Németh Zsolt úgy látja, komoly és mélyreható változás van az Egyesült Államokban. Valakik ugyan hajlamosak azt mondani, hogy káosz, amit Donald Trump produkál, mások azt, hogy valami rend van ebben, „azt hiszem, hogy mindkettőnek adhatunk némi hitelt. Én a szervezett káosz vagy a teremtő káosz kifejezést találnám megfelelőnek”.

Van egy nagyon jó szlogenje az amerikai elnöknek, ez a Make America Great Again. Ez az iránymutató, a meghatározó gondolat. Ez magában hordozza azt is, hogy alapvetően abból kell kiindulnunk, hogy határozott nemzeti érdekérvényesítés történik. Kicsit hasonlít az üzleti világhoz is, abban sem volt rossz Donald Trump

– fogalmazott a kormánypárti politikus.

Szent-Iványi István is úgy ítéli meg, hogy valami nagyon mást láthatunk, mint ami eddig volt, sőt Donald Trump első ciklusához képest is mást látunk. A külpolitikai szakértő kijelentette, hogy Trump erősen kezdte a második elnökségét.

Ezt úgy szokták hívni, hogy tranzakcionalista külpolitika, mindent adok-veszek. Ez a külpolitikában semmiképpen nem jó, a külpolitika alapvetően hosszú távú stratégián kell hogy alapuljon. Ez a rögtön visszakérem az árát nem jó, mert hosszú távú szövetségeket ezen az alapon nehéz építeni

– vélekedett a külpolitikai szakértő, hozzátéve: imperialisztikus jelek is felfedezhetők, amelyek az elmúlt időszakban nem voltak jellemzők. Szent-Iványi István ide sorolta Grönlandot, Kanadát, Panamát, valamint az Ukrajnával kötendő nyersanyagszerződést is.

Németh Zsolt azzal kontrázott, attól hogy „mi megfogalmazzuk, hogyan kellene viselkednie Amerikának, attól még nem fog úgy viselkedni. Hogy mi a külpolitika, meg hogyan kellene ezt csinálni, értelmiségi megközelítés, de ebből nem lesz feltétlenül eredmény”. „A fordulat, ami bekövetkezett Amerikában, az a normalitás irányába tett óriási fordulat” – jelentette ki Németh Zsolt, aki arra számít, hogy alapvető kulturális és civilizációs folyamat kezdődik el a nyugati világban, és léphet majd át az Egyesült Államokból Európába is.

A Külügyi Bizottság elnöke kitért arra is, hogy J. D. Vance amerikai alelnök erős és világos elgondolásokkal rendelkező személy, később jó eséllyel átveheti a stafétát Donald Trumptól. Németh Zsolt azt is elképzelhetőnek tartja, hogy tizenkét éves időszakra rendezkedhetnek be az Egyesült Államokban.

Szent-Iványi István arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig a szabályokon és nemzetközi jogon alapuló világrend volt a normalitás a külpolitikában, megítélése szerint ez került most veszélybe.

Egy olyan országnak, mint Magyarország, nagy érdeke, hogy a nemzetközi jog érvényesüljön, mert különben a dzsungel törvénye és az erősek joga uralkodik el. Ez az Egyesült Államoknak lehet kedvező, rá tudja kényszeríteni az akaratát a gyengébbekre

– húzta alá a volt nagykövet.

Szent-Iványi István elismerte, hogy voltak ugyan túlzások az Egyesült Államok részéről, amelyekből vissza kellett venni, de azt a „kultúrharcos hevületet”, amit lát a Trump-adminisztráció részéről, nem tartja jónak. „Ahogy Elon Musk lengeti a láncfűrészt, jól jellemzi, hogyan mentek neki a dolgoknak. Inkább szikét kellett volna alkalmazni, nem láncfűrészt” – mutatott rá a külpolitikai elemző, aki J. D. Vance-t nem tartja jó példának, nagyhatalmi arroganciát is lát részéről.

Németh Zsolt kifejtette, „mi nagyon értjük itt Európában azokat a vitákat, amelyek Amerikában zajlanak, csak Amerikában ez sokkal extrémebb formában zajlott le, mert Európában a meglehetősen sokszínű kommunikáció lehetővé tette, hogy ne legyen ilyen egyértelmű képlet. Az intézkedések, amelyek Musk munkája eredményeként az államigazgatásban bekövetkeznek, azok egy államigazgatásnak a javát szolgálják”.

Az európai bürokráciára is ráférne egy Elon Musk

– fűzte hozzá Németh Zsolt.

„Amit itt az amerikai nagykövet művelt, az minden volt, csak nem a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés”

Szent-Iványi István úgy látja, Európa első reakciója a második Trump-adminisztrációra a bénultság volt, az utána érkező válaszokat viszont alapvetően jónak tartja, „Európa rájött arra, hogy a saját lábára kell állnia”. A külpolitikai elemző kitért arra is, hogy Emmanuel Macron francia elnök korábban szorgalmazta az európai stratégiai autonómiát, amit ha Angela Merkel akkor felkarol, most talán nem lenne annyira nehéz helyzetben Európa.

„Az európaiak nem kard ki kard alapon állnak, hanem próbálják leszerelni, meggyőzni. Sokan reménykednek abban, hogy talán Meloninak van esélye rá” – mondta Szent-Iványi István az olasz miniszterelnökről, hangsúlyozva:

Mi már megéltük, magyarok ezt, amikor nagyhatalmak megállapodtak fölöttünk. Nem lenne jó, ha visszatérnénk oda, hogy a nagyhatalmi alkuk döntik el a mi sorsunkat.

Németh Zsolt a reakciók legjellemzőbbjének azt tartja, hogy a háborúval kapcsolatban Európa azon siránkozik, hogy miért nincs jelen a tárgyalóasztalnál a legjellemzőbb európai reakció, a sértettség, amelynek hátterében alapvető ideológiai szembenállás van, „ezt a fajta amerikai nemzeti konzervatív gondolkodásmódot a mai európai politikai mainstream elfogadhatatlannak tartja”.

Németh Zsolt megjegyezte, innen, Budapestről is tudnának olyan példákat hozni az előző amerikai adminisztráció idejéből, amelyek nem a diplomácia csúcsai voltak.

Amit itt az amerikai nagykövet művelt, az minden volt, csak nem a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés

– hangsúlyozta a Külügyi Bizottság elnöke.

Németh Zsolt az orosz–ukrán háborúra kitérve feltette a kérdést: „Ki fogja megállítani Putyint? A nemzetközi jog? Ha valaki meg tudja állítani, az Donald Trump.” A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának 2014 és 2022 között megvolt a lehetősége, ha pedig az európai diplomácia képes lett volna életbe léptetni a minszki megállapodásokat, akkor 2022-ben nem lett volna orosz agresszió.

Utolsó pillanatban van a szuverén Ukrajna gondolata

– emelte ki a kormánypárti politikus, arra emlékeztetve, hogy az elmúlt harminc évben nemzeti konszenzus volt, hogy legyen egy ország Magyarország és Oroszország között. Németh Zsolt rámutatott, ha nem sikerül békemegállapodással vagy tűzszüneti megállapodással garantálni Ukrajna létét, akkor hosszú távon azzal kell számolnunk, hogy közel lesznek hozzánk az orosz katonai, gazdasági, politikai érdekérvényesítő erők. Németh Zsolt azzal egyetért, hogy Európában az elmúlt pár hónapban komoly tudatosodás zajlott le a megfelelő katonai biztonság megteremtésével kapcsolatban.

Szent-Iványi István azzal a célkitűzéssel egyetért, hogy Ukrajna szuverenitását segítse Trumpék tevékenysége, de azt érzékeli, hogy az amerikai elnök túl sok engedményt tenne Putyinnak. A külpolitikai elemző hiányolja az Ukrajna irányába felajánlott biztonsági garanciákat.

A tűzszünet jó lenne, de csak akkor, ha ez egy tartós állapotot segít elő, vagy olyan béketárgyaláshoz vezet, ami stabilitást hoz. A két cél kioltja egymást: a gyors, könnyen megköthető megállapodás instabil megállapodás

– szögezte le Szent-Iványi István, hozzátéve: nem hisz abban, hogy rövid távon béke lehet. Azt el tudja képzelni, hogy befagyott konfliktus jön létre tartós tűzszünettel.

Németh Zsolt hangsúlyozta, ha a tűzszünetet valaki meg tudja kötni Vlagyimir Putyinnal, az Donald Trump. A tűzszüneti megállapodás megkötésének rövid távon lehet esélye.

Magyarország mozgástere – milyen irányba tartunk?

Szent-Iványi István a magyar–amerikai kapcsolatokról elmondta, az a kérdés, hogy jó-e az a mozgástér, amit a helyzet teremt számunkra. Ha ez a mozgástér azt jelenti, hogy még keményebben tudunk Európával szembemenni, akkor nem tartja jó iránynak.

Teljes tévút, és jó ideje ezen járunk. Sokkal inkább azokhoz kellene csatlakozni, akik most Európa stratégiai autonómiáját akarják. Magyarországnak valahogy rendeznie kellene a viszonyát az európai országokkal, nem élezni

– vélekedett a volt nagykövet, aki azt sem látja, hogy gazdasági területen sokat nyerne Magyarország, mivel épp fenyegető dolgok jönnek az Egyesült Államok irányából Európa felé.

Szent-Iványi István a belpolitikában is nagyobb mozgásteret lát Orbán Viktor előtt, de nem tartja jó intézkedéseknek az elmúlt időszak lépéseit, például a gyülekezési törvény módosítását, ami lehetővé teszi a Pride tiltását.

Németh Zsolt elárulta: „Nagyon megkönnyebbültem, amikor az Egyesült Államokban ez az eredmény született.” A politikus úgy gondolja, érezhetően megnőtt a mozgásterünk, korábban kisebbségben volt Magyarország, most viszont – bár nem csak az Egyesült Államok miatt –, de felértékelődött a patrióta világ.

A Külügyi Bizottság vezetője kulcsfontosságú kérdésnek tartja, hogy a magyar politika mennyire tudja kiaknázni az Egyesült Államokban rejlő lehetőségeket. Németh Zsolt azzal folytatta, hogy Tusványost követően vita kezdődött a magyar nagystratégiáról.

A vita egyik fontos következtetése volt, hogy a nagystratégia középpontjában az kell legyen, hogy Magyarország életminőségét hogyan tudjuk javítani

– tette világossá Németh Zsolt. Ez a cél pedig meghatározza a külpolitikát is.

(Borítókép: Szent-Iványi István, Bendarzsevszkij Anton és Németh Zsolt. Fotó: Szollár Zsófi / Index)