Az európai és Európán kívüli országok magas rangú katonai tisztviselői csütörtökön egy London melletti katonai támaszponton találkoztak, hogy kidolgozzák az Ukrajnába küldendő nemzetközi békefenntartó erőkről szóló terveket.
Egy, a békefenntartók kérdéséről szóló szombati videómegbeszélésen 30 ország vezetője vett részt, köztük Emmanuel Macron francia, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, továbbá Ausztrália, Kanada és Új-Zéland vezetői, valamint a NATO és az Európai Unió tisztviselői.
A csütörtöki London környéki találkozón ennek szakmai, vagyis katonai részét beszélhetik meg.
Keir Starmer brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ezzel az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett „Tettre Készek Koalíciójának” terve „működési fázisába” lép. De egyelőre még nem világos, hogy hány ország hajlandó csapatokat küldeni, vagy hogy egyáltalán megvalósul-e a tűzszünet, amit a békefenntartók majd fenntarthatnak.
Oroszország és Ukrajna szerdán állapodott meg egy részleges tűzszünetről. A három éve – egyes területeken 11 éve – tartó háború részleges megfékezéséről szóló előzetes megállapodás azután született meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasította Trump javaslatát, ami eredetileg egy teljes körű, 30 napos tűzszünetre irányult. Ahogy arról az Index beszámolt, Moszkva és az Egyesült Államok tárgyalói legközelebb hétfőn találkoznak a szaúd-arábiai Rijádban.
Azonban az AP értesülései szerint a tárgyalások ellenére a részleges tűzszünetet már mindkét fél megsértette. Ukrajna szerint Oroszország szerda éjszaka és csütörtök hajnalban 171 nagy hatótávolságú drónt indított , amelyekből csak 75-öt tudtak lelőni. Oroszország eközben közölte, hogy a tűzszünet óta 132 ukrán drónt semmisítettek meg hat oroszországi régióban és az elcsatolt Krímben.
A NATO helyett egy új, alkalmi katonai koalíció keretében küldött békefenntartók ötlete azért merült fel, mert Oroszország nagy valószínűséggel addig nem lesz hajlandó belemenni a teljes körű fegyvernyugvás aláírásába, amíg nem kap garanciát arra, hogy Ukrajna területére nem lépnek be NATO-csapatok. Egyes Európai országok azonban nem szeretnék, hogy Ukrajna úgy kössön békét az oroszokkal, hogy semmilyen nemzetközi garanciája nincs arra nézve, hogy a szerződést az oroszok betartják. Moszkva és az általa támogatott szakadár köztársaságok ugyanis a múltban már több, Ukrajnával kötött tűzszüneti megállapodást is megszegtek.
Azonben egyelőre homályos, hogy mennyi békefenntartót lenne képes a Tettre Készek Koalíciója küldeni, amennyiben Ukrajnában létrejönne a béke. Az európai országok katonai vezetői 10 és 30 ezer fő közötti számokat említettek.
Eddig csak Franciaország és az Egyesült Királyság tisztviselői mondták azt egyértelműen, hogy hajlandók csapatokat küldeni. Igaz, Ausztrália, Kanada, Franciaország és Finnország tisztviselői azt mondták, nyitottak arra, hogy valamilyen módon részt vegyenek a munkában – értesült az AP. A felsorolt országok számára a békefenntartók küldése természetesen folyamatosan magában hordozná a háborús eszkaláció veszélyét Oroszországgal, így nem csoda, hogy erről egyelőre csak szűkszavúan nyilatkoztak a vezető politikusok.
Az ukrajnai háborúról percről percre tudósítunk a háború kitörése óta, kövesse velünk az Index élő hírfolyamát erre a linkre kattintva.