210 milliárd eurónyi zárolt orosz vagyon sorsáról vitáztak az európai parlamenti képviselők az Európai Bizottság társaságában Strasbourgban. A vita során mindössze a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) és két független képviselő érvelt az orosz agresszió miatt befagyasztott orosz pénzeszközök felhasználása ellen, miközben a többi képviselőcsoport is hangsúlyozta, vékony jogi jégen sétálnak, és nem olyan egyszerű az Európai Unió területén immobilizált orosz állami vagyonok felhasználása.
Az Európai Unió területén befagyasztott, immobilizált orosz pénzügyi eszközök felhasználásáról rendeztek vitát az Európai Parlament Strasbourgban rendezett plenáris ülésén március 12-én szerda késő délután.
A vitán először az Európai Bizottság nevében Christophe Hansen luxemburgi biztos szólalt fel, aki elmondta, az orosz vagyonok befagyasztása kulcsfontosságú része az Oroszország ellen hozott szankciókra, amit az EU nyugati partnereivel, elsősorban az Egyesült Államokkal és a G7-tel hozott, hogy ezzel is próbálják drágábbá tenni Oroszország számára a háborút.
Mint arra Hansen emlékeztetett, a befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.
A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak. Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval fogják támogatni az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.
Hansen hangsúlyozta, az Orosz Központi Bank eszközei addig immobilizálva maradnak, amíg Oroszország meg nem téríti Ukrajnának a háborúért okozott kárt. Ezek a pénzeszközök azonban eddig is kamatoznak, amik évente mintegy hárommillió euró nyereséget termelnek, amiket Ukrajna segítésére használhatnak.
ezeket pedig akkor sem kell visszafizetni Oroszországnak, amennyiben a háború lezártával feloldják a befagyasztást, mivel a kamatok nem részei a vagyonnak.
Az egyébként az Európai Bizottságban az agrárbiztosi portfóliót vivő Hansen vitaindító felszólalását azzal zárta, hogy az Ursula von der Leyen vezette bizottság minden olyan javaslatot megfontol, ami nem ütközik nemzetközi jogba és amivel vissza lehet fogni az orosz agressziót.
A Tisza Pártot is a sorai között tudó jobbközép Európai Néppárt (EPP) részéről először a német CDU-s Michael Gahler kapott szót. A német EP-képviselő már első mondatában hangsúlyozta,
a befagyasztott eszközöket is fel szeretnénk használni, nem csak a kamatait.
Gahler azzal érvelt, hogy a nemzetközi jog általános felfogása és az ENSZ előírása szerint is egy nemzetközi jog sértésével megindított cselekmény – értve ezalatt az orosz inváziót és háborút – áldozata kártérítést követelhet és illeti meg, valamint olyan mértékben kell helyreállítani a háború után, mint amilyen állapotban az illegális cselekmény megindítása előtt volt.
A néppárti politikus szerint ugyanakkor nemcsak Ukrajna, hanem az Európai Unió is kérhetne kártérítést Oroszországtól, hiszen a háború Európában is okozott kárt,
ezzel próbálva még inkább érvelni amellett, hogy ne csak a befagyasztott eszközök kamataihoz, hanem magához a befagyasztott eszközökhöz is nyúljon az Európai Unió.
Ugyanúgy a befagyasztott eszközök használata mellett érvelt francia kollégája, a szocialista Raphael Glucksmann. A DK-sokkal egy képviselőcsoportban ülő EP-képviselő hangsúlyozta, hogy fontos és szükséges, hogy támogassák az ukrán ellenállást, amíg arra szükség van, de ezt nemcsak mondani kell, hanem be is kell bizonyítani.
A szocialista politikus szerint a befagyasztott vagyonok felhasználása elleni jogi érvek nem állják meg a helyüket, mert
a nemzetközi jog szerint Oroszországnak a háborút követően Ukrajnának arányos reparációt kell majd fizetnie, véleménye szerint pedig az Orosz Nemzeti Bank befagyasztott 210 milliárd eurós vagyona pedig ezzel arányos.
