Nevük elhallgatását kérő források közölték, hogy a határozatok egyike várhatóan azt a problémát igyekszik orvosolni, amelyet az úgynevezett 9/11-es bizottság így fogalmazott meg: a különböző hírszerző ügynökségek kitartanak amellett, hogy nem osztják meg egymással a megszerzett információkat.

Valamilyen formában

A bizottság javaslata szerint a 15 amerikai ügynökség ezután is saját adatbázist vezetne, de mindegyik kutathatna a másikéban. McClellan fehér házi szóvivő elmondta, hogy a kormány a bizottság 41 javaslatából 36-ot "ilyen vagy olyan formában" megvalósít.

Bush még augusztus elején utasította a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI), hogy a terrorizmussal kapcsolatos hazai hírszerzési értesülések összegyűjtésére és elemzésére hozzon létre egy különleges munkacsoportot, amint ezt a 9/11-es bizottság javasolta.

Ezenkívül Bush jóváhagyta az országos hírszerző-igazgatói poszt és az országos terrorelhárító központ létrehozására vonatkozó bizottsági ajánlást, de a bizottság javaslatával ellentétben az országos igazgató mellé nem rendelt teljhatalmat a hírszerzési költségvetés és a hírszerzési alkalmazottak feletti rendelkezést illetően.

A képzelet hiánya

A 9/11 bizottság jelentése szerint a legnagyobb hiba a képzelet hiánya volt. "Nem hisszük, hogy a vezetőink megértették a fenyegetés súlyát" - állapította meg az összességében 567 oldalas jelentés. "Az 1998-2001. között hozott kormányzati intézkedések egyike sem akadályozta meg, még csak nem is lassította le az al-Kaida terrorszervezetet a támadás végrehajtásának folyamatában" - írták a jelentéstevő törvényhozók.

korábbi vizsgálatok már 2002 nyarán megállapították, hogy az egymással olykor rivalizáló belföldi nyomozóhatóságok (pl. az FBI) és a külföldi hírszerzés (CIA) közötti információáramlás meglehetősen hiányos volt. Így fordulhatott elő, hogy az egyik szervezet által terroristaként nyilván tartott géprablót a másik szervezet emberei futni hagyták.