Az európai védelemről és Ukrajna jövőjéről vitáztak az Európai Parlamentben az EP-képviselők, és felszólalt Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is. A legtöbb pártcsalád támogatja a bizottság tervét Európa felfegyverzésével kapcsolatban, ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatok, Ukrajna, valamint a diplomácia kapcsán kemény ellentétek alakultak ki a képviselőcsoportok között.
A múlt heti rendkívüli, majd a jövő heti EU-csúcsokról, de leginkább előbbi főtémájáról, az európai biztonságpolitikáról rendeztek vitát az Európai Parlamentben március 11-én, Strasbourgban.
A múlt heti rendkívüli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői többek között elfogadták az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a tagállamok felfegyverkezését célzó, ReArm Europe-ra keresztelt javaslatát, ami az EB-elnök számítása szerint akár 800 milliárd euróval segíthetné a tagállamok fegyver- és lőszerbeszerzéseit – ezek egy részét közös hitelből, tagállami hozzájárulásokból és magántőke bevonásával fedeznék –, valamint az Európai Bizottság eltekint a túlzottdeficit-eljárás elindításától, amennyiben egy tagállam a megnövelt védelmi kiadásai miatt költségvetési hiánya nagyobb lenne az éves GDP-jének 3 százalékánál, vagy haladná meg az államadóssága a GDP 60 százalékát.
Nyitóbeszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, Európa mindig is a válságokból épült újra és vált erősebbé. A múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, nagymértékű volt a konszenzus az Európai Tanácsban, ami néhány héttel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt.
Kifejtette, hogy az európai biztonsági helyzet megváltozott, hiszen a hidegháború után többen azt hitték, hogy Oroszországot is be lehet építeni az európai biztonsági rendszerbe, valamint hogy az Egyesült Államok mindig megvédi Európát – Von der Leyen szerint ez lehet az oka, hogy a Szovjetunió bukása után az európai országok nem foglalkoztak annyit a védelemmel, és a védelmi kiadásaikat megfelezték.
Az idők azonban megváltoztak. Európának saját védelmére kell fókuszálnia, és nem a jövőben, hanem mától kezdve
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, majd kifejtette a múlt héten bemutatott ReArm Europe tervének legfőbb pontjait – az Európai Bizottság javaslatáról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió nagyon fontos keresztúthoz érkezett, és fontos döntéseket kell hozniuk a tagállamoknak, mivel a nemzetközi szerződéseken alapuló világrend veszélybe került.
Costa a múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, hogy gyors és ambiciózus döntéseket hoztak Ukrajna és az európai védelem kapcsán.
Pénzünket és erőfeszítéseinket oda kell csoportosítani, ahol erre szükség van
– fogalmazott az Európai Tanács elnöke, aki emlékeztetett, hogy a tagállamok Oroszország ukrajnai inváziója óta 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a NATO-tagállamok pedig az éves GDP-jük két százalékát fordították fegyverkezésre.
Ugyanakkor ennél többet kell költeni, a rendkívüli Európai Tanács-ülésen pedig kijelölték a prioritásokat is.
Ez nemcsak Európának, hanem Ukrajnának is fontos. Ukrajna biztonsága Európa biztonsága is
– jelentette ki Costa, aki hangsúlyozta, Európa mellett Ukrajna kapacitásait is növelni kell, egy erősebb Európa építése kéz a kézben jár ezzel. Felszólalását azzal zárta, hogy partnereiktől pozitív visszajelzést kaptak a csúcson hozott döntésekről, és felszólította a tagállamokat, hogy ezt a lendületet meg kell tartaniuk a jövő heti EU-csúcsra is, ahol a még hiányzó döntéseket kell meghozniuk.
Az Európai Tanács, az Európai Bizottság, valamint az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) felszólalásai után a parlamenti képviselőcsoportok vezérszónokai következtek.
A Tisza Pártot is sorai között tudó Európai Néppárt nevében a bajor Manfred Weber szólalt fel, aki emlékeztetett, hogy Amerikától a szabadságot és a demokráciát kapták a második világháború után, azonban ami múlt héten a Fehér Házban történt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az szerinte botrány.
