Több mint harminc ország képviselőjét várják kedden Párizsba, ahol az Ukrajna biztonságának megerősítését célzó nemzetközi haderő felállításáról tárgyalnak. A francia–brit kezdeményezés célja egy olyan koalíció létrehozása, amelynek tagjai „képesek és hajlandóak” támogatni Ukrajnát. A meghívottak között európai, ázsiai és óceániai országok is szerepelnek, azonban az Egyesült Államokat nem hívták meg a tárgyalásokra.
Több mint harminc ország katonai tisztségviselői vesznek részt kedden Párizsban az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági erő létrehozásáról szóló megbeszéléseken – közölte egy meg nem nevezett francia katonai tisztviselő az Associated Press (AP) hétfői cikke szerint. Egy ilyen nemzetközi erő célja az lenne, hogy „megnyugtassa Ukrajnát”, és visszatartsa Oroszországot attól, hogy újabb offenzívát indítson az ukrajnai tűzszünet életbelépése után.
Az európai tisztviselők az Egyesült Királyság és Franciaország vezetésével „a tenni akarók koalíciójának” koncepcióját dolgozták ki egy esetleges ukrajnai tűzszünet kikényszerítésére. A francia–brit tervezetet a keddi tárgyalások első részében több mint harminc nemzet katonai tisztviselőinek mutatják be,
a terv rendelkezhet nehézfegyverzetről és fegyverkészletekről is, amelyeket órákon vagy napokon belül el lehetne küldeni Ukrajnába, hogy segítsék a háborúban álló ország védelmét egy orosz támadás esetén, amely megzavarja a tűzszünetet.
A keddi megbeszélések résztvevőinek listáján az európai államok mellett ázsiai és óceániai országok is szerepelnek, amelyek távolról csatlakoznak majd a tárgyalásokhoz. A találkozó nemzetközi összetétele jelzi, hogy Franciaország és Nagy-Britannia széles körű koalíción dolgozik olyan országokkal, amelyek „képesek és hajlandóak” részt venni az Ukrajna védelmére irányuló erőfeszítésekben.
A keddi párizsi egyeztetésen – amely egybeesik az ukrán és amerikai tisztviselők szaúd-arábiai találkozójával – a NATO 32 tagországának szinte mindegyike képviselteti majd magát, valamint várják Írország és Ciprus vezérkari főnökeit, illetve Ausztria egy képviselőjét is, annak ellenére, hogy mind olyan nemzetek, amelyek nem tagjai a védelmi szövetségnek. Ausztrália és Új-Zéland, valamint Japán és Dél-Korea tisztviselői távolról csatlakoznak majd az eseményhez, Ukrajnát egy katonai tisztviselő fogja képviselni, aki egyben az ország biztonsági és védelmi tanácsának is tagja.
Az Egyesült Államokat azonban nem hívták meg, mert az európai nemzetek demonstrálni akarják, hogy felelősséget tudnak vállalni Ukrajna tűzszünet utáni biztonsági keretének nagy részéért.
A megbeszélések második köre „pontosabb és konkrétabb” tárgyalásokat tartalmaz majd, ahol a résztvevőket felkérik, hogy mondják el, hogy hadseregük képes-e, és ha igen, hogyan tudna hozzájárulni a nemzetközi haderő létrehozásához. „Nem arról van szó, hogy »erre szükségünk van«, sokkal inkább arról, hogy »mit tudtok hozzátenni a fazékhoz«” – fogalmazott az AP francia forrása, aki azonban hangsúlyozta, hogy a végső döntést arról, hogy a nemzetek részt vesznek-e a haderőben, politikai szinten, a kormányok vezetői hozzák meg.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.