Felforgatta a már korábban is töredezett francia politikát, hogy Marine Le Pent a bíróság bűnösnek találta sikkasztás miatt, és öt évig eltiltotta a választáson való indulástól. Le Pennek és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek most két lehetősége van: bosszút állni a szerintük politikai célú ítéletért, vagy pedig az ítéletet felhasználva betonozzák be győzelmüket a 2027-es elnökválasztásra. Utóbbihoz viszont az kell, hogy Marine Le Pen beletőrődjön: belőle immáron soha sem lesz Franciaország elnöke.
Március 31-én, hétfőn bűnösnek találta a párizsi bíróság a jobboldali-konzervatív Nemzeti Tömörülés arcát, Marine Le Pent, valamint további 24 vádlottat sikkasztásban.
A bíróság szerint a vádlottak 2004 és 2016 között részei voltak annak a rendszerszintű sikkasztásnak, amikor az Európai Parlamenttől asszisztensekre kapott forrásokból nem az EP-képviselők mellett dolgozó asszisztenseket vettek fel, hanem ebből fizettek több, a párt mellett Párizsban dolgozó személyt, például Le Pen testőrét.
A bíróság emiatt marine Le Pent azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a választásokon való indulástól,
valamint négy év börtönbüntetésre – ebből két év házi őrizet, két év felfüggesztett – és 100 ezer eurónyi bírságra ítélte a francia politika meghatározó arcát.
Miután a bíró bűnösnek ítélte mindegyik vádlottat, és úgy döntött, hogy mindegyiket azonnali hatállyal el fogja tiltani a közügyektől, Marine Le Pen kivonult a tárgyalóteremtől, így nem hallgatta meg a helyszínen, hogy őt pontosan milyen büntetésre fogja ítélni az ügyben eljáró Bénédicte de Perthuis bíró.
Ahogy várható volt, a döntés után a Nemzeti Tömörülés képviselői tiltakoztak az ítélet ellen: Jordan Bardella, a párt elnöke – egyben Le Pen pártfogoltja – például az ítéletet a francia demokrácia kivégzéseként értékelte, és hétvégére békés tüntetést ígért, míg az elítélt Le Pen aznap este a TF1 tévének adott harcias interjúban a jogállamiság sértéseként keretezte a döntést.
Miután a bíróság öt évre eltiltotta a közügyektől, Le Pen és pártja előtt két lehetőség állt:
Jelenleg úgy tűnik, a párt az első lehetőséget követi, hiszen egyrészt Marine Le Pen hétfő esti televíziós interjújában kizárta, hogy a párt elnökjelöltet cserélne, valamint az ítélet után 24 órával a szélsőjobboldali párt politikusai kvázi ellentámadásba lendültek, és egymás után adják az interjúkat a bíróság döntésével összefüggésben, miközben nyomást próbálnak gyakorolni az egyébként lassan dolgozó bíróságra, hogy majd időben tűzzék tárgyalásra Le Pen fellebbezését, amint ügyvédje benyújtja kérvényét.
Jordan Bardella például kedden azzal vádolta meg a bíróságot az Europe1 rádióban, hogy mindent megtesznek azért, hogy a Nemzeti Tömörülést a hatalomtól távol tartsák, míg Le Pen képviselőtársainak arról beszélt:
Az establishment ledobta az atombombát.
A Nemzeti Tömörülés szóvivője szerint Le Pen harcias hangulatban van, noha azt az 56 éves politikus is elismerte, hogy a lehetőségei szűkek, és nem biztos, hogy sikerül végül elindulnia a 2027 áprilisában rendezett elnökválasztáson. Hiszen egyrészt a bíróságnak időben kellene lefolytatnia az új tárgyalást, másrészt pedig a fellebbezés során meg kéne változtatnia a mostani döntését, miközben eleve elég sok és megalapozott bizonyíték alapján találták bűnösnek a párt arcát.
