Donald Trump amerikai elnök váratlan kül- és belpolitikája komoly ütéseket vitt be az amerikai védelmi iparnak, és az igazi visszaesés még csak most kezdődhet. Erre a folyamatra hívta fel a figyelmet az amerikai–európai együttműködés mellett kampányoló Atlanti Tanács egyik vezető munkatársa, Elisabeth Braw.
Szerinte nyilvánvalónak tűnhet, de a kormányoknak érdemes átgondolniuk a politikájukat, mielőtt elkezdik alkalmazni azt, mivel ennek elmulasztása törvényszerűen nem várt következményekkel járhat. Jelenleg pontosan ez történik az amerikai fegyveriparral is, Trumpék nem gondolták át, hogy a politikájuknak milyen következményei lesznek a saját hadiiparukra.
Következmények alatt azt érti, hogy miközben az utóbbi hetekben az amerikai fegyvergyártó-vállalatok értéke folyamatosan zuhan, Európa védelmi ipara komoly fellendülésben van, mivel a piac úgy érzékeli, hogy ezek az országok hamarosan sokkal többet fognak védelemre költeni. Köszönhetően annak, hogy Washington elköteleződése a NATO és egyéb szövetségesei iránt finoman szólva is kétségessé vált. (A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott nyilvános csetepaté után pár nappal az Egyesült Államok felfüggesztette a fegyverszállításokat Ukrajnának, és ezzel arra kényszerítette a megtámadott országot, hogy az béketárgyalásokat kérjen.)
Emiatt sok vezető azt a következtetést vonhatja le, hogy többé nem érdemes amerikai fegyvereket vásárolni, ugyanis az ezekkel együtt járó, ki nem mondott, de létező előny, vagyis az Egyesült Államok biztonsági garanciája nincs többé.
Eddig Trump erőfeszítései, hogy »újra naggyá tegye Amerikát«, nem sok jót hoztak az amerikai hatalom egyik legfontosabb pillérének, a védelmi iparnak
— vélekedik az Atlanti Tanács vezető munkatársa.
Nézzük a számokat:
Trump beiktatása óta a hat legnagyobb amerikai harcászati vállalat tőzsdei értéke átlagosan 4 százalékponttal esett.
A legrosszabbul az F–35-ös vadászgépeket gyártó Lockheed Martin, a General Dynamics és a Northrop Grumman járt. A Boeing egy ideig stabilnak tűnt, de a napokban csatlakozott az ipar többi szereplőjéhez, és részvényeinek értéke lejtmenetbe kezdett.
Mindeközben az európai vetélytársak – köztük a német Rheinemetall – 40 százalékos növekedést értek el. Igaz, a kontinens védelmi ipara rendkívül rossz állapotban volt, és csak nemrégiben kezdődött el a fegyverkezés meg persze az emiatt beinduló jelentős bevásárlási láz a részvényekből.
Aztán március 3-án, a pénteki Trump–Zelenszkij-találkozót és az európai vezetőknek ennek nyomán szervezett, londoni védelmi csúcstalálkozóját követő első kereskedési napon az európai védelmi részvények még nagyobb ugrást hajtottak végre, a hétfői kereskedés zárásakor:
Trump Ukrajnától való elfordulásának következménye, hogy Washington biztonsági garanciái, amelyek a fegyvervásárlások eddig ki nem mondott részét képezték, értéktelenné váltak, ezzel a „szolgáltatással” már nem tudnak házalni a fegyvergyártók – írja Braw.
Szerinte a biztonsági garanciák olyan pluszt jelentettek, amelyet Washington hagyományosan a legtöbb üzlet megkötéséhez használt. Sok állam, köztük számos európai ország éppen azért vásárolt amerikai fegyvereket, mert azokhoz amerikai biztonsági garanciák jártak. A védelem ígérete gyakran nem csupán a hab volt a tortán, hanem ez volt az Amerikával való üzletelés lényege, ez volt maga a torta.
Amikor egy ország fegyvereket vesz, elsődleges szempont a gyártó és ezen keresztül a gyártó állam, ugyanis az akár 40 éves élettartammal rendelkező harcászati eszközök működtetéséhez, karbantartásához együttműködés szükséges
– mondta Robert Limmergard, a Svéd Biztonsági és Védelmi Ipari Szövetség főtitkára a Foreign Policynak.
A Trump-adminisztráció bizonytalan viszonya szövetségeseivel azért különösen bajos, mert a modern fegyvereknek állandó szoftverfrissítésekre van szükségük. Ez azt jelenti, hogy a rendkívül drága termékek vásárlóinak teljes bizonyosságra van szükségük arról, hogy az eladó ország együttműködő marad, és hogy a szoftverfrissítéseket így rendelkezésükre bocsátják.
Még a legkisebb kétely is elég ahhoz, hogy az ilyen kormányok átgondolják az amerikai katonai beszerzéseket, ha Trump úgy dönt, hogy baráti kormányokat károsít meg azzal, hogy blokkolja katonai arzenáljuk szoftverfrissítéseit – figyelmeztet az Atlanti Tanács vezető munkatársa.
Az európai országok elkezdték pumpálni a pénzt saját fegyveres erőikbe. Eredetileg egyébként éppen Trump megnyugtatására – aki évek óta eredmény nélkül kérte az európai országokat, hogy költsenek többet a védelmükre. Nagy-Britannia gyorsan bejelentette, hogy 2027-re a GDP 2,5 százalékára növeli katonai költségvetését. Lengyelország már idén eléri az 5 százalékot, de a többi európai ország is fegyverkezik.
A Keir Starmer brit miniszterelnök Zelenszkij támogatására rendezett londoni csúcstalálkozóján a vezetők megállapodtak abban, hogy több katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, és létrehozzák a „Tettrekészek Koalícióját”, hogy segítsenek megvédeni az országot az Oroszország elleni háborúban.
Európa esetleges leválása az Egyesült Államok fegyveriparáról komoly visszaesést okozna az amerikai vállalatoknak, amelyeknek ezt követően új vásárlók után kellene nézniük, ami nehéz feladat lehet, tekintve, hogy a komoly vásárlóerővel rendelkező országok (Szaúd-Arábia, Izrael) már partnerek, és nem valószínű, hogy képesek lennének több hadieszközt venni.
Elképzelhető, hogy a háború folytatása esetén ez az új ideiglenes európai koalíció nem az Egyesült Államoktól, hanem európai gyártóktól vesz majd fegyvereket Ukrajnának – meg persze a saját haderőknek. Ennek hátránya, hogy az amerikai harci eszközökkel egyik európai gyártó sem képes felvenni a versenyt, viszont előnye, hogy Washington nem okozhat kellemetlen meglepetéseket.
Az Egyesült Államok ugyanis legtöbbször megtartja magának a jogot, hogy dönthessen arról, hogy az általa leszállított fegyverek milyen ellenséggel szemben vethetők be. Az amerikai–orosz közeledés miatt az európai vásárlóknak bele kell kalkulálniuk, hogy az amerikai gyártmányok orosz területen történő bevetését Donald Trumpék a jövőben esetleg blokkolják – vélekedik Elisabeth Braw.
Az amerikai védelmi ipar megtorpanásáért azonban nemcsak az Ukrajna mögüli kihátrálás és Európa fegyverkezése, de a Trump-adminisztráció agresszív költségcsökkentési kampánya is felelős. Habár Pete Hegseth védelmi miniszter azt mondta, hogy úgy akarja növelni az Egyesült Államok háborús képességeit, hogy közben csökkenti az adminisztratív költségeket, de Elon Musk újonnan létrehozott kormányzati hatékonysági ügynökségének (ez a DOGE), úgy tűnik, hogy drasztikusabb tervei vannak. Az Atlanti Tanács munkatársa úgy fogalmazott, hogy „a piacnak mindig igaza van, és ami fontosabb, a piacot nem ideológiai megfontolások vezérlik”. Márpedig
a piacok az utóbbi napokban és hetekben arra a következtetésre jutottak, hogy a Trump-adminisztráció vissza akarja nyesni a védelmi költségvetést.
Fontos tudni, hogy ez a vélelem azért van kihatással ezeknek a katonaipari cégeknek az értékére, mert az amerikai hadiipar jelentős mértékben függ a közpénzektől. Ugyanis a szövetségi kormány közvetlenül is megítélhet támogatásokat a cégeknek, ám a közpénz legtöbbször az amerikai védelmi minisztérium, vagyis a Pentagon megrendelésein keresztül jut el a vállalatokhoz. Elon Musk védelmi minisztériumot érintő kiadáscsökkentő tervei ezért valószínűleg szintén közrejátszottak abban, hogy a befektetők az utóbbi időben kevésbé teszik a pénzüket az amerikai védelmi vállalatokba.
(Borítókép: A Lockheed Martin F–35A Lightning II típusú repülőgépe 2024. november 21-én. Fotó: NurPhoto / Getty Images)