Az Európai Néppárt pártcsaládjának az elnöke szerint Putyin nem a háborút, hanem Ukrajnát akarja lezárni, ezt pedig európaiként nem hagyhatják. Weber szerint J. D. Vance amerikai alelnök müncheni beszéde, valamint a Fehér Házban történtek bebizonyították, hogy Európa egyedül maradt.
A világ felfordult, Európának erre fel kell kelnie, és felelősséget kell vállalnunk saját védelmünkért, mert az nem Washington vagy Moszkva kezében van
– hangsúlyozta Weber, aki ezután a védelmi unió létrehozása mellett érvelt, többek között kiemelve az interoperabilitás fontosságát, a közös közbeszerzések szükségességét, mivel szerinte ilyen nagy beruházásokat egyszerűbb közösen végrehajtani.
Weber ezenkívül kitért arra is, hogy Donald Trump amerikai elnök azt szeretné, hogy az EU is üljön le tárgyalni Szaúd-Arábiában, ugyanakkor az EPP képviselőcsoportjának vezetője szerint még Európában sem tudják, hogy ki képviselje őket – szerinte ez is mutatja, hogy nevetségesek, ebben mihamarabbi megoldást szeretne.
Weber után a szocialista S&D képviselőcsoportból spanyol vezetőjük, Iratxe García Pérez szólalt fel, aki beszédét azzal kezdte, hogy az alapítóknak igaza volt, Európa a válságokban erősödik meg, majd példaként a második világháborút és a berlini fal leomlását említette.
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba, és ahogy a háborús bűnös Putyinhoz vonzódik, bizonyossá tette, hogy nem függhetünk Amerikától
– jelentette ki a szocialista EP-képviselő, aki hozzátette, nem elégséges, ha az EU Ukrajnát csak abban segíti, hogy ellenálljon, mivel véleménye szerint Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, amihez bátor lépéseket kell tenni – ehhez nem zárta ki az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyonok felhasználását sem, amiről szerdán fognak vitázni az EP-ben.
Beszédét azzal zárta a DK-t is a sorai között tudó szocialisták vezérszónoka, ha Putyinnak engednek, akkor az autokratáknak engednek, ami „a demokráciák elleni harcban a 21. század meghatározó csatája lesz”.
A részint Orbán Viktor kezdeményezésére létrejött Patrióták Európáért (PfE) nevében képviselőcsoportjuk elnöke, a francia Jordan Bardella beszélt először. A Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés elnöke felszólalását Von der Leyennek címezte, akit szerinte utolért a történelem és a valóság, amit eddig megtagadott.
Bardella úgy látja, az Európai Bizottság elnöke eddig úgy gondolta, Európa védelmét az Egyesült Államokra bízza, a politikát és az ipart is eladják.
Egy veszélyes világban élünk, és folyamatosan nő a konfliktus Ukrajnában. Semmi jelét nem látjuk annak, hogy lezárul ez a háború, ha Amerika visszalép. Egyetlen célunknak kell lennie, ez pedig a béke, amit diplomáciai úton lehet elérni
– jelentette ki a francia EP-képviselő, aki szerint elsősorban nem Ukrajna, hanem Európa védelmével kellene foglalkozni, és el kell érni, hogy Európa maga tudja biztosítani saját biztonságát, és urai legyenek a saját sorsuknak, amely új világban szerinte Franciaország komoly szerepet vállalhat.
Utána az olasz Nicola Procaccini, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának vezetője szólalt fel, aki beszédét leginkább pártelnöke, az olasz miniszterelnök Giorgia Meloni múlt heti nyilatkozatára fűzte fel, miszerint neki van igaza, és Európa nem szakadhat el teljesen az amerikai rendszertől és a NATO-tól, a Nyugatnak olyannak kell maradnia, amilyen volt. Az ECR vezérszónoka szerint Európa több pénzt ad Putyinnak, mint Zelenszkijnek, ami ellen többet kell tenni.
