Az orosz RT tévécsatornának adott interjút Szijjártó Péter. A külügyminiszter az interjúban elmondta, hogy Magyarország kisebbségben van az EU-ban a véleményével, elmondta, mit gondol az orosz–amerikai kapcsolatokról, valamint szerinte külső beavatkozásra szerveződtek a tüntetések Szerbiában.
A brüsszeli liberális vezetők többsége az ukrajnai háború folytatását akarja – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az RT orosz tévécsatornán megjelent interjúját az MTI.
Magyarország világos álláspontja, hogy ezt a háborút csak tárgyalásokkal lehet megállítani, de a tárgyalásokhoz tűzszünetre van szükség. Azonban ahhoz, hogy bármilyen előrelépés történjen, amerikai–orosz megállapodásra van szükség – húzta alá.
Szijjártó Péter szerint Magyarország a jelenlegi álláspontjával kisebbségben van az Európai Unióban.
„Nagyon nagyra értékeljük az Egyesült Államok és Oroszország között folyó tárgyalásokat. Reméljük, hogy sikeresek lesznek” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
A miniszter szerint a jó orosz–amerikai kapcsolatok a globális biztonság szempontjából is jó hír. Amennyiben rossz a viszony a két ország között, az rossz hír a globális biztonság szempontjából – húzta alá.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország azért van kisebbségben, mert a liberális európai vezetők, a brüsszeli vezetők többsége azt akarja, hogy a háború folytatódjon, mivel a háború befejezése leleplezné a kudarcos stratégiájukat, és vállalniuk kellene a felelősséget.
A külügyminiszter szerint ezek a politikai vezetők egy „nagyon rossz” stratégiát folytatnak a háború kitörése óta, ami gazdasági és biztonság szempontból is „sok veszélyt és sok kárt okozott Európának”.
Mi nem akarjuk az adófizetők pénzét háborúra fordítani, mi a városainkra, a falvainkra, az oktatásra és nagyon fontos dolgokra szeretnénk költeni
– szögezte le.
Hozzátette, Brüsszel „képtelen megemészteni”, hogy van egy jobboldali konzervatív kormány, amely „nyíltan szembemegy a liberális fősodorral [...] és mégis sikeres”.
Kifejtette, hogy ez természetesen nagyon kényelmetlen a legtöbb európai liberális számára, ezért próbálják keresni a módját annak, hogyan lehet megkerülni Magyarország álláspontját. „Vannak olyan kérdések az Európai Unióban, amelyekben csak egyhangúlag lehet dönteni. Ezt mondják a szerződések, az európai megállapodások. És persze azok, akik állítólag a liberális demokrácia bajnokai, keresik a módját annak, hogy hogyan lehet ezeket az európai szabályozásokat, szerződéseket áthidalni, kijátszani. Ezért próbálják Magyarországot kiszorítani a döntéshozatalból” – fűzte hozzá.
„Jelenleg az európaiaknak lehetetlen felfüggeszteni a szavazati jogunkat, azonban ezt továbbra is megpróbálják majd” – emelte ki.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a Szerbiában jelenleg zajló külső beavatkozások a leglátványosabbak közé tartoznak Európa-szerte, az utcán tüntetéseket szerveznek, politikai és pénzügyi támadásokat kreálnak az ország ellen, megkérdőjelezik az európai integrációra való hajlandóságot.
Véleménye szerint ebben semmi újdonság nincs, az elmúlt 15 évet az ilyen jellegű támadások jellemezték Magyarország ellen, de most a körülmények miatt ezek a támadások látványosabbak.
Az Európai Unió versenyképességével kapcsolatban megemlítette, hogy az utóbbi három évben folyamatosan romlott. Mint mondta, az EU lényegében teljességgel elszigetelte magát a világ vezető régióitól. Úgy fogalmazott, hogy nevetséges, ha Brüsszel vagy más nyugat-európai országok azt vetik Magyarország szemére, hogy elszigetelődött. Leszögezte, nem ez a helyzet, az EU szigetelődött el, míg Magyarország fenntartotta a gyakorlatias, tiszteleten alapuló kapcsolatokat minden földrajzi irányba. Az EU lényegében beleszúrt az uniós gazdaság szívébe a szankciókkal – húzta alá a tárcavezető, hozzátéve, hogy mostanra ugyan közel kerültünk a békéhez, de nem a büntetőintézkedéseknek, hanem Donald Trump megválasztásának köszönhetően.