Glucksmann emellett azzal érvelt ezen pénzeszközök felhasználása mellett, hogy azzal Moszkvának és Washingtonnak is határozott üzenetet küldene az Európai Unió, hogy akkor is képes cselekedni, amikor az amerikai támogatás leállítása miatt ennyire sebezhető és instabil helyzet alakult ki.
A Fideszt és KDNP-t is sorai között tudó Patrióták Európáért (PfE) részéről mindössze a spanyol Hermann Tertsch szólalt fel a közel egyórás vitán. A spanyol Vox EP-képviselője aláhúzta, Oroszország illegálisan vonult be Ukrajnába és súlyos károkat okoz ott, aminek helyreállításához és újjáépítéséhez gigantikus erőfeszítésekre lesz majd szüksége Ukrajnának, amiben mások is segítenek majd.
Az előtte felszólalókkal ellentétben ezen vagyonok nem azonnali felhasználása mellett érvelt, szerinte először el kell fogadni egy tűzszüneti megállapodást, viszont Tertsch is a befagyasztott orosz vagyon felhasználása mellett érvelt.
Teljesen világos, hogy valamilyen kompenzációt biztosítani kell Ukrajnának ezzel az eszközzel is, még ha tudjuk, hogy sohase tudjuk annyira megbüntetni Oroszországot, mint amennyire megérdemelné
– zárta felszólalását a spanyol politikus.
A jobboldali, európai integrációval szemben szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről először a belga Johan van Overtveldt beszélt, aki már most elkobozná az orosz pénzeszközöket annak érdekében, hogy az Európai Unió megfelelő tárgyalási alapot nyerhessen Vlagyimir Putyinnal szemben. Az előtte szólókhoz hasonlóan szerinte Oroszország Ukrajna elleni inváziója és háborúja nem maradhat következmények nélkül, ugyanakkor hangsúlyozta, az eszközök lefoglalása komplex művelet, amiben sok a bizonytalanság, ami hatással lehet az Európai Unió gazdasági és pénzügyi stabilitására, ezért csak jól átgondolt lépés után kobozná el az orosz vagyonokat.
A liberális Renew-tól először a litván Petras Austrevicius szólalt fel, aki szerint Oroszország kártérítési kötelezettsége elkerülhetetlen, mint a Bűn és Bűnhődés Dosztojevszkij regényében, ezeket a befagyasztott állami eszközöket pedig Ukrajnában a városi és civil infrastruktúra helyreállítására kell felhasználni. Emiatt kifejezte abbéli reményét, hogy az Európai Bizottság, valamint a tagállamok egy átfogó jogi megközelítésben meg tudnak majd egyezni az immobilizált orosz vagyonok felhasználásáról.
A finn Zöldek EP-képviselője, Ville Niinisto hasonló érvek megismétlése mellett az orosz vagyonok elkobzását nem csak háborús kártérítésként, hanem erkölcsi kötelességnek nevezte, mivel Oroszország megsértette a nemzetközi jogot és háborús bűncselekményeket követ el Ukrajnában.
A zöldpolitikus szerint a háborút követően majd a független igazságszolgáltatás fogja eldönteni, hogy jogos-e ez az összeg, vagy ennél többet kéne Oroszországnak fizetnie Ukrajnának.
Honfitársa, a szélsőbaloldali Baloldal (GUE/NGL) nevében felszólaló Merja Kyllönen szerint a történelem emlékezni fog arra, hogyan reagált Európa, és határozottan kiálltak Ukrajna mellett vagy sem. Szerinte e válasznak egyértelműnek kell lennie, majd az Egyesült Államokra utalva kijelentette, hogy Ukrajna Európában bízhat csak.
A szélsőbaloldali képviselő elismerte, hogy vannak jogi akadályok és kockázatok az orosz vagyon felhasználásában, de mint fogalmazott,
finnként és Oroszország szomszédjaként egyszerűen nem tudom elfogadni ezeket a jogi kifogásokat.
