Szerdán tüntetések kezdődtek Törökországban, miután a hatóságok őrizetbe vették Isztambul ellenzéki polgármesterét, Ekrem Imamoglut. A megmozdulások annak ellenére szerveződtek, hogy a hatóságok négy napra betiltották a tüntetéseket a városban. A 16 millió lelket számláló megapolisz vezetőjét alig néhány nappal azelőtt tartóztatták le, hogy a legnépszerűbb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) előválasztásán feltehetőleg átvette volna az elnökjelöltséget.
A BBC riportja szerint a tüntetők fő csoportja az isztambuli városháza előtti téren gyülekezett, ahol a tömeg azt skandálta, hogy „Erdogan diktátor!” és hogy „Immanoglu, nem vagy egyedül!”.
A jelentős mennyiségű tiltakozó annak ellenére gyűlt össze a legnagyobb török városban, hogy a hatóságok mindent megtettek a gyülekezés ellehetetlenítésére: több utat és metróvonalat lezártak, és korlátozták a törökök hozzáférését a legfontosabb nyugati közösségimédia-platformokhoz is – ezt a taktikát a vezetés már a múltban is alkalmazta a kormányellenes tüntetések megakadályozására.
A demonstrálók metróállomásokat, egyetemi campusokat és köztereket foglaltak el, és egyes csoportok összecsaptak a rendőrökkel is. A Reuters hírügynökség felvételein látható, amint a rendőrség paprikaspray-vel oszlatja a tömeget az Isztambuli Egyetem előtt – adta hírül a BBC.
A tüntetéseket kirobbantó esemény, vagyis Ekrem Immamoglu polgármester letartóztatása egy szélesebb fellépés része lehet, a napokban ugyanis 100 ellenzéki politikust és újságírót tartóztattak le Törökországban. Az ellenzék az intézkedés mögött Recep Tayyip Erdogan elnököt sejti, aki 22. éve irányítja kritikusai szerint autoriter módszerekkel az egyébként NATO-tagállam országot. A török igazságügyi miniszter azonban tagadta, hogy a letartóztatásokban bármi szerepe lenne az elnöknek, és hangsúlyozta, hogy „az igazságszolgáltatás független”, és mindenkinek meg kell értenie, hogy „egy jogállamban senkinek sincs a törvény előtt előjoga”.
Imamoglut és segítőit a török ügyészek korrupcióval, zsarolással és pénzügyi csalással vádolják. Valamint azzal is, hogy terroristákat támogatott – név szerint a Washington és több más török szövetséges által is terroristának minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Letartóztatása előtt egy nappal az Isztambuli Egyetem visszavonta a polgármester alapdiplomáját, amely a török törvények szerint a választásokon való indulás feltétele.
Támogatói szerint az oklevél érvénytelenítése egyértelműen politikailag motivált, mert ezzel lényegében ellehetetlenült Immanoglu indulása, aki a legnépszerűbb ellenzéki jelölt, illetve Erdogan elnök egyik legerősebb kihívója 22 éve tartó kormányzásának történetében.
Törökországban egyébként csak 2028-ban tartanának elnökválasztásokat, ahol Erdogan csak akkor indulhatna, ha azt pártja, az Igazságosság és Fejlődés (AKP) egy alkotmánymódosítással lehetővé tenné. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt azért tart ilyen hamar előválasztást, mert előrehozott választásra számítanak. Törökországban egyre felfokozottabb a közhangulat azóta, hogy az ellenzék komoly sikereket ért el a tavaly márciusi helyhatósági választásokon, és az AKP és Erdogan elnök illiberális rendszerének leváltása látszólag reális közelségbe került.
Az isztambuli polgármestert támogató Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Özgür Özel puccskísérletnek minősítette Immanoglu és társainak letartóztatását. Egy szerdai sajtótájékoztatón azt állította, hogy Erdogan, aki a tavalyi helyhatósági választásokon jelentős veszteségeket szenvedett, azért vette célba Imamoglut, mert attól tartott, hogy veszít vele szemben a voksoláson.
A letartóztatott városvezető mellett több nyugati politikus, köztük Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is kiállt, aki Facebook-posztjában a török és a magyar vezetés között vont párhuzamot.
(Borítókép: Tüntetés Isztambulban, Törökországban 2025. március 19-én. Fotó: Tolga Uluturk / Reuters)