Vasárnap este lángba borult a román főváros, Bukarest. Calin Georgescu szélsőjobboldali jelölt támogatói kukákat gyújtogattak, és térkövekkel, valamint petárdákkal dobálták meg a Központi Választási Bizottság épületét védő csendőröket. Az összecsapásnak egyelőre ismeretlen számú sérültje van. Mutatjuk, miképp juthatott el a román belpolitika – mindössze néhány hónap alatt – egy megosztó alkotmánybírósági döntéstől az erőszakig.
Ahogy arról az Index korábban beszámolt, vasárnap este erőszakba torkollott Bukarestben Calin Georgescu támogatóinak tüntetése a Központi Választási Bizottságnál (BEC), miután a bizottság elutasította a 2024. novemberi félbeszakított elnökválasztáson élen végző Georgescu jelöltségének bejegyzését a májusban megrendezendő megismételt elnökválasztásra.
Romániában tavaly november 24-én tartották az államelnök-választás első fordulóját, ahol óriási meglepetésre egy előzetesen esélytelennek tartott jelölt, Calin Georgescu zsebelte be a legtöbb szavazatot (2,1 milliót). A megosztó politikus egyébként nem a hagyományos médiában, hanem a főképp a TikTokon kampányolt, és itt érte el szavazóbázisát, amely főképp vidékiekből, gazdálkodókból és fiatalokból áll.
A szélsőjobboldali jelölt győzelme valósággal sokkolta a román sajtót, hiszen előzetesen még a továbbjutására is csak kevesen fogadtak volna.
Georgescu függetlenként indult, de a Vasgárdával – a 20. századi, többek között magyarellenes mozgalommal – szimpatizál, és a szintén magyarellenes AUR párt támogatását élvezi. A szélsőjobboldali, oroszbarát, rendszer- és korrupcióellenes üzeneteket megfogalmazó Georgescuval szemben az elkövetkező napokban országszerte robbantak ki a tüntetések a nagyobb romániai városokban. Az ország közéletének szereplői pedig arra biztattak, hogy a demokrácia érdekében a választás következő fordulójában mindenki szavazzon a második legtöbb szavazatot megszerző liberális jelöltre, Elena Lasconira.
A felpaprikázott belpolitikai hangulatban Elena Lasconi azzal vádolta meg Georgescut, hogy vissza akarja téríteni Romániát az orosz befolyási övezetbe, valamint úgy fogalmazott, hogy kihívója „nyílt csodálója Vlagyimir Putyin orosz elnöknek”.
A kettejük (a liberális Lasconi és szélsőjobboldali Georgescu) összecsapását jelentő második fordulót két héttel később, december 8-án tartották volna, azonban voksolás előtt alig 48 órával a román alkotmánybíróság váratlanul érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, és elrendelte, hogy azt meg kell ismételni, ezzel kirobbantva egy alkotmányos válságot az országban.
A bíróság álláspontja szerint ezekre a drasztikus intézkedésekre azért volt szükség, mert külföldi, nagy valószínűséggel orosz beavatkozás történt a választásba, amit a titkosszolgálat is megerősített.
Georgescu úgy nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját, hogy szerinte nem volt kampányköltése, miközben több ezer TikTok-profil biztatott a rá való szavazásra, köztük olyan román influenszerek, akik azóta már elhagyták az országot. Az elnökjelölt visszautasított minden olyan vádat, ami szerint nem megengedett eszközöket használt, és a döntés ellen a következőképp tiltakozott:
Ezen a napon a román állam lábbal tiporta a demokráciát. Az alkotmánybíróság határozata gyakorlatilag egy hivatalos államcsínynek felel meg.
Érdekesség, hogy a döntéssel szemben még ellenfele, Elena Lasconi is kritikákat fogalmazott meg, és első nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az alkotmánybíróság döntése törvénytelen és erkölcstelen, tönkreteszi a demokrácia lényegét, a szavazást”.
A választási eredmény megsemmisítése Romániát belpolitikai válságba taszította, de uniós szinten is kihatással volt a politikára. Az Európai Unió történelmében is példátlan eset, hogy egy tagállam külföldi beavatkozásra hivatkozva érvénytelenített egy választás eredményét. J. D. Vance amerikai alelnök élesen kritizálta a döntést Müncheni Biztonsági Konferencián.
Trump alelnöke a romániai eseményeket példaként hozta fel arra, hogy az Európai Unió országaiban véleménye szerint miképp erodálódik a demokrácia.
Georgescunál és legközelebbi szövetségeseinél a román hatóságok december óta házkutatásokat tartottak, a jelöltet február végén pedig előállították, miután a Román Legfőbb Ügyészség bűnvádi eljárás alá helyzete. Többek között fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek népszerűsítésével, illetve az alkotmányos rend megdöntésére irányuló felbujtással gyanúsítják. Ezeknek bizonyítására a múlt héten újabb házkutatásokat rendeltek el környezetében.
A politikus ellen folyó hatósági eljárásokat természetesen támogatói sem hagyták szó nélkül, és a múlt héten több tízezren demonstráltak Georgescu mellett, aki szerint Romániában a „régi és az új oligarchák” megpróbálják ellehetetleníteni indulását a májusi elnökválasztáson. Egyébként Románia, a többi posztszovjet országhoz hasonlóan, komoly korrupcióproblémákkal küzd, a tehetős oligarchák jelentős befolyást képesek kifejteni a politikára, ami természetesen közrejátszott az elitellenes Georgescu felemelkedésében.
Erre a parázsló tűzre öntött olajat a román Központi Választási Bizottság, amely a múlt héten elutasította Georgescu bejegyzését jelöltként a májusban esedékes megismételt államelnök-választáson. Elképzelhető, hogy ez a döntés önmagában még nem robbantott volna ki zavargást. A szélsőjobboldali jelölt támogatói akkor dühödtek fel, amikor nyilvánosságra került, hogy a választási bizottság a korábban említett alkotmánybírósági döntésre hivatkozva tiltotta el Georgescut az indulástól, és nem valamilyen új, saját vizsgálat alapján.
A választási eredményének érvénytelenítése óta a szélsőségesnek tekintett román ellenzéki pártok igyekeznek akadályozni az új kormány munkáját.
A december 1-jei parlamenti választások után – amelyek eredményét az alkotmánybíróság egyébként nem érvénytelenítette – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) állított kormánykoalíciót, amelyet a Georgescut támogató pártok, név szerint az AUR, az S. O. S. Romania és a Fiatalok Pártja február végén megpróbált egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni. Azonban a kormány eltávolításához nem sikerült megszerezniük a törvényhozók többségének támogatását. Két héttel korábban az ellenzék viszont sikeresen megbuktatta volna Klaus Iohannis államelnököt, ugyanis a tíz éve regnáló vezető eltávolítását nem csak a szélsőségesek szerették volna. Iohannis ezt felismerve inkább lemondott.
Romániában május 4-én tartják a megismételt elnökválasztás első fordulóját, majd 18-án a másodikat, egyelőre úgy néz ki, hogy Georgescu nélkül, a második helyezett Elena Lasconi azonban ismét rajthoz állhat a kényes belpolitikai helyzetben tartott választáson. Az ország államfője addig ügyvivőként Ilie Bolojan, Nagyvárad korábbi polgármestere.
(Borítókép: Rohamrendőrök a román központi választási bizottság előtti tüntetésen Bukarestben, Romániában 2025. március 9-én. Fotó: Inquam Photos / Eduard Vinatoru / Reuters)