különbségekkel. Hozzátette, hogy India hagyományosan óvatos piacainak széles körű megnyitásával kapcsolatban, míg az EU igyekszik nagyobb hozzáférést biztosítani mezőgazdasági és ipari termékei számára.
Klemensits Péter kiemelte, hogy a közelmúltban bekövetkezett geopolitikai változások, különösen a protekcionizmus erősödése és az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok változása arra késztette mind az EU-t, mind Indiát, hogy átértékeljék kereskedelmi stratégiájukat.
Ursula von der Leyen és Narendra Modi februári találkozójával kapcsolatban Klemensits Péter kifejtette, hogy jelentős megállapodások születtek az Európai Unió és India közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében.
A felek megegyeztek arról is, hogy márciusban újabb tárgyalási fordulót tartanak Brüsszelben, és idén még egy India–EU-csúcstalálkozót is szerveznek. Utóbbit kulcsfontosságú eseménynek nevezte az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa, aki szerint várhatóan a megbeszélések fő témái közé tartoznak majd a kereskedelmi tárgyalások, a befektetések védelme, az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezések, a technológiai együttműködés és a fenntartható fejlődés.
A csúcstalálkozó célja a stratégiai partnerség megerősítése és a közvetlen gazdasági problémák, valamint a hosszú távú geopolitikai prioritások kezelése. Az esemény előkészítéseként a március 10. és 14. között Brüsszelben zajló tárgyalások következő fordulója olyan kritikus kérdésekre fog összpontosítani, mint a vámok csökkentése a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében, a kölcsönös befektetések védelme a beruházásvédelmi megállapodás révén, valamint a szabályozási együttműködés megkönnyítése.
„A vezetők várhatóan olyan globális kihívásokkal is foglalkoznak majd, mint az éghajlatváltozás és a biztonság, miközben megkísérlik feltérképezni az együttműködési lehetőségeket az olyan innovatív ágazatokban, mint a digitális gazdaság, a megújuló energia és az infrastruktúra fejlesztése” – tette hozzá Klemensits Péter.
Arról, hogy milyen engedményekre lehet számítani az EU és India közötti tárgyalásokon, a szakértő kifejtette, hogy
A megbeszélések várhatóan fokozatos vámcsökkentést és kölcsönös piacnyitást eredményeznek, miközben a feleknek kezelniük kell a nem vám jellegű akadályokat is. Céljuk egy kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolat kialakítása lehet, amely gazdasági növekedést hozhat mindkét régió számára.
A két fél között létrejövő megállapodás továbbá erősítheti az együttműködést a technológia és a védelem területén. Lehetővé tenné az európai védelmi vállalatok piacra jutását, ösztönözné a közös kutatást és fejlesztést, különösen a kiberbiztonság, a távközlés és a fejlett gyártás terén. Emellett tudástranszfert és kapacitásépítést eredményezhet India védelmi iparában, hozzájárulva annak globális szerepéhez. Az egyezmény összehangolná a szabványokat, javítaná a beszerzési folyamatokat, és előmozdítaná a védelmi technológiák közös gyártását. Mindez Klemensits Péter szerint stratégiai előnyt jelenthet a geopolitikai kihívásokkal szemben.
Az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy Kína szerepe meghatározó az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainál, mivel az EU második legnagyobb kereskedelmi partnereként Kína jelentős befolyással bír a globális gazdaságban. A szakértő hozzátette, hogy az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás célja a gazdasági kapcsolatok erősítése, amely fokozhatja a versenyt Kínával szemben.
Ha az indiai áruk és szolgáltatások preferenciális hozzáférést kapnak az uniós piacra, az kihívások elé állíthatja a kínai termékeket, ami arra ösztönözheti Kínát, hogy felülvizsgálja kereskedelmi stratégiáját, és esetleg szorosabb kapcsolatokat építsen ki mind az EU-val, mind Indiával.
A szakértő kifejtette, hogy a megállapodás összehangolhatja az uniós és indiai szabványokat, valamint szabályozásokat, ami szembemegy Kína gyakorlatával, és potenciálisan elszigetelheti azt a kereskedelempolitikában. Klemensits Péter úgy véli, hogy az EU és India kapcsolatainak megerősödése átalakíthatja a regionális dinamikát, és Indiát Kína ázsiai befolyásának stratégiai ellensúlyaként pozicionálhatja. Kína erre válaszul a kétoldalú kereskedelmi megállapodások erősítésével vagy regionális infrastrukturális beruházásokkal próbálhatja ellensúlyozni az EU és India közötti növekvő együttműködést.
Egyértelmű, hogy az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak jelentős világpolitikai következményei lennének. Megerősítené a két nagy piac közötti gazdasági kapcsolatokat, a vámok és a nem vám jellegű akadályok csökkentésével elősegítené a kereskedelmi és beruházási forgalom növekedését. Ez a gazdasági közeledés erősíthetné India pozícióját mint kulcsfontosságú globális szereplő, lehetővé téve számára, hogy nagyobb befolyást gyakoroljon a nemzetközi fórumokon, és tárgyalásokat folytasson olyan globális kérdésekről, mint az éghajlatváltozás és a biztonság. Politikai szempontból a szabadkereskedelmi megállapodás Kína növekvő ázsiai befolyásának ellensúlyozására szolgálhat, mivel az EU az Indiával való kapcsolatok erősítésével diverzifikálná kereskedelmi kapcsolatait
– fogalmazott az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
A szabadkereskedelmi megállapodás Klemensits Péter szerint összehangolhatja az EU és India együttműködését olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a technológia és a tiszta energia, miközben elősegítheti a közös globális kihívások kezelését, és tükrözheti a két fél demokratikus értékeit. A szakértő azt is hozzátette, hogy a megállapodás más országokat is hasonló kereskedelmi partnerségek kialakítására ösztönözhet, ami átalakíthatja a globális kereskedelem dinamikáját, és erősítheti a regionális együttműködést Dél-Ázsiában.
Az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa azt is kiemelte, hogy a fokozott gazdasági kölcsönös függőség stabilizálhatja a régiót, előmozdíthatja a békét, és lehetőséget teremthet arra, hogy az EU és India álláspontja összehangolódjon a legfontosabb nemzetközi kérdésekben.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök Washingtonban 2025. január 20-án. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)