Már szerdán dönthetnek arról a tagállamok, hogy az Európai Unió 25 százalékos vámtarifát vessen ki az Egyesült Államokból érkező acélra és alumíniumra, miután a Donald Trump vezette Egyesült Államok is így tett februárban. Az uniós vámokat már április 15-én bevezethetik, miközben az Európai Bizottság szeretne kiharcolni újabb tárgyalásokat az amerikai kormánytól. Amennyiben azonban ez nem sikerülne, az Európai Bizottság és több tagállam is kész határozott és kemény választ adni.
Donald Trump amerikai elnök április 2-án közölte, hogy a világ minden országából érkező termékre 10, míg bizonyos államokból importált javakra ennél magasabb vámtarifát vet ki. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen másnap bejelentette, hogy az EU ugyan tárgyalás útján szeretne megoldást találni, azonban amennyiben az amerikai kormány ebben nem partner, akkor válaszul az Egyesült Államok által megemelt vámtarifára az EU is új vámokat vet ki az amerikai javakra.
Von der Leyen április 7-én egy sajtótájékoztatón már beszélt arról, hogy egy nulla nulláért ajánlatot tett az Egyesült Államoknak, azaz eltörölnék az egymás termékeire kivetett vámtarifákat. Ha viszont nem sikerül megállapodni – vagy az amerikai kormányt ez az ajánlat nem érdekli –, akkor április 15-től új vámtarifákkal jön elő az EU, amire egy robusztus listával készült.
Az Európai Bizottság már korábban elkezdte kidolgozni, miként reagáljon Trump acél- és alumíniumimportra még februárban kivetett 25 százalékos vámtarifájára. Most a hét elején pedig az Európai Bizottság közölte is a hosszú listát, hogy milyen amerikai termékekre vezetne be válaszul 25 százalékos vámtarifát. A listán többek között a szójabab, a csemegekukorica, a rizs, a mandula, a narancslé, az áfonya, a dohány, a vas, az acél, az alumínium, bizonyos csónakok és járművek, textíliák és bizonyos ruhák, valamint különféle sminkek szerepelnek.
A bizottság által összeállított listáról a tagállamok nagykövetei pedig első olvasatban szerdán már szavaznak is a Tanácsban.
Az előzetes tervek szerint az Európai Unió három lépcsőben vetné ki az új vámtarifáit:
A szavazásnál nem kell egyhangú döntés, ahhoz, hogy azt elfogadják, minősített többségre van szükség a tagállamok nagykövetei részéről. Ennek ellenére vannak országok, amelyek nem értenek egyet a „szemet szemért” elvet követő reakcióval.
Az Európai Bizottság alapvetően tárgyalni szeretne a washingtoni adminisztrációval, ezért ajánlotta fel azt, hogy eltörölné a vámtarifákat, amennyiben az amerikai kormány is így tesz. Az igazsághoz tartozik, hogy Trump állításával szemben az EU nem 39 százalékos vámtarifát vet ki az amerikai javakra, hanem átlagosan 1–4 százalék közöttit, ugyanakkor a „kölcsönös vámoknál” az amerikai kormány nem a vámtarifákat, hanem a külkereskedelmi mérleget vette figyelembe.
Ugyanakkor ha a mézesmadzag nem válna be, az Európai Bizottság kész elővenni az ostort, és kemé nyen fellépni az amerikai kormány egyoldalúan bevezetett vámtarifái ellen.
A válaszvámok mellett kész életbe léptetni a 2023 decemberében bevezetett gazdasági kényszerítő intézkedések elleni eszközt is. Ha ezt a 27 tagállamból 15 megszavazná, akkor többek között felhatalmazná az Európai Bizottságot, hogy vámokat vessen ki, vagy akár a szolgáltatások és a szellemitulajdon-jogok kereskedelmét is korlátozhatja, ahogy közvetlenül a külföldi befektetésekhez és a közbeszerzésekhez való hozzáférést is.
Franciaország, Németország és Spanyolország szerint nem szabad semmilyen opciót elvetni, így jelenleg támogatnák azt is, ha az eszközt bevetnék – vagy ha csak azzal fenyegetőzne az Európai Bizottság.
Robert Habeck leköszönő német gazdasági miniszter szerint az amerikai techvállalatok regulációja és megadóztatása is szóba kerülhet uniós reakcióként.
Ezen országok szerint azért nem mondhat le az EU minden lehetséges válaszreakcióról, mert Trump csak az erőből ért, azonban ezt a véleményt például Olaszország és Írország már nem osztja. E két állam attól tart, egy ilyen lépés csak eszkalálná a vámháborút, aminek később országaik két fontos iparága is elszenvedője lehetne – Írország esetén ez az eddig a vámtarifákból kihagyott gyógyszeripar, Olaszország esetén pedig a bortermesztés.
A napokban Washingtonba látogató ír kereskedelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes, Simon Harris emiatt ellenzi a gazdasági kényszerítő intézkedések elleni eszköz bevetését, mivel szerinte jelenleg azzal kellene foglalkozni, hogyan lehetne csökkenteni a fennálló feszültségeket.
Ennél többet szeretne elérni Olaszország, aminek külügyminisztere, Antonio Tajani azzal szeretne több időt szerezni, hogy az amerikai acélra és alumíniumra kivetendő tarifákat a tervezett április 15-e helyett csak április 30-án vezessék be az EU-ban.
Ennek azonban Olaszország esetében nem kizárólag gazdasági okai lehetnek, bár mint azt a Politicónak egy olasz tisztviselő elárulta, az olasz gazdaság rendkívül integrált az amerikai gazdaságban. A mediterrán országban van ugyanis Európában a második legtöbb amerikai katonai bázis, valamint az Olaszországban lévő amerikai atomfegyverek biztosítják az európai elrettentő védőernyőt is – érthető módon Giorgia Meloni olasz kormányfő nem szeretné, ha az amerikai katonák elhagynák az országát.
Meloni kormánya emiatt a transzatlanti kapcsolatok javítására törekszik – a Corriere della Sera szerint emiatt jövő héten Washingtonba is látogathat, amivel ő lesz Emmanuel Macron francia elnök és Micheál Martin ír kormányfő után a harmadik uniós állam- vagy kormányfő, akit Donald Trump a Fehér Házban fogadhat – annak ellenére, hogy úgy tűnik, az új amerikai kormány néhány tagja nem feltétlenül szövetségest lát már Európában.
(Borítókép: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság brüsszeli székhelyén 2025. április 7-én. Fotó: Dpa / Getty Images)