Jeane Kirkpatrick korábbi amerikai ENSZ-nagykövet levélben kérte John Ashcroft igazságügyminisztert, indítson újabb vizsgálatot a két amerikai kisrepülő öt évvel ezelőtti lelövésével kapcsolatban - közölte a Washington Times. Christopher H. Smith, New Jersey-i republikánus képviselő, a Képviselőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának alelnöke a Wall Street Journal hasábjain ugyanerre szólította fel a minisztert.

Fidel Castro

Kirkpatrick arra kéri Ashcroftot, hogy tekintse át újra a bizonyítékokat, és a felelősöket állíttassa bíróság elé. A levelet neves Amerikában élő kubai tudósok, emberjogi vezetők is aláírták. A Fehér Ház szóvivője az üggyel kapcsolatban kijelentette: a Kubával kapcsolatos politika nem változik, de a kérést továbbítják az igazságügyi minisztériumba. A minisztérium egyelőre nem kommentálta az esetet.

MiG vs. Cessna

1996. február 24-én kubai MiG-ek lelőttek két amerikai Cessna típusú kisrepülőt, melyeken a miami ,,Brothers to the Rescue" nevű, kubai amerikaiak által létrehozott szervezet tagjai ültek. A négy áldozatból három amerikai állampolgár volt. Az ENSZ vizsgálata akkor arra a következtetésre jutott, hogy a gépek fegyvertelenek voltak és nemzetközi légtérben repültek - bár Havanna felé tartottak. Ugyanebben az évben a Time magazin interjújában Castro is elismerte, hogy kubai gépek lőtték le a repülőket.

Az amerikai bíróság akkor kártérítést ítélt meg az áldozatok hozzátartozóinak. Az ítélet szerint a 96,7 millió dollárt a kubai kormány Amerikában zárolt számláiról kell fedezni. Miamiban jelenleg is folyik egy per, melynek vádlottjai állítólag Kubának kémkedtek, és a bizonyítékok között olyan, az FBI által elcsípett üzenetek is vannak, amelyek állítólag azt bizonyítják, hogy a gépek lelövését a havannai vezetés rendelete el.

Az eljárás valószínűleg eredménytelenül zárul Kende Tamás az ELTE Jogi Karának adjunktusa kérdésünkre elmondta: nem valószínű, hogy a Castro elleni kereset eredményre vezet. Bár az amerikai jog bizonyos esetekben lehetőséget ad az amerikai bíróságoknak, hogy külföldi állampolgárokkal, eseményekkel kapcsolatban járjanak el - bár általában csak polgárjogi ügyekben. Az is előfordult azonban, hogy például egy Amerikába menekült, megkínzott paraguayi kislány esetében járt el amerikai bíróság, és a paraguayi elkövetőket paraguayi tettükért ítélte el. Sőt, Noriega tábornokot távollétében ítélte el amerikai bíróság, majd Panamában amerikai katonák foglyul ejtették a tábornokot, aki azóta is amerikai börtönben ül. Castro ellen távollétében esetleg eljárás indulhat, emiatt elfogatóparancsot is kiadhatnak, de az kizárható, hogy az elnököt Kubában elfognák. Castro külföldre is utazhatna, mert nem valószínű, hogy az amerikai döntés más országokat Castro letartóztatására ösztönözné. Sőt az elnök még Amerikába is elutazhatna, még akkor is nemzetközi egyezmények védenék. Ha pedig távollétében ítélik el, a kubai elnökre nézve annak sem lenne gyakorlati hatása - tette hozzá a szakértő.

Christopher H. Smith szerint Castróval úgy kellene bánnia a washingtoni kormánynak, ahogy Oszama bin Ladennel teszi. Bár Clinton elnök a gépek lelövése után a Kuba elleni embargó szigorításáról döntött, de még Washington így is túl engedékeny Havannával szemben - mondja Smith.

Bushon is számon kérik ígéreteit

A kubai származású miami-iak egyöntetűen Bushra szavaztak, miután Clinton idején a Kubából menekült Eliant visszaadták kubai apjának. Most azt várják, hogy az elnök keményen lépjen fel a Castro-rezsimmel szemben. ,,Bush azt ígérte a kampánya idején, hogy nem enyhít a szankciókon amíg Kuba el nem engedi a politikai foglyokat, és ki nem írják a választásokat" - mondta Lincoln Diaz-Balart miami republikánus képviselő. ,,A közösség hisz benne, hogy az elnök betartja szavát."

Diaz-Balart azt is bejelentette, hogy már többször tárgyalt a Fehér Házban Kubáról, és ott azt tapasztalta, hogy ,,a jelenlegi adminisztráció sokkal szolidárisabb a kubaiakkal, mint az előző". A képviselő jelenleg olyan törvénytervezeten dolgozik, amely alapján az USA az eddiginél aktívabban támogatná a kubai menekülteket, szigorítaná az embargót, és felelősségre vonhatná a kubai vezetést az öt évvel ezelőtti légitámadásért.