Mario Voigt szerint az ukrajnai háború befejezése után a jövőben újraindulhat a gázimport Oroszországból – írta meg az MSN a Berliner Zeitung alapján. A német kereszténydemokrata párt (CDU) politikusa szerint a komoly diplomáciai erőfeszítések elengedhetetlenek a konfliktus lezárásához.

Türingia miniszterelnöke szerint Németországnak határozottabban kellene érvényesítenie saját érdekeit a nemzetközi porondon. Mario Voigt úgy véli, egy jövőbeli kancellárként képes lenne egyenrangú félként tárgyalni akár Donald Trumppal, akár Vlagyimir Putyinnal.

Mario Voigt élesen bírálta Berlin külpolitikai stratégiáját, amelyet „erkölcsileg alantasnak” és hatástalannak nevezett. Szerinte eljött az ideje a „reálpolitika reneszánszának”, amelyben a nemzetek saját érdekeik mentén döntenek külkapcsolataikról. Hangsúlyozta, hogy „Németországnak le kell vetnie naivitását, és pragmatikusabb megközelítést kell követnie a nemzetközi színtéren”.

Mario Voigt kijelentései illeszkednek abba a szélesebb körű németországi vitába, amely az Oroszországhoz fűződő gazdasági és politikai viszony jövőjét érinti. Nemrég Michael Kretschmer szász miniszterelnök a Moszkvával szembeni szankciók enyhítését vetette fel, ami heves visszhangot váltott ki. Voigt ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Németországnak minden forgatókönyvet meg kell fontolnia annak érdekében, hogy ne veszítse el geopolitikai súlyát.

Nincs egyetértés Európában

Közben európai szinten is zajlanak a tárgyalások az orosz energiahordozók hosszú távú kiváltásáról. Dan Jorgensen energiaügyi biztos még idén márciusban előterjesztette volna az orosz gáz fokozatos európai kivezetésének menetrendjét – az eredeti ütemterv szerint ezt 2022-ben indították volna el. A javaslat előterjesztését azonban elhalasztották.

A jelenlegi tervek alapján az Európai Unió 2027-ig teljesen megszüntetné mind a vezetéken érkező, mind a hajóval szállított orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Az elmúlt két és fél évben látványosan csökkent az orosz gáz aránya az európai piacokon. Az Európai Bizottság 2023 közepén közzétett jelentése szerint 2021-ben még az EU teljes gázimportjának 45 százaléka származott Oroszországból, ez az arány 2024 elejére 18 százalékra esett vissza.

A következő hivatalos uniós jelentés csak hónapok múlva várható, de az Európai Energiaügynökség birtokukba került előzetes becslései szerint az arány 2024-ben újra emelkedett – 22 százalékra –, elsősorban a megnövekedett LNG-vásárlások miatt. Mindez annak ellenére történt, hogy közben több orosz vezetéket is leállítottak.

Vészesen fogy az orosz gáz

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az európai föld alatti gáztárolók (UGS) töltöttségi szintje 50 százalék alá, 44,61 százalékra csökkent, amely 49,5 milliárd köbmétert jelent. Bár ez a mennyiség az ötödik legmagasabb februári szint az adat kezelése óta, mégsem nevezhető kiválónak.

A 2024. október 29-én kezdődő európai fűtési szezonban az egy évvel korábbihoz képest 10 nappal előbb indult. Az Európai Unió több mint 59 milliárd köbmétert vont ki a föld alatti gáztárolókból. A 2024. március végével záródott előző fűtési szezonban a készletek 58,44 százaléka maradt a tározókban, ami rekordmagasnak számított.

Azonban az EU számára a 2018-as és 2022-es év volt a legproblémásabb. Akkor a tavaszi fűtési szezon végére a tárolókban a töltöttségi szint 18, illetve 26 százalék körüli kritikus szintre csökkent.

Mint írtuk, az európai tisztviselők megvitatják, hogy az Ukrajna elleni háborút lezáró lehetséges megállapodás részeként újra kellene-e indítani az orosz gázvezeték-értékesítést az EU-ba. Az orosz gázvásárlás mellett állók azzal érvelnek, hogy ez csökkentené a magas európai energiaárakat, tárgyalásra ösztönözné Moszkvát, és mindkét félnek okot adna a tűzszünet végrehajtására és fenntartására. Az orosz gáz Európába történő újbóli beáramlásának felvetése azonban már az előzetes tárgyalások alatt is visszatetszést váltott ki Ukrajna legközelebbi uniós szövetségesei körében.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.