Őt a liberális Renew EU-képviselőcsoport-elnök, a francia Velérie Hayer követte, aki beszédét azzal kezdte, ki gondolta volna pár hónappal ezelőtt, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal és Észak-Koreával fog szavazni az ENSZ-ben, és az amerikai elnök arról fog beszélni, hogy Grönlandot bármilyen módon amerikaivá teszi.
Ez a szövetségünk nagyon kemény átértékelődése. A Fehér Ház Donald Trump idejében már nem a szövetségesünk
– jelentette ki a liberális politikus, aki szerint a világ egyre veszélyesebbé vált, ami miatt két következtetést kell levonni: Európának saját magát kell megvédenie, amihez hozzátartozik Ukrajna támogatása is, másrészt pedig a demokráciákat támadják, és nemcsak Putyin, hanem Trump is.
A Zöldek képviselőcsoportjának társelnöke, a holland Bas Eickhout volt az első, aki a vitában felhozta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és múlt heti vétóját a rendkívüli EU-csúcson. António Costa Európai Tanács-elnökhöz fordulva megköszönte a tanácsi következtetéseket, majd arról beszélt, hogy
itt 26 tagállamról van szó, nem pedig 27-ről. Nagyon jó, hogy nem engedték felhígítani a következtetéseket, hogy mind a 27 tagállam amögé álljon. Így kell elindulnunk, így kell továbblépnünk, és mindig így kellene fellépni a Tanácson belül
– jelentette ki a holland EP-képviselő, aki felszólította a Tanácsot, hogy foglalkozzon a Magyarország ellen indított, hetes cikkely szerinti eljárással.
Eickhout ezután a termet egyébként már elhagyó Von der Leyennek címezve elmondta, a Zöldek támogatják a ReArm EU javaslatát, és szerintük kell egy védelmi unió, de vannak aggályaik. A fiskális szabályok ideiglenes kivezetése kapcsán megjegyezte, amennyiben mindegyik tagállam ehhez folyamodik, elképzelhető, hogy a szabály rossz, amin változtatni kell.
Ezenkívül az ökobaloldali képviselő megjegyezte, hogy a védelem több mint lőszerek és fegyverek, ez infrastruktúráról, logisztikáról és szállításról is szól. Ennek is a megállapodás részének kell lennie, ahogy a kibervédelemnek és az energiabiztonságnak.
A fosszilisfüggőséget meg kell szüntetni. Attól, hogy átállunk Oroszországról Amerikára, ugyanott vagyunk, ahol a part szakad
– véli Eickhout, aki szerint a zöld- és társadalmi átállásnak úgy kell megtörténnie, hogy az ne okozzon bizonytalanságot.
A szélsőbaloldali Baloldal nevében a német Martin Schirdewan szólalt fel, aki úgy látja, Donald Trump kész feláldozni Ukrajnát, Oroszországot, és lerombolni azt a világrendet, ahol a nemzetközi jog és nem az erő a mérvadó.
A szélsőbaloldali EP-képviselő szerint ugyanakkor ennél is felháborítóbb, hogy von der Leyen az elmúlt években a diplomáciát ignorálta, és csak a katonai megoldást kereste Ukrajnában.
Bardellához hasonlóan arról beszélt, óriási európai diplomáciai kudarcról van szó, majd azzal folytatta, szerinte transzatlanti partnerség már nem létezik, mivel Trump a kereskedelmi háborújával lerombolná az Európai Uniót, miközben Vlagyimir Putyinnal kötne békét.
Szerinte ebben az időben is továbbra is a katonai gondolkodás dominál, és szemére vetette Von der Leyennek, hogy szerinte hirtelen 800 milliárd eurót talált hadseregfejlesztésre. Szerinte az energia-, a szociális biztonság, valamint a kutatás és fejlesztés legalább ennyire fontos.
