Bár a faji alapon osztott pluszpontok rendszerét alkotmányellenesnek ítélte, összességében helybenhagyta a pozitív diszkrimináció intézményét az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága. A felvételi eljárása miatt a Michigan Egyetemet perelő diákokat Bush támogatta. Az egyetemet a polgárjogi harcosok és a nagyvállalatok koalíciója.
Kivételezni azért lehet
Ugyanakkor az egyetem jogi karának Sandra Day, az ügyet szavazatával eldöntő bírónő szavai szerint "finoman szabott", bár szintén diszkriminatív gyakorlatát a bíróság 5:4 arányban alkotmányosnak találta. Day bírónő szerint nem alkotmányellenes, ha egy egyetem, az "etnikailag színes összetételből származó előnyök" fejében a kisebbségi hallgatók javára dönt a felvételin.
A bíróság ítéletét a pozitív diszkrimináció hívei sikerként könyvelik el, hiszen a testület fenntartotta a megkülönböztetés lehetőségét. Siker azért is, mert a pozitív diszkrimináció eltörlését maga Bush elnök is támogatta.
Nagyvállalatok és polgárjogi harcosok
A kormány a bíróságon is kimutatta szimpátiáját. A diákokat támogatva az ülésen megjelent a Ted Olson legfőbb ügyész. Bush maga a Michigan Egyetemen tartott beszédében "ártónak, méltánytalannak és alkotmányellenesnek" nevezett minden olyan kvótarendszert, mely elzár másokat a felsőoktatástól.
Az egyetem ugyanakkor számos, a pozitív diszkrimináció bizonyos formáit szintén gyakorló nagyválalat és több polgárjogi szervezet támogatását is bírta.
Huszonöt éve ugyanígy
Legutóbb 1978-ban hozott döntést a bíróság az egyetemi pozitív diszkrimináció ügyében, hasonló eredménnyel. Allen Bakke a Kalifornia Egyetem davisi orvosi karát perelte be, mert felvételét egy kisebbségi diák javára utasították el. A Legfelsőbb Bíróság akkor eltörölte a fenntartott egyetemi helyek rendszerét, de - mint ahogy azt a pontrendszer is példázza - továbbra is megengedő volt a diszkrimináció más formáival szemben.