Állásfoglalásban sürgeti az Európai Parlament a tagállamokat, hogy növeljék és gyorsítsák Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását, valamint felszólították az Európai Unió Tanácsát a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására. A határozatban elítélték a magyar kormányt is, amiért szerintük a kabinet blokkolná az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását.
Ukrajna további támogatásáról, EU-csatlakozásáról, valamint az orosz agresszió elítéléséről nyújtott be közös állásfoglalást az Európai Parlamentben a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokrata S&D, a jobboldali-EU-szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), valamint a liberális Renew EU és az ökobaloldali Zöldek.
Az állásfoglalásról 2025. március 12-én, szerdán szavaztak az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol a 666 jelenlévő képviselő
442 igen, 98 nem és 128 tartózkodás mellett elfogadta a határozatot, ami Ukrajna további támogatását sürgeti.
Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszország három éve tartó agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartásáról címre keresztelt indítványban az Európai Parlament többek között elítéli az orosz agressziót, kijelenti, hogy továbbra is szolidaritást vállal Ukrajnával, továbbra is töretlen katonai és pénzügyi támogatást ígér, és erre kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat is.
Az Európai Parlament emiatt arra kérte a tagállamokat, hogy növeljék és gyorsítsák fel katonai támogatásukat, valamint megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy az EU- és NATO-tagállamok egyenként éves GDP-jük 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna támogatására.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők továbbra is kiállnak amellett, hogy egy béketárgyaláson Ukrajnának és Európának is részt kell vennie, és a béketárgyalások alapját Volodimir Zelenszkij béketervének kell adnia.
Az Európai Parlament ezenkívül elítéli a magyar kormányt is, amiért az EP szerint az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbításának blokkolásával fenyeget.
Emiatt az Európai Parlament felszólította a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt az újabb vétók megakadályozására.
Az eredetileg benyújtott állásfoglalás-javaslat szövegében az Európai Parlament egyébként több ízben is mély aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államokkal szemben, amiért az Európai Parlament szerint Donald Trump vezetésével Washington „nyilvánvalóan megváltoztatta álláspontját” a háború kapcsán, és felfüggesztette az Ukrajnának szánt fegyver-, pénzügyi és hírszerzési támogatásokat.
Emiatt az ECR-s Nicola Procaccini szerette volna elhalasztani a szavazást, mivel a kedd este véget érő amerikai–ukrán tárgyalások után szerinte közelebb kerültek a békéhez, és Ukrajna ezt szeretné. Így szerinte a nem friss indítvány csak a Donald Trump elleni gyűlöletkeltésére lenne alkalmas, ám e kérését végül az EP-képviselők többsége leszavazta. Helyette az Egyesült Államokkal szemben aggodalmakat megfogalmazó bekezdések egy jelentős részét nem szavazták meg, és az állásfoglalást egy olyan bekezdéssel kiegészítették, amiben üdvözölték a keddi amerikai–ukrán közös nyilatkozatban foglaltakat.
Fontos megjegyezni, hogy az állásfoglalás jogi kötőerővel nem bír, ennek a legtöbb esetben csak szimbolikus jelzésértéke van.
Az Európai Parlament oldalára feltöltött jegyzőkönyv szerint a 21 magyar képviselőből ketten, a DK-s Dobrev Klára és Molnár Csaba szavazta meg az állásfoglalást, míg a mi hazánkos Borvendég Zsuzsanna, valamint a Fidesz–KDNP jelenlévő tíz EP-képviselője elutasította azt. A Fidesz–KDNP delegációjából mindössze László András nem szavazott, viszont ő a nap egyik szavazásán sem volt jelen.
A Tisza Párt az állásfoglalásról egyáltalán nem is szavazott.
A párt mind a hét EP-képviselője jelen volt a szavazásnál, mivel a jegyzőkönyv szerint más javaslatokról és indítványokról szavaztak, viszont az Ukrajnát támogató állásfoglalásnál egyik képviselőjük sem nyomott gombot.