A NATO már most a múlté, az Európai Uniónak saját biztonsági architektúrára van szüksége, ahol a diplomácia elsőbbséget élvez a katonainál
– hangsúlyozta Schirdewan, aki gondolatát arra futtatta ki, hogy ezzel a 800 milliárd euróval ne a fegyverkonszernek profitját növeljék – és elsősorban az amerikait –, és az európai védelmi ipar államosítása, valamint a nemzetközi szervezetek megerősítése mellett érvelt.
A vezérszónokok között legutolsóként a mi hazánkos Borvendég Zsuzsanna szólalt fel, aki a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) álláspontját ismertette.
Borvendég szerint az Európai Bizottság tagadja a realitást, és zárt rendszerben gondolkodik, amiből kizárják a logikát, hiszen a körülmények változásától függetlenül továbbra is támogatnák Ukrajnát.
A realitások tagadásával elérték, hogy úgy tűnik, Európa kimarad a béke rendezéséből és ezáltal az érdekszférák újrafelosztásából
– fogalmazott a magyar EP-képviselő, aki szerint ideje lenne szembenézni a valósággal, majd azzal vádolta meg az Európai Uniót, hogy kettős mércét alkalmaz, amikor Magyarországon számonkérik a jogállamisági kérdéseket és a transzparenciát, miközben Ukrajnán nem.
A Mi Hazánk EP-képviselője szerint Ukrajna kapcsán nem beszélhetünk demokráciáról, illegitim az elnöke, és mindennaposak az emberi jogokat sértő erőszakos kényszersorozások.
Majd ezután azt követelte, rendeljenek el vizsgálatot Ukrajna kapcsán, hogy kivizsgálják azt, a támogatásokból mennyi került oligarchák kezébe, és valóban kerültek-e fegyverek olyan terrorszervezetekhez, mint a Hamász, az ISIS, és a mexikói drogkartellek valóban gazdagodtak-e ezekből – ezek egyébként régóta cáfolt álhírek, amiket leginkább a Kreml terjeszt dezinformáció céljából.
Felszólalását azzal zárta, szerinte az európai vezetők a harmadik világháborúval játszanak.
A vezérszónokok felszólalásai után az EP-képviselők kaptak lehetőséget, hogy kifejtsék gondolataikat a témáról. A magyar EP-képviselők közül a fideszes Deutsch Tamás, valamint a tiszás Tarr Zoltán szólalt fel egy-egy percben.
Deutsch szerint Európában és Amerikában is békét akarnak, azonban míg az „USA patrióta vezetése” már elkötelezetten békepárti, addig az európai vezetők továbbra is a háborút akarják folytatni.
A fideszes EP-képviselő szerint az eddigi Ukrajna-stratégia megbukott, hiszen hiába a szankciók és a 134 milliárd eurónyi támogatás Ukrajnának, ez nem kényszerítette térdre Oroszországot, és „csak gazdasági bajokat, pusztítást és szenvedést” hozott e stratégia. Szerinte növeli a bajt, hogy Ukrajna EU-csatlakozását fel akarják gyorsítani, ami szerinte összedöntené az európai gazdaságot.
Ezt a háborút le kell zárni, lezárni csak tárgyalásokkal lehet
– zárta beszédét Deutsch Tamás.
A magyar EP-képviselők közül még a tiszás Tarr Zoltán szólalt fel. A jelenlegi politikai helyzetről azt mondta, hogy erős Európára van szükség, és egy új közös védelmi rendszerre.
Sajnálatos módon úgy látom, hogy Magyarország, az én hazám ennek nem lesz tagja, mert a jelenlegi magyar miniszterelnök csak a saját érdekei után lohol
– véli a Tisza EP-képviselője, aki ezután magyar belpolitikai témákkal foglalkozva felhozta az inflációt és a korrupciót, miközben azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy izolálja az országot, amivel a magyarok és Európa biztonságát kockáztatja.
Beszédét azzal az ígérettel zárta, hogy a Tisza Párt vissza fogja vezetni Magyarországot Európa szívébe.
(Borítókép: Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök szólal fel az Európai Parlament vitáján 2025. március 11-én, Strasbourgban. Fotó: Philippe Buissin / * European Union 2025 – Forrás: EP)