Index Vakbarát Hírportál

Texas fölött darabokra esett a Columbia űrsikló

2003. február 1., szombat 16:01

Leszállás közben, nem sokkal azután, hogy visszatért a föld légkörébe, darabokra esett a Columbia űrrepülőgép. A NASA rendkívüli helyzetet léptetett életbe, Bush amerikai elnök rendkívüli ülésre hívta össze a tanácsadóit Washingtonba. A héttagú legénység sorsa ismeretlen, de semmi esélyük sem lehetett a túlélésre. A katasztrófa okairól egyelőre semmit sem tudni, szakértők kizárták, hogy ilyen nagy magasságban bármiféle terrortámadás érhette volna a Columbiát, amelyen a világ első izraeli űrhajósa is utazott.

Az amerikai űrhivatal, a NASA közleménye szerint szombaton, közép-európai idő szerint 15 órakor szakadt meg a kapcsolat az űrrepülővel, amely a tervek szerint 15:16-kor ért volna földet a floridai Kennedy Űrközpontban. Az űrrepülő ekkor mintegy hatvankét kilométer magasságban haladt, a hangsebesség tizennyolcszorosával, körülbelül óránkénti 19 000 kilométeres sebességgel.

Tekintse meg galériánkat (Klikk a képre)

A Texas állam felett megsemmisült űrrepülőgép zuhanó darabjait Dallastól 160 kilométerre délkeletre látták. A Columbia maradványai több száz négyzetkilométeres területen szóródtak szét. A hatóságok figyelmeztették a környékbelieket: az űrrepülő veszélyes mérgező anyagokat tartalmazott, ezért bárki aki roncsokra bukkanna, ne próbálja elszállítani azokat.

A tragédia nyomán NASA rendkívüli helyzetet léptetett életbe, Bush amerikai elnök rendkívüli ülésre hívta össze a tanácsadóit Washingtonba. Kormányzati tisztségviselők szerint ilyen magasságban valószínűtlen, hogy a szerencsétlenségnek köze lenne a terrorizmushoz.

A texasiak egy hatalmas robbanást láttak

Tekintse meg galériánkat (Klikk a képre)

A CNN által közölt videofelvételen fehér füstnyomok voltak láthatók, ami arra enged következtetni, hogy a Columbia több darabra esett szét a Föld légkörébe történt visszatérés során. A felvételen jól látható, amint a repülő a légkörbe érve több darabra esik, és a sikló izzó darabjai füstcsíkot húznak maguk után. A NASA közlése szerint a sikló nem készült kényszerleszállásra, mert a 60 000 méteres magasságban lévő géppel ezt lehetetlen lett volna végrehajtani. Texasi civil szemtanúk látták az űrsiklót, s egy óriási robbanásról számoltak be.

A Columbia legénysége
Rick D. Husband
Az expedíció parancsnoka, 45 éves, gépészmérnök, az Egyesült Államok légierejének ezredese. 1999-ben már részt vett űrrepülésen.
William C. McCool
Az expedíció pilótája. 40 éves, volt berepülő pilóta. A haditengerészet parancsnoka. Ez volt az első űrrepülése.
Michael P. Anderson
42 éves, fizikus, a légierő tisztje, a tudományos kutatásért felelős parancsnok.
David M. Brown
A haditengerészet tisztje, 46 éves aviatikus, repülőorvos.
Kalpana Chawla
Indiai származású 42 éves űrrepülési szakmérnök és doktor. Több mint 375 órát töltött már az űrben. Legfontosabb feladata a sikló robotkarjának működtetése volt.
Laurel Clark
41 éves, a haditengerészet tiszje, első űrutazása volt. Orvosi végzettségű, az expedíció biológiai kísérleteit vezetette.
Ilan Ramon
46 éves, az első izraeli űrjhajós. Hazájának egyik legtapasztaltabb vadászpilótája, több háborús bevetésben is részt vett.

A tévéfelvételeket kommentálva Norm Thaggard amerikai űrhajós a CNN-