Robert Fico szerint senki nem kényszerítheti Szlovákiát, hogy a saját költségvetéséből segítse Ukrajna katonai műveleteit. A szlovák miniszterelnök Brüsszelben és Pozsonyban is elérte, amit szeretett volna.
A csütörtöki brüsszeli EU-csúcson Robert Fico nem volt elragadtatva Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tervétől, mely szerint idén a tagállamok 40 milliárd eurós katonai támogatást nyújtanának Ukrajnának. A szlovák miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy minden ország önkéntes alapon dönthessen erről.
Fico kijelentette, hogy semmilyen ukrajnai katonai misszióban nem vesz részt, és Szlovákia egy centet sem költ Ukrajnának nyújtott katonai segélyre, sőt fegyvereket sem adományoz keleti szomszédjának. A csúcs előtt még azt mondta, vétózni fog az oroszellenes szankciók esetében, ha azok hátráltatják a békét. Erről azonban most nem volt szavazás, így Fico szokásához hűen nem vétózott.
Tokár Géza felvidéki politológus szerint a szlovák miniszterelnök talán ennyire élesen még nem nyilvánult meg Ukrajnával szemben, de következetes a kommunikációja ezen a téren.
„Fico jelenleg kettős szerepben van, hiszen saját magától nem akar pénzt és fegyvert adni Ukrajnának, üzleti célú megrendeléseket azonban továbbra is végrehajt. A 40 milliárdos támogatás kapcsán nem ő az egyedüli, aki az önkéntes alapú döntéshozatal mellett érvel, de az tény, hogy a hangosabb ellenzők között találjuk.
Mivel az ukránok a napokban megtámadták azt a vezetéket, ahonnan korábban Szlovákia is kapta a gázt, Fico valószínűleg egyre keményebb hangot üt majd meg Ukrajnával szemben, hiszen a gáztranzit megnyitása most még távolabbra került
– mondta a szakértő.
Robert Fico brüsszeli ténykedése mellett arra is érdemes figyelni, hogy Pozsonyban mit tesz. A miniszterelnök visszaszerezte ugyan a megnyugtató többséget a kormányában, de ezzel „házon belül” sem elégedett mindenki maradéktalanul.
Mint ismert, Fico a Hlasból korábban kizárt Samuel Migalt nevezte ki a beruházási, régiófejlesztési és informatizációs minisztérium élére, míg Radomír Salitrosból államtitkár lett.
„Csak a kormányfővel kötött politikai megállapodásnak köszönhetően lesz a kormány tagja, mert ezt szabta feltételéül a kormány további támogatásának” – idézi az Új Szó Peter Pellegrinit, akinek nem nyerte el tetszését Migal miniszterré való kinevezése.
A köztársasági elnök abban bízik, hogy nem kezdődik el olyan időszak, amikor egy magas állami poszt elfoglalásának az lesz az egyetlen feltétele, hogy politikai megállapodás születik a kormány támogatásáról.
Tokár Géza úgy látja, Pellegrini és Migal között komoly ellentét feszül, hiszen a köztársasági elnök keze volt abban, hogy Migalt kizárták a Hlasból.
„Nyilvánvalóan nincs jó üzenete, hogy lázadással komoly posztokhoz lehet jutni, de jelenleg nem látni újabb elégedetlen csoportot, ha pedig valaki elkezd a saját szakállára dolgozni, akkor vége a karrierjének. Valószínűleg ez vár majd Migalra is, hiszen nincs politikai támogatottsága.”
A politológus véleménye szerint Fico felmérte, hogy még mindig jobban jár, ha elveszíti a közvetlen kontrollt pár minisztérium felett, mint ha előrehozott választások jönnének.
„Jelenleg négy minisztériumot találunk, amelynek élén olyan tárcavezető ül, akinek semmi köze a kormánykoalíciós pártokhoz. Nehéz elképzelni, hogy hosszabb távon konstruktívan együtt tudnak működni, de átmenetileg megoldódtak a problémák, és újra megnyugtató többséggel rendelkezik a kormány, Ficónak pedig most ez volt a legfontosabb” – jelentette ki Tokár Géza.