Afganisztánban 2024. augusztus 14-én volt három éve annak, hogy az amerikai csapatok kivonultak az országból, ami után káosz jött, és egy új, tálib vezetésű kormány vette át az ország felett az irányítást.
A kabuli kormány számára jelenleg a legfontosabb cél az új tálib kormány nemzetközi elismertetése. Ugyanakkor a Kabullal történő kapcsolatfelvétel továbbra is nehéz és összetett kérdése az Afganisztánnal kapcsolatos diplomáciának. A kérdés összetettségére jó példa, amikor Kína 2023 decemberében nagykövetet fogadott a tálib kormánytól, ami után Peking kénytelen volt gyorsan kiadni egy pontosítást, amely szerint a találkozó nem jelentette az új tálib vezetés hivatalos elismerését, annak ellenére, hogy Kabul mást állított.
A külkapcsolatok területén Kabul számára jelentős áttörést volt, hogy az Egyesült Arab Emírségek 2024. augusztus 21-én elfogadta a tálib kormány nagykövetének megbízólevelét, amely első hivatalos elismerése volt Afganisztán jelenlegi kormányának. Egy nappal azt követően, hogy az Egyesült Arab Emírségek gesztusával lényegében elismerte az új kabuli kormányt – bár hivatalosan erről nem adtak ki semmilyen álláspontot – Kazahsztán is akkreditálta Afganisztán képviselőjét, megjegyezve, hogy mindkét ország célja a kereskedelmi, gazdasági és humanitárius együttműködés bővítése.
Jelenleg 17 országnak van nagykövetsége Afganisztánban, köztük mind az öt közép-ázsiai államnak. Ugyanakkor az afganisztáni diplomáciai képviseletekkel kapcsolatban mind az öt közép-ázsiai ország külügyminisztériuma kiemeli, hogy a nagykövetségek kabuli működése nagyrészt a humanitárius segítségnyújtás Afganisztán és a régió közötti korlátozott kereskedelem megkönnyítése érdekében történik. Mindazonáltal a hivatalos afganisztáni diplomáciai kirendeltségek ellenére Közép-Ázsia országai osztják a nemzetközi közösség aggodalmát a kabuli kormánynak a nőkkel szembeni álláspontjáról, és fenntartják az ENSZ által megfogalmazottakat is, amely kimondja, hogy a tálib kormány hivatalos elismerése lehetetlen, mivel a kabuli hatóságok ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatot folytat az állampolgárai ellen elkövetett állítólagos emberi jogi jogsértések miatt.
Ugyanazon a napon, amikor az Egyesült Arab Emírségek elfogadta a tálib kormány nagykövetének megbízólevelét, az afgán erkölcsterjesztésért és a bűnmegelőzésért felelős minisztérium egy átfogó rendeletet is kiadott, amely a személyes szabadságjogok – különösen a nők szabadságjogainak fokozott korlátozásával – tovább kodifikálta az iszlám saríát.
Ugyanakkor az emberi jogi kérdések mellett Afganisztán továbbra is a világ egyik legszegényebb országa, amely tartós gazdasági elszigeteltséggel és folyamatosan romló életszínvonallal küzd.
Ugyanakkor a közép-ázsiai országok számára a tálibok által vezetett kormánnyal történő kapcsolatfelvétel egyszerre jelent humanitárius aggodalmat és lehetőséget a potenciális kereskedelmi partner szerepére, valamint Dél-Ázsia piacaihoz történő kereskedelmi útvonalak elérésére annak ellenére, hogy déli szomszédjuk keményvonalas és korlátozó politikát folytat.
Afganisztán és Kazahsztán 2023 augusztusában bejelentette, hogy a kétoldalú kereskedelmet a jövőben 3 milliárd dollárra tervezik növelni. Emellett
Kazahsztán Közép-Ázsiában az első ország volt, amely 2023 decemberében törölte a tálibokat a terrorszervezetek listájáról.
Ezzel párhuzamosan a kazah elnök jogosan emelte ki azt a tényt, hogy Afganisztán stabilitása és gazdasági fejlődése kulcsfontosságú a közép-ázsiai regionális stabilitás szempontjából. Emellett Tokajev elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) 2024 júniusában Almatiban tartott ülésén hangsúlyozta a modern Afganisztánnal való kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosságát is, azonban e mellett Asztana továbbra is aggódik az Afganisztánból kiinduló potenciális terrorfenyegetés miatt.
Kazahsztánhoz hasonlóan Üzbegisztán is pragmatikusan közelítette meg a Kabullal való kapcsolatokat összpontosítva a nemzetközi segítségnyújtásra és az energiaellátásra, valamint az országon át Pakisztánba vezető potenciális kereskedelmi folyosók és nemzetközi tengeri útvonalak kiépítésének kérdéseire. 2024 januárjában Taskent és Kabul a kétoldalú kereskedelem hatszoros növekedéséről számolt be, valamint 2,5 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást is aláírt a teherautó- és vasúti szállítás megkönnyítése érdekében, melynek célja, hogy összekapcsolja Dél- és Közép-Ázsiát.
Kirgizisztán 2024 szeptemberében szintén törölte a tálibokat a terrorista szervezetek listájáról. Akkor Jeenbek Kulubaev kirgiz külügyminiszter Biskek ezen döntésével kapcsolatban azt mondta, hogy az intézkedés célja a regionális stabilitás biztosítása és a folyamatban lévő párbeszéd továbbfejlesztése.
Türkmenisztán pedig folytatta a munkát Afganisztánnal egy gázvezeték-projektben. Türkmén és tálib tisztségviselők ünnepélyes keretek között újraindították a sokat késlekedett Türkmenisztán–Afganisztán–Pakisztán–India (TAPI) gázvezeték-projekt építését 2024 szeptemberében, amelynek célja, hogy évente akár 33 milliárd köbméter földgázt szállítson Türkmenisztánból Dél-Ázsiába.
Ugyanakkor azonban a TAPI jövője továbbra is kétséges a tálib kormány ellen bevezetett nyugati szankciók és a kabuli kormány hivatalos elismerésének hiánya miatt, ami akadályozhatja a projekt finanszírozását és a beruházásokat. Kabul számára azonban a vezeték afganisztáni működése azért is fontos, mert évente mintegy 500 millió dollárt kapna a tranzitdíjakból, ami jelentős lökést adna a költségvetésnek.
De míg Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselője gyorsan Kabulba látogatott, miután a tálibok visszatértek a hatalomba, Tádzsikisztán volt az egyetlen közép-ázsiai állam, amely keményen fellépett az új kabuli kormánnyal szemben. Dusanbe ezen álláspontja azonban nagymértékben összefüggött Afganisztánnak az etnikai alapú tádzsikokkal és a túlnyomórészt etnikai alapú pashtukal szembeni etnikai, nyelvi és történelmi kapcsolatával.
De Tádzsikisztán most úgy tűnik, hogy enyhíti a tálibokkal szembeni politikáját egy olyan lépéssel, amelyet „a valóság elfogadásaként” jellemeznek. Ugyanis míg Tádzsikisztán áramot exportál Kabulba, Dusanbe az afgán területről Tádzsikisztánt célba vevő fegyveresek elleni küzdelemben való együttműködésről is tárgyalásokat folytat a kabuli kormánnyal. Emellett Dusanbe és Kabul közös érdeke az Iszlám Állam Khoraszán ágának a felszámolása, amely ma is számos harcost toboroz Tádzsikisztánból. (Például a moszkvai Crocus City Hall-ban elkövetett terrortámadás elkövetői is a szervezet által toborzott tádzsikok voltak).
Ez a jó szomszédsági „elkötelezettség” ugyanakkor kulcsfontosságú Kabul számára a nemzetközi és diplomáciai kapcsolatok, illetve az országnak a nemzetközi elszigetelődés elleni harc, valamint a gazdasági kapcsolatok kiszélesítése területén, mivel Afganisztán a nemzetközi támogatása 2022 óta folyamatosan csökkenőben van. Az Egyesült Királyság 2023-ban elvonta az afganisztáni segélyezési költségvetésének háromnegyedét, párhuzamosan Németországgal, amely az Afganisztánnal kapcsolatos humanitárius és egyéb támogatásait 444 millió dollárról mintegy 34 millió dollárra csökkenttette. Összességében az új kabuli kormány hatalomra kerülése óta az Afganisztánba irányuló nemzetközi adományok összege az évi mintegy 7 milliárd dollárról csaknem a felére esett, annak ellenére, hogy az afgán társadalom szinte minden tekintetben továbbra is külföldi segélyekre szorul.
Miközben a világ számos országa továbbra is nyújt humanitárius segítséget az országnak, egyúttal határozottan el is utasítja a tálibok hivatalos elismerését vagy a velük való együttműködést. Az ENSZ által vezetett, 2024 júniusában megrendezett Afganisztánról szóló úgynevezett dohai folyamat konferencia során megerősítették, hogy Kabult nem ismerik el nemzetközileg.
Ugyanakkor összességében a tálib vezetés hosszú távú kilátásai szempontjából jelentős kihívásokkal is szembe kell, hogy nézzen. Kabul „vágyik” a nemzetközi elismerésre és figyelemre, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem hajlandó változtatni bizonyos nézetein. Bár a diplomáciai és korlátozott gazdasági kötelezettségvállalások révén Kabul feléledni látszik, nehéz elképzelni, hogy sok ország követné az Egyesült Arab Emírségek példáját.
Bár az Egyesült Arab Emírségek lépése, valamint a közép-ázsiai országok Afganisztánnal kapcsolatos saját szempontjuk szerint pragmatikus és óvatos megközelítése előrelépést jelentenek a Kabullal való gazdasági és biztonságpolitikai együttműködésekben, a tálibok hajthatatlansága a nemzetközi normák betartására a tágabb nemzetközi közösséggel szemben alig változik, és ezért nem valószínű, hogy változna Afganisztán megítélése.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
(Borítókép: Afgánok Kabul belvárosában 2025. március 27-én. Fotó: Wakil Kohsar / AFP)