Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter luxemburgi sajtótájékoztatóján bírálta az Európai Unió intézményeinek válaszát a nemzetközi kereskedelmi vámvitákra, kiemelve az EU–USA–Kína kereskedelmi kapcsolatok problémáit. A miniszter szerint az EU nem készült fel megfelelően Trump patrióta gazdaságpolitikájára, és elutasította a vámháború lehetőségét. Kritizálta továbbá az EU Kínával szembeni vámintézkedéseit, és tisztázta a Biden-adminisztráció idején készült amerikai kereskedelmi jelentéssel kapcsolatos félreértéseket.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxemburgban tartott sajtótájékoztatóján bírálta az Európai Unió intézményeinek válaszát a világkereskedelemben kialakult feszültségekre, különös tekintettel az EU, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokra.
A miniszter szerint az EU intézményei ismét bizonyították alkalmatlanságukat a nehéz helyzetek kezelésére, ahogy korábban a migrációs válság, a világjárvány és az ukrajnai háború esetében is. Szijjártó Péter éles kritikával illette az Európai Bizottságot, amiért nem készült fel megfelelően Donald Trump elnökké választására és az általa képviselt patrióta gazdaságpolitikára.
Hónapok óta tudtuk, hogy az amerikai elnök vámok kivetését is a patrióta gazdaságpolitika eszközei között sorolja fel. Hónapok óta lehetett volna érdemben tárgyalásokat folytatni az amerikai adminisztrációval
– jelentette ki a miniszter. Javaslatként felvetette, hogy az EU csökkenthette volna az amerikai autóimportra vonatkozó vámokat 10 százalékról 2,5 százalékra, hogy elkerüljék a 20–25 százalékos amerikai vámok bevezetését.
A jelenlegi helyzetben a miniszter „stratégiai nyugalomra” szólított fel, és határozottan elutasította a kereskedelmi háború vagy vámháború lehetőségét az Egyesült Államokkal. Kifejtette, hogy Magyarország nem támogatja, hogy az EU vámokkal válaszoljon az amerikai intézkedésekre, mivel ez áremelkedést okozna az európai fogyasztók számára. Szijjártó szerint az EU által tervezett vámintézkedések 18 milliárd forintos áremelkedést jelentenének a magyar piacon olyan termékek esetében, mint a kontaktlencsék, bőrápolási termékek vagy építőipari műanyag csövek.
A Kínával való kereskedelmi kapcsolatokról szólva Szijjártó Péter bírálta az Európai Bizottság döntését, amely vámokat vetett ki a kínai elektromosautó-ipari szereplőkre. „Sikeres zöldátállás nincsen Kínával való gazdasági együttműködés nélkül” – mondta, kiemelve, hogy az európai autóipar nem tud működni kínai beszállítások nélkül. A miniszter bejelentette, hogy Magyarország beavatkozóként részt vesz abban a perben, amelyet nagy autóipari szereplők indítottak az Európai Bíróságon az Európai Bizottság döntése ellen.
A miniszter kitért a hazai sajtóban megjelent állításokra is, miszerint az amerikai kereskedelmi képviselő éves jelentése Magyarországot kritizálja. Szijjártó hangsúlyozta, hogy
ez a jelentés még a Biden-adminisztráció alatt született, és véleménye szerint a Magyarországra vonatkozó részeket David Pressman, az előző budapesti amerikai nagykövet diktálta,
akit Szijjártó Péter „ellenzéki aktivistaként” jellemzett.
Ez alapján úgy tűnik téves következtetést vont le a néhány lap, amikor gondolkodás nélkül átvette a Válasz Online írásának egy részét, amely szerint az Egyesült Államok a „mély aggodalomra okot adó” magyar korrupcióval is indokolja az EU-ra kivetett vámokat. A lap arról számol be, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya egy 397 oldalas jelentést tett közzé, amelyben részletesen megnevezik, hogy az egyes országoknál milyen gazdasági gyakorlatok indokolták a szerintük Donald Trump által kivetett vámokat.
A lap megállapításai szerint a gyógyszerek átláthatatlan ártámogatási rendszerétől a kötelező ügyvédi kamarai tagság külföldiek számára nehezített feltételéig tele van kifogásolt magyar példákkal a jelentés. A Magyarországgal kapcsolatban felhozott kifogásoknál külön kiemelik a közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázatát. „Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években” – áll a jelentésben.
Az állítások azonban több szempontból is pontatlannak bizonyultak, s erről Szijjártó Péter is beszélt luxembourgi sajtótájékoztatóján. A magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: Donald Trump elnök a múlt héten jelentette be gazdasági forradalmát, az új amerikai vámrendszert, mert álláspontja szerint fenntarthatatlan volt az, ahogyan az Egyesült Államokat kereskedelmi partnerei, köztük Kína kezelte.
A gazdasági indokok között említette, hogy 2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, és elmondta: azt az évtizedes gyakorlatot kívánja megszüntetni, ami az Egyesült Államok „kihasználására” épült a külkereskedelemben. Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték.
A Válasz online által idézett jelentés viszont egy hónapja került nyilvánosságra, és szijjártó állítása szerint semmi köze nincs a vámokhoz és a vámrendelethez.
A jelentéssel kapcsolatban az USTR hivatalosan 2024. szeptember 3-án, a Federal Registerben közzétett közleményben kérte a nyilvánosság észrevételeit, a benyújtási határidő pedig 2024. október 17. volt. A jelentés tehát nem Donald Trump elnökségéhez köthető, hanem a Biden-adminisztrációhoz.
A szöveg elejéből jól látható az is, hogy a magyar részt vélhetően a távozó demokrata kormányzathoz köthető David Pressman és csapata írta (Pressman 2022 szeptemberétől 2025 január közepéig volt az Egyesült Államok magyarországi nagykövete). Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nagykövet búcsújakor úgy fogalmazott, hogy „A távozó amerikai nagykövet mindent megtett azért, hogy saját politikai álláspontját érvényesítse. A magyar történelemben kevés olyan külföldi nagykövet dolgozott Budapesten, aki oly mértékben rombolta volna az együttműködést Magyarországgal, mint ahogyan David Pressman tette."