Az Európai Bizottság új rendelettervezete a kitoloncolásra váró bevándorlók zárt központokba toloncolását és akár Európai Unión kívüli elhelyezését javasolja, miközben kritikusok szerint a terv a szélsőjobboldali narratívát erősíti, és nem hoz valódi megoldást.
Mindössze húsz százaléka hagyja el az Európai Uniót azoknak a bevándorlóknak, akik nem tartózkodhatnak legálisan az unióban – például mert elutasították a menedékkérelmüket. Az Európai Bizottság saját bevallása szerint politikai nyomásra született új rendelet egységes szabályokat hozna létre a visszatérítések rendszeréről.
Jelenleg sok esetben a tagállamok nem tudják végrehajtani a kitoloncolásról szóló döntéseket, mert a bevándorlók elhagyják a tagállamokat, vagy egyszerűen nem találják meg őket az illetékes hatóságok. Különösen problémás a helyzet, amikor a migránsokat nem lehet hazájukba visszaküldeni, mert bár nem jogosultak az unióban menekültstátuszra, származási országukban még mindig nem biztonságos a helyzet – írja a Népszava.
A terv legellentmondásosabb eleme az úgynevezett visszatérési központok kérdése. A bizottság mostantól engedélyt adna arra, hogy azokat a migránsokat, akiket nem tudnak hazájukba visszaküldeni, egy Európai Unión kívüli országba szállíthassák külön erre tervezett központokba. Ezekbe a feltehetően zárt, börtönszerű létesítményekbe csak azokat küldhetnék, akik a menedékkérelemre vonatkozó minden lehetőséget kihasználtak.
Ehhez hasonló rendszerrel több ország is próbálkozott korábban, számos problémával szembesülve. Nem világos, hogyan tudja majd az unió betartatni a saját szabályait a határain kívüli területeken. Giorgia Meloni olasz kormányának Albániába irányuló tervét az olasz bíróságok törvénytelennek nyilvánították, míg Nagy-Britannia ruandai deportálási kísérlete kudarcot vallott. Ausztrália már csaknem húsz éve tart fenn hasonló táborokat, ahol az ENSZ súlyos emberi jogi hiányosságokat tárt fel, ráadásul a rendszer rendkívül költségesnek is bizonyult.
A bizottság javaslata a központokon túl erősítené az önkéntes visszatérést és a kitoloncolási döntések uniós szintű egységes kezelését. Emellett számos ponton könnyítik a rendészeti eszközök használatát, nagyobb teret adva a zárt helyen való, börtönszerű fogva tartáshoz az unión belül is. A nem együttműködő személyek esetében a tagállamok több büntetőeszközt kapnának, beleértve a pénzbüntetést vagy a dokumentumok elkobzását.
A kritikusok szerint a tervezet a megoldás helyett csak a szélsőjobboldali narratívát erősíti. Sarah Chander, az Equinox civil szervezet igazgatója szerint a büntetőjogi eszközöket csak a tényleges büntetőjogi esetekre kellene használni, és hiba az összes migránsra kiterjeszteni a szigorításokat.
Tineke Strik, az Európai Parlament holland zöldpárti képviselője szerint bár szükség van a visszaküldési rendszer javítására, ehhez elsősorban a tagállami szervek működését kellene fejleszteni, nem pedig a migránsokat és származási országaikat büntetni.
A javaslatot az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak még meg kell vitatnia. A fő kérdés, hogy a jobbközép Európai Néppárt hallgat-e a többi centrumpárt (szocialisták, zöldek és liberálisok) bírálatára, vagy a szélsőjobboldali frakciókkal többséget alkotva fogadják el a migráció új szabályozását.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament épületében 2025. március 11-én. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)