Emiatt egy megoldás megtalálását sürgette, hogy ezt a 210 milliárd eurónyi pénzösszeget átadhassák Ukrajnának, mivel szerinte ha Ukrajna nem állítja meg Oroszországot, akkor más európai országok következhetnek.
A vitába két független képviselőn kívül más álláspontot mindössze a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselői hoztak. Közülük először a német AfD-s Alexander Jungbluth úgy látja, a befagyasztott orosz vagyonok elkobzása nem más, mint olaj öntése a tűzre, amit szerinte az Európai Uniónak el kell kerülnie.
Ezenkívül bírálta az EU vezetőit, mivel miközben szerinte az Egyesült Államok és más országok már béketárgyalásokat folytatnak, addig az EU „háborús unióvá fejlődik”, ami fegyvereket szállít és orosz vagyonokat kobozna el.
Végre észhez kell térni az EU-ban és tárgyalni kell, nem pedig nagy vággyal háborúba vonulni
– jelentette ki a német szélsőjobboldali politikus, aki szerint egy ilyen lépéssel minden orosz állampolgárt az Európai Unió ellen uszítanának, ami nem lehet a cél.
Emlékeztetett, hogy még az elkobzást támogatók is hangsúlyozták, hogy „egy nagyon vékony jogi jégen” sétálnak, szerinte pedig a befagyasztott és immobilizált orosz vagyonok elkobzása nem esélyt, hanem kockázatokat fog kiváltani Európa számára. Valódi segítség Ukrajnának szerinte a tárgyalóasztaloknál lenne.
A vitán egyébként a függetleneken és az ESN-n kívül mindenki a befagyasztott orosz vagyonok felhasználása mellett érvelt, maximum annak felhasználásának idejéről voltak kisebb ellentétek a szélsőbaloldali Baloldaltól egészen a jobboldali ECR-ig terjedő EP-képviselők között,
de azt mindenki szinte tényként kezelte, hogy az Ukrajnának szánt jóvátételi ezen eszközökből szerezhetné meg Kijev.
Emellett érvelt például a lengyel PiS EP-képviselője, Arkadiusz Mularczyk (ECR), aki arra figyelmeztetett, a második világháború után Nyugat-Európát a Marshall-segélyből építették újjá, ami gazdasági prosperitást hozott ezen országoknak, Ukrajnának pedig ebből nem szabad kimaradnia. Szintén új elemként az olasz Demokraták EP-képviselője, Pina Picierno arra hívta fel a figyelmet, hogy a szankcióknak hatékonyabbaknak kell lenniük, az oroszok szerinte ugyanis kriptovalutákkal próbálják vagyonaikat elrejteni.
Rajtuk kívül a fentebbiektől eltérő érveket a függetlenek között helyet foglaló, a legnagyobb szlovák kormánypárt, a szociálpopulista Smer ideológusa, Ľubos Blaha hozott, aki egyszerűen lefasisztázta az ötletet, mondván, a második világháború előtt a zsidóság vagyonát kobozták el, egyenlőségjelet téve az agresszor Oroszország és az áldozat zsidók között.
Az egyébként nemrég az orosz Dumában járó politikus zárszóként kijelentette, hogy szerinte az oroszok készek a dialógusra, csak az Európai Unió az egyetlen, ami elutasítja a békét és a párbeszédet.
Kijelentem, mi szlovákként továbbra is megyünk Moszkvába
– zárta felszólalását Blaha.
A vita végén Christophe Hansen agrárbiztos ismét felszólalt, aki viszontválaszában elmondta, ez a vita is bebizonyította számára, hogy folytatni kell Ukrajna segítését, és támogatja, hogy az Európai Bizottság a tagállamokkal megvizsgáljon minden lehetőséget, hogyan lehetne az orosz eszközökből Ukrajna újjáépítését finanszírozni, illetve ezeknek milyen jogi alapjai lehetnek.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2025. március 4-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)