Az már látszik, hogy Marine Le Pen a bíróság ítéletét próbálja politikai haszonszerzésre használni, és magát modernkori Jeanne d’Arc-ként mártírszerepbe helyezni, hogy ezzel mozgassa meg szavazói bázisát –csakúgy mint azt Donald Trump tette az ellene indított büntetőjogi eljárások idején.
Ez a retorika ugyan rövid és középtávon is kifizetődő Le Pen és pártja számára, ugyanakkor veszélyeket is rejt.
Egyrészt ezzel az állami intézményekbe vetett bizalmat erodálja, valamint amennyiben a fellebbezése nem lesz sikeres, akkor kevés idő maradhat a pártnak, hogy felépítsen egy új jelöltet.
Rövid távon valószínű, hogy a párt továbbra is próbálja politikai haszonszerzésre felhasználni az ítéletet, és azt a párt és Le Pen elleni politikai indíttatású döntésnek beállítani. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egy idő után Le Pen is belátja: a bosszúhadjárata nehezítheti pártja célját, azaz az elnökválasztási győzelmet, hiszen ha a párt túlzottan a bosszúra koncentrál, és Le Pen mellett teszi le a garast, ám ő nem indulhat, az demoralizálhatja szavazóbázisát.
Ráadásul amennyiben későn kellene jelöltet váltania a pártnak, az nehezíti a leendő elnökjelölt – valószínűleg Jordan Bardella – esélyeit, hiszen kevés időt adna az új jelöltnek, hogy jobban megismertesse magát a párt potenciális szavazóival, mivel a párt arca továbbra is Le Pen, és sokan továbbra is miatta szavaznak a pártra, hiába Bardella a pártelnök.
Ugyan Jordan Bardella elég ismert, valamint a közvélemény-kutatások szerint jelenleg ugyanakkora esélye van, hogy végül akár megnyerje az elnökválasztást – Marine Le Penhez képest jobban teljesít a fiatalok körében –, ahhoz viszont elegendő időt kell adni a jelenleg 29 éves pártelnöknek, hogy egyrészt tapasztalatot szerezzen a kampányolás kapcsán, másrészt hogy egyesíthesse maga mögött a Le Pen család felé elkötelezett pártot – az pedig továbbra is kérdés, hogy erre egyébként képes lehet-e.
Amennyiben Le Pen időben visszalépne, és a bosszú helyett Bardella mellett kampányolna, akkor segítheti protezsáltját, hogy elnök legyen belőle.
Ám kérdéses, hogy egész politikai karrierjét az elnökség megszerzésének szentelő Le Pen hajlandó lenne-e saját álmáról lemondani Bardella javára.
A párt jelenleg egyébként azt kommunikálja, hogy Bardella a B terv, és alapvetően Le Pennel tartanak – még Bardella is arról beszélt, hogy jelenleg a szerintük igazságtalan ítélet ellen harcolnak, és minden olyan lehetőséget kizár, ami nem Le Pen elnökjelöltségével jár. Azonban ha a pártnak és Le Pennek fontosabb a bosszú helyett a győzelem, elképzelhető, hogy egy idő után jöhet a B terv.
Főleg, hogy az ítélethozatal után röviddel elkészített gyors közvélemény-kutatások szerint a franciák többsége egyetértett a bíróság ítéletével: egy kutatás szerint 57–42 arányban gondolták úgy, hogy az ítélet jogos volt, és nem volt politikailag elfogult, míg egy másik kutatás szerint a franciák 42 százaléka elégedett a döntéssel, 29 százalékuk elégedetlen, és 29 százalékukat egyszerűen ez nem is érdekli.
Emiatt ha Le Penék mindent egy lapra tesznek fel, az még akár kontraproduktív is lehet.
(Borítókép: Marine Le Pen 2025. február 8-án Madridban, Spanyolországban. Fotó: Ricardo Rubio / Europa Press / Getty Images)