Pénteken kivégzőosztag elé állt az a dél-karolinai férfi, aki baseballütővel megölte volt barátnője szüleit. 15 év óta ő volt az első amerikai elítélt, akin ezzel a módszerrel hajtották végre az ítéletet, amelyet biztonságosabbnak tartott a villamosszéknél vagy a méreginjekciónál.
Három önkéntes börtönalkalmazott puskákkal hajtotta végre a 67 éves Brad Sigmon kivégzését, akit helyi idő szerint pénteken 18 óra 08 perckor nyilvánítottak halottnak − közölte az AP hírügynökség.
Sigmon 2001-ben megölte David és Gladys Larke-ot Greenville megyei otthonukban, amikor a lányuk elrablására szőtt tervét megakadályozták. Azt mondta a rendőrségnek, hogy egy romantikus hétvégére akarta elvinni a lányt, majd megölni őt és magával is végezni.
Sigmon ügyvédjei szerint azért választotta a kivégzőosztagot, mert a villamosszékben „elevenen megfőne”, és attól tartott, hogy a pentobarbitálinjekciótól folyadék és vér jutna a tüdejébe, és megfulladna.
Dél-Karolinában titokban tartják a méreginjekcióval való kivégzés részleteit, és Sigmon csütörtökön sikertelenül kérte az állam legfelsőbb bíróságától, hogy emiatt függesszék fel a kivégzését.
Pénteken Sigmon fekete kezeslábast viselt, a fején csuklyával, a mellkasán pedig fehér céltáblát piros célkereszttel.
A fegyveres börtönalkalmazottak 4,6 méterre álltak az elítélttől az állam kivégzésekre használt szobájában. Ugyanebben a kis helyiségben látható volt az állam használaton kívüli elektromos széke. A halálos injekció beadására használt hordágyat kivitték a helyiségből.
Az önkéntesek egyszerre lőttek a falon lévő nyílásokon keresztül, így az egytucatnyi tanú nem láthatta őket a golyóálló üveggel elválasztott helyiségben. A lövések hangos csattanást okoztak, amitől a tanúk összerezzentek. A lövések után a férfi karjai rövid időre megfeszültek, és a céltábla lerepült a mellkasáról. Úgy tűnt, hogy még egy-két lélegzetet vett, a mellkasán vörös folt volt, és egy kis mennyiségű szövetet lehetett látni a sebből.
Körülbelül egy perccel később kijött egy orvos, aki 90 másodpercig vizsgálta Sigmont, majd halottnak nyilvánította.
A tanúk között volt Larkék három családtagja is. Jelen volt továbbá Sigmon ügyvédje és lelki vezetője, a vádhatóság képviselője, a seriff és a sajtó három képviselője.
Sigmon ügyvédje felolvasta záróbeszédét, amely szerinte „a szeretetről szólt, és felhívást intézett keresztény társaihoz, hogy segítsenek megszüntetni a halálbüntetést”.
Chrysti Shain, a börtön szóvivője elmondta, hogy Sigmon utolsó vacsorája négy darab sült csirke, zöldbab, krumplipüré szósszal, keksz, sajttorta és édes tea volt.
A kivégzőosztag hosszú múltra visszatekintő kivégzési módszer az Egyesült Államokban. A hadseregekben így büntették a dezertőröket, és az amerikai vadnyugaton is ezt alkalmazták.
1977 óta az Egyesült Államokban csak három másik foglyot végeztek ki ezen a módon. Mindegyik Utah államban történt, legutóbb 2010-ben. Egy másik utahi férfi, Ralph Menzies lehet a következő; ő egy meghallgatás eredményére vár, amelyen az ügyvédjei azzal érveltek, hogy demenciája miatt alkalmatlan a kivégzésre.
Dél-Karolinában pénteken, Sigmon kivégzése előtt tüntetők egy csoportja gyűlt össze a börtön előtt, akik olyan feliratokat tartottak a kezükben, mint „Minden élet értékes”.
Sigmon támogatói és ügyvédjei arra kérték Henry McMaster republikánus kormányzót, hogy változtassa át az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre. Azt mondták, hogy példamutató rab volt, akiben az őrök megbíztak, és minden nap azon dolgozott, hogy vezekeljen a gyilkosságokért. A gyilkosságokat súlyos mentális betegen követhette el.
McMaster azonban elutasította a kegyelmi kérvényt. Egyetlen kormányzó sem változtatott még meg halálos ítéletet az államban, ahol 46 másik elítéltet végeztek ki azóta, hogy 1976-ban újra bevezették a halálbüntetést az Egyesült Államokban. Heten a villamosszékben haltak meg, 39-en pedig halálos injekcióval.
Gerald „Bo” King, a szövetségi kirendelt védőügyvédi hivatal kegyelmi osztályának vezetője szerint Sigmon „utolsó nyilatkozatában arra szólította fel hittársait, hogy vessenek véget a halálbüntetésnek, és kíméljék meg annak a 28 embernek az életét, akik még mindig a dél-karolinai halálsoron ülnek”.
Felfoghatatlan, hogy 2025-ben Dél-Karolina ilyen véres látványosság árán vessen véget egyik állampolgára életének
− fogalmazott King a közleményben.