Lengyelország és a balti államok védelmi miniszterei döntöttek arról, hogy a négy ország kilép a taposóaknák használatát tiltó nemzetközi egyezményből, az ottawai szerződésből. A közleményben azt írták, hogy „jelentősen megnőtt az Oroszországgal és Belarusszal határos NATO-tagállamok katonai fenyegetése”.

„Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi biztonsági környezetben rendkívül fontos, hogy védelmi erőink rugalmasságot és választási szabadságot biztosítsanak arra, hogy potenciálisan új fegyverrendszereket és megoldásokat alkalmazzanak a szövetség sebezhető keleti szárnyának védelme érdekében” − tették hozzá.

Az 1997-ben aláírt ottawai egyezmény egyre nagyobb nyomás alá került az ukrajnai háború miatt, mivel az Oroszországgal határos államok erősítik határaikat. Emiatt a kedden hozott döntés valószínűleg törvényerőre léphet − írta a Politico.

Március elején Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte, hogy országa lépéseket fog tenni az egyezményből való kilépésre, amelyet Lengyelország és a három balti állam már régóta fontolgatott, és közös, regionális döntést akarnak hozni. Ez egy politikai jelzés Moszkvának mint azonnali katonai szükséglet.

Az ottawai egyezménnyel kapcsolatos döntéseket a régión belüli szolidaritással és koordinációval kell meghozni. Ugyanakkor jelenleg nem tervezzük a korábban betiltott taposóaknák használatát

− mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter.

Kaspar Pudans lett vezérkari főnök pedig hozzátette, hogy országának prioritását továbbra is a páncéltörő és tüzérségi eszközök jelentik. Antti Hakkanen finn védelmi miniszter szerint Helsinki is fontolgatja az egyezményből való kilépését, de nem írta alá a mai nyilatkozatot.