Erős, 7,7-es erősségű földrengés rázta meg pénteken Délkelet-Ázsiát, Mianmar központtal. A földmozgás hatására Bangkokban összeomlott egy építés alatt lévő felhőkarcoló. Lapunknak szakértők magyarázták el, mi okozta a tragédiát.
Erős, 7,7-es erősségű földrengés rázta meg pénteken Délkelet-Ázsiát. Az Amerikai Földtani Intézet és a német GFZ geotudományi központja szerint a földmozgás központja a Mianmar kulturális és vallási fővárosának tekintett Mandalajtól 17 kilométerre volt, tíz kilométeres mélységben.
A rengés epicentruma rendkívül messze, 800 kilométerre volt Bangkoktól. Itt található az úgynevezett Sagaing-törésvonal, amely észak-déli irányban egész Mianmaron végighúzódik. Ez gyakorlatilag ugyanannak a rendszernek a része, amely a Himaláját létrehozta. Itt ütközik az indiai és eurázsiai lemez − mondta el az Indexnek Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
A Richter-skála szerint a fő rengés magnitúdója 7,7 erősségű volt, amely kifejezetten erősnek számít. Ezután tizenöt perccel volt egy 6,4-es, és néhány ehhez közelítő utórengés. Mivel a Richter egy logaritmikus skála, ez körülbelül negyvenszeres különbséget jelent.
Egy ekkora rengés a Sagaing-vonalat meg tudja rántani körülbelül 150 kilométer hosszan. Bár ez soknak számít, azonban Bangkoktól még így is rendkívül messze van. Így valószínűleg a Mexikóváros-hatásnak lehettünk tanúi. Mexikóvárosban sincsenek közvetlenül nagy rengések, de a viszonylag távolabbi rengések is nagyon nagy károkat tudnak okozni, ugyanis az altalaj rendkívül laza.
Mindebből az következik, hogy Bangkokban nincsenek felkészülve olyan nagy rengésekre, mint, mondjuk, Japánban vagy Kaliforniában. Sokkal inkább arról van szó, hogy a földrengés valamilyen − nem túl nagy − frekvenciával rázza a földet, és így ezzel együtt az épületek alapját, mint amikor egy LEGO-tornyot építünk, és alatta elkezdjük egy körülbelül egy másodperces periódussal lengetni a szőnyeget. Amennyiben az épület sajátfrekvenciája nagyon közel esik ahhoz, ahogyan kapja lentről, a talaj felől a gerjesztést, akkor nagy baj van. Ha ez eltart fél percig, akkor az épület összedől − mondta el a szakértő. Valószínűleg ebben az esetben is ez történt.
Jelen esetben pontosan az történt, mint a Tacoma híd esetében. Ez a szél frekvenciájától drasztikusan kilengett, majd a folyóba zuhant. Az incidensnek nem voltak áldozatai.
A bangkokihoz hasonló kisebb méretű, vasbetonból készült felhőkarcolókat a tervezéskor a szélteherre és a függőleges hasznos terhekre sokszorosan túlbiztosítják, az azonban egy külön speciális követelményrendszert jelent, ha földrengésbiztossá is akarják tenni az épületet.
A földrengésbiztos felhőkarcolók egy ilyen eseményt kibírtak volna. Japánban például, ahol gyakoriak a földmozgások, az előírások szerint a felhőkarcolókat is földrengésbiztosra kell tervezni. Minden valószínűség szerint az volt a probléma alapja, hogy az épület még építés alatt állt, és a földrengésektől védő megerősítések még nem készültek el. Ezt főként az épület tetején lévő rendkívül nehéz, úgynevezett „pendulum” biztosítja, amely egyfajta „tőkesúlyként” működik − mondta el lapunk kérdésére Kiss Attila statikus.
(Borítókép: Emberek állnak egy összeomlott épület közelében Mianmar középső részén 2025. március 28-án. Fotó: Athit Perawongmetha / Reuters)