Most fog kiderülni, hogy Oroszország valóban békét akar-e, az amerikai hírszerzési támogatás szüneteltetése pedig számos ukrán emberéletbe került. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonalban a közös európai haderő létrehozásának esélyeiről is beszélt.
Ukrajna elfogadta az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát. A héten az Egyesült Államok lekapcsolta Ukrajnában a hadseregnek valós idejű hírszerzési adatokat szolgáltató rendszereket, bár ezeket azóta már visszakapcsolták. Az elmúlt héten az a kérdés is felmerült: van-e esély arra, hogy Európa külön hadsereget állítson fel?
Szaúd-Arábiában tárgyalt Oroszország és az Egyesült Államok az amerikaiak tűzszüneti javaslatáról. Donald Trump amerikai elnök ismét találkozni kíván Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megállapodás arról rendelkezik, hogy ha Oroszország is beleegyezik, akkor az ukrán fronton 30 napra elhallgatnak a fegyverek. Tarjányi Péter szerint most fog kiderülni az, hogy Oroszország valóban békét szeretne-e, vagy csak azért akar időt nyerni, hogy újult erővel tudja folytatni a háborút.
Miután az Egyesült Államok néhány napig nem adta át Ukrajnának a valós idejű hírszerzési adatokat, ténylegesen láthattuk azt, hogy a modern hadviselésben távoli eléréssel − amit manapság már otthon, egy televízió behangolásánál megtapasztalunk − a kardinális információgyűjtő rendszerek milyen sebezhetők. A leállás miatt tudott Oroszország valóban meglepetésszerű támadásokat indítani. Ez számos halottat és ezer fő feletti sebesültet eredményezett az ukrán oldalon.
A franciák által felajánlott hírszerzési támogatás is azt mutatta, hogy amennyiben van rá akarat, akkor Európa képes nagyon gyorsan sebességet váltani, és képességeket biztosítani akár Ukrajnának, akár saját magának. Tarjányi szerint ez a háborús szituáció extrém sürgős reakciót igényel − főleg miután kiderült, hogy Európa mennyire nem számíthat az Egyesült Államokra. Ez a tény azonban bődületes összegeket mozdított meg.