Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte pénteken, hogy az Országgyűlés március 18-án elfogadta a gyülekezési jogról szóló törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő módosítását.

Elizabeth Throssell, a hivatal szóvivője közleményében azt írta, hogy véleményük szerint

az elfogadott jogszabály önkényes és diszkriminatív módon korlátozza az LMBTQ-közösséghez tartozó személyek szólásszabadsághoz, békés gyülekezéshez és magánélethez való jogát, beleértve azt is, amikor olyan eseményeken védik emberi jogaikat, mint a Pride-felvonulások.

A szóvivő hozzátette, hogy „Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa ezért arra szólítja fel a magyar hatóságokat, hogy  helyezzék hatályon kívül ezt és minden más olyan törvényt, amely hátrányos megkülönböztetést jelent az LMBTQ-személyek számára”.

A főbiztosság a közlemény szerint azt is kéri, hogy a hatóságok „kerüljék az arcfelismeréses technológiák alkalmazását azok azonosítására, akik békés gyülekezéseken vesznek részt”.

Elfogadták a Pride-ot tiltó javaslatot, hídlezárás lett a Kossuth téren induló tüntetésből

Az Országgyűlés március 18-án szavazta meg a gyülekezési jogot érintő, Pride-ot tiltó javaslatot, a Momentum ekkor füstbe borította az üléstermet. Az akció miatt tízmilliós büntetéseket és kitiltást kapott a frakció több képviselője. Az érintettek közül Tóth Endre az Egyenes beszédben reagált a szankcióra. Varsányi Áron, a párt szóvivője Kövér László határozata előtt nyilatkozott lapunknak a lehetséges következményekről.

Az ellenzéki párt a Kossuth téren tartott demonstrációt, majd a Margit hídra vonultak a tüntetők, amit a rendőrség ezt követően lezárt. Néhány nappal később Pécsett és Bécsben is utcára vonultak. Hadházy Ákos bejelentette, hogy március 25-én az Erzsébet hídhoz szervez újabb tüntetést.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint az idei Pride mindegyiknél nagyobb lesz. A Tisza Párt nem foglalt állást az ügyben, Bódis Kriszta egy közleményben magyarázta el, miért.