A majdnem egy hónapja kirobbant Huawei-gate miatt ismét feléledtek a viták az Európai Parlamentben, amik a transzparenciát növelnék, és hatékonyabban fellépnének a korrupció elleni küzdelemben – a botrány során ugyanis kiderült, több EP-képviselő és stábtagja éveken keresztül kaphattak pénzt, valamint ajándékokat a kínai techóriástól, hogy cserébe a vállalat számára kedvező tevékenységeket folytassanak. Az EP még a két évvel ezelőtti Katar-gate után bevezetett egy sor, a transzparenciát növelő szabályt, azonban azok, néhány EP-képviselő szerint, önmagukban nem elegendők.
Két évvel azután, hogy kiderült, több EP-képviselő pénzért és ajándékokért cserébe Katarnak kedvező törvénykezést ígért az Európai Parlamentben az emberi jogok megsértése miatt gyakran kritizált közel-keleti emírségnek, idén márciusban újabb korrupciós botrány rázta meg a testületet:
a belga ügyészség szerint több EP-képviselő, valamint azok asszisztensei a kínai Huawei techvállalattól kaphattak pénzt és ajándékot abból a célból, hogy a cég érdekében járjanak el.
A kínai techvállalatokra ugyanis az Európai Unióban régóta nemzetbiztonsági kockázatként tekintettek – emiatt tiltották például be a TikTokot az Európai Bizottság munkatelefonjain, ahogy az ázsiai ország telefonjait és eszközparkjait is száműzték az EU végrehajtói hatalmát ellátó intézményből.
A mostani korrupciós vádak szerint a Huawei hasonlóan járhatott el, mint Katar és más külföldi államok az EP-képviselőknél, valamint leginkább az ő asszisztenseiknél: pénzért és ajándékokért cserébe próbálhatták azt elérni, hogy a kínai cég érdekében lobbizzanak, hogy azok minél jobban bennmaradhassanak a közel 450 milliós lélekszámú uniós közös piacon.
Azóta a belga ügyészség nyolc személlyel szemben emelt vádat, miközben sajtóhírek szerint az ügyészség összesen 15 korábbi és jelenlegi EP-képviselő és asszisztenseik régebbi tevékenységét vizsgálja.
A kínai cég tagadta a vádakat. A botrány kirobbanása után közleményében azt írta, a cég „elkötelezett minden törvény és szabályozás betartása mellett”, amely országokban működik, valamint kiemelt figyelmet fordít az üzleti etikára, és zéró toleranciát alkalmaz a megvesztegetés és korrupció terén.
A Katar-gate után az Európai Parlament több reformot is bevezetett a korrupció visszaszorítására és a transzparencia növelésére – Roberta Metsola EP-elnök szerint ezeknek köszönhető, hogy a Huawei-gate-et sikerült ilyen korán felgöngyölíteni.
A 2022 decemberében kirobbant botrány után Metsola egy 14 pontos tervet tett közzé, amiben ígérete szerint erősítik a parlament integritását, függetlenségét és elszámoltathatóságát, mivel többek között előírták, hogy az EP-képviselőknek és stábtagoknak kötelező bejelenteni azt, ha egy harmadik országbeli diplomatával vagy cég képviselőjével találkoznak; a parlament megerősítette együttműködést a tagállamok titkosszolgálataival, igazságügyi és bűnüldözői hatóságaival; vagy például az EP-képviselőknek tilos 150 eurónál, jelenlegi árfolyamon 60 925 forintnál nagyobb értékű ajándékot átvenni.
Ugyan Metsola szerint többek között ezek segíthették, hogy a Huawei-gatet ilyen korán felgöngyölítették a belga, francia és portugál hatóságok, ugyanakkor vannak EP-képviselők, illetve transzparenciával foglalkozó civil szervezetek, amelyek ezt valamennyire megkérdőjelezik.
A Transparency International EU 2023. december 7-ére, a Katar-gate egyéves évfordulójára készített elemzésében azt írta, hogy Metsola 14 pontos tervét akkor még nem teljesen hajtották végre, valamint azt az EP-képviselők eleve felvizezték.
A mostani botrány a civil szervezet igazgatója szerint olyan súlyos, mint a Katar-gate esetében volt, majd úgy fogalmazott:
az EP-képviselők túl sokáig gondtalanul közelítették meg az etikát, és továbbra is a büntetlenség kultúrájában élnek. Ha az EP-képviselők meg akarják védeni a parlament integritását, széles körű védelmet kell biztosítaniuk, etikai reform.
Hozzá hasonlóan erről beszélt Daniel Freund zöldpárti német EP-képviselő is, aki a France24-gyel folytatott beszélgetésében például arra hívta fel a figyelmet, ugyan immáron az EP-képviselőknek be kell számolniuk arról, ha egy lobbistával vagy egy harmadik országbeli diplomatával találkoznak, vagy egy általuk szervezett úton vesznek részt,
ugyanakkor arra nincs megfelelő szankció, ha valaki ezt elmulasztja.
Mint arra rámutatott, sok esetben ilyenkor csak később jelentik ezt le, viszont komoly retorzió nem éri az EP-képviselőket.
A német EP-képviselő a beszélgetés során elismerte, ugyan valóban történt a transzparencia kapcsán előrelépés a Katar-gate után,
de több, a transzparenciát növelő, a korrupciós kockázat csökkentését célzó javaslat is elakadt a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt, valamint a tőle jobbra álló jobboldali és szélsőjobboldali képviselőcsoportokon.
Sőt, Freund elmondása szerint ezen képviselőcsoportok a már elfogadott és bevezetett új szabályok egy részén is könnyítenének, miközben a zöld EP-képviselő szerint még egy képviselő ellen sem érvényesítették az új szabályokat. Emiatt amellett érvelt, hogy nemcsak a szabályozásban, hanem azok érvényesítésében is nagyobb eszközökre lenne szükség.
Erre, másokkal közösen, azt ajánlotta – amit később az Európai Bizottság javaslatként be is nyújtott –, hogy az EP-képviselők helyett egy, a parlamenttől független etikai testület vizsgálná ki ezeket, amit egy szűk többséggel még tavaly meg is szavaztak a parlamentben.
Azonban annak bevezetését a parlamentben a „Venezuela-koalíció” – a Tisza Pártot sorai között tudó Európai Néppárt, a részben a Fidesz és a KDNP által alapított Patrióták Európáért és az Európai Konzervatívok és Reformerek – tagjai eddig blokkolták, többek között arra hivatkozva, hogy azt csak az EP belső szabályainak kiegészítésével lehetne elérni.
A mostani botrány miatt elképzelhető, hogy az etikai testületet végül sikerül felállítani, de erre az EPP részéről eddig túl sok hajlandóság nem mutatkozott: a pártcsalád közvetlenül az ő képviselőit is érintő Huawei-gatet nem kommentálta, miközben január óta épp azzal foglalkozik, hogy több civil szervezetnek, többek között a Transparencynek járó támogatásokat az Európai Bizottságtól ne kapják meg.
(Borítókép: Roberta Metsola 2025. március 20-án. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)