Bóka János Brüsszelben mondta el újságíróknak, hogy mi várható Magyarországtól a csütörtöki európai uniós csúcson, ahol többek között döntenek Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsításáról, az európai védelmi ipar megerősítéséről, valamint további katonai segély megszavazásáról is. Kiemelten beszélt Európa versenyképességéről, de utalt a magyar jogállamiság és az európai civil szervezetek kérdéseire is.
Bóka János az uniós ügyekért felelős tagállami miniszterek brüsszeli találkozója előtt nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A szaktárca vezetője elmondta, hogy Magyarország nem fogja támogatni a csütörtöki európai uniós csúcson az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatokat − szúrta ki a 444.hu.
Az uniós ügyekért felelős miniszter közölte, hogy a tervezet számos stratégiai pontban ellentétes a magyar kormány álláspontjával és a nemzeti érdekekkel. Magyarország ugyanis nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítását, és a jelenlegi megfogalmazás nem alkalmas arra, hogy a magyar kormány érdemben tárgyaljon róla.
Bóka János szerint ismét csak huszonhat tagállam juthat konszenzusra az ügyben, emiatt megismétlődhetnek a március 6-án történtek, miszerint a magyar vétó miatt közös nyilatkozat helyett egy külön dokumentumot adtak ki a tagállamok. Az ukrán EU-csatlakozásról szóló szövegrész mellett a Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő által javasolt 20-40 milliárd eurós katonai segélyt sem támogatja a tanácskozáson Magyarország.
A szaktárca vezetője elmondta, hogy a magyar álláspont független attól, hogy egyedül marad-e véleményével, vagy sem. Ugyanis Donald Trumphoz hasonlóan tűzszünetet javasoltak. Az Ursula von der Leyen által javasolt 800 milliárd eurós felfegyverzési tervről elárulta, hogy ugyan Magyarország támogatja az európai védelmi ipar megerősítését, de azt ellenzi, hogy az Európai Unió közös hitelből finanszírozza a fegyverkezést.
A versenyképességi kihívásokat illetően Bóka János közölte: Magyarország üdvözli, hogy az Európai Tanács ülésének erős versenyképességi fókusza lesz. „Különös fontosságot tulajdonítunk az európai autógyártás jövőjének, ami nélkül versenyképes európai iparról nem lehet beszélni” − fogalmazott.
A miniszter különösen fontosnak nevezte továbbá a magas energiaárak mérséklését, amivel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné látni, hogy felülvizsgálják azokat a szabályozásokat, amelyek az Európai Unió részéről hozzájárulnak a magasabb energiaárakhoz, köztük a szankciós rendszer, a kötelező gáztározási időszakok, illetve a szén-dioxid-kvóta-kibocsátási rendszer.
A csúcs napirendjén szereplő 2025-ös jogalkotási programmal, illetve a 2025–2029 közötti időszak jogalkotási prioritásainak az áttekintésével kapcsolatban Bóka János kijelentette: a magyar kormány ezeket a dokumentumokat nem tudja támogatni. Elsősorban azért, mert az úgynevezett jogállamisági feltételesség további kiterjesztésére és megerősítésére tesz javaslatot, amit Magyarország politikai és ideológiai nyomásgyakorlási eszköznek tekint − fejtette ki.
A dokumentum jelenlegi formájában továbbá nem tükrözi a magyar prioritásokat, egyebek mellett azért, mert a migráció tekintetében nem az innovatív megoldásokra, hanem a migrációs paktum végrehajtására helyezi a hangsúlyt. „Ez nekünk elfogadhatatlan” − húzta alá a miniszter.
Hozzátette: az európai civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságáról is fontos lenne szót ejteni, ugyanakkor − mint kiemelte − ez sem látható a dokumentumban. A miniszter továbbá nagyon fontosnak nevezte azt, hogy a jogállamisági és integritáskérdések az európai uniós intézményekkel kapcsolatban is előtérbe kerüljenek. Az Európai Parlament legújabb botránya erre különös éllel világított rá − hívta fel a figyelmet nyilatkozatában az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
(Borítókép: Bóka János. Fotó: Bóka János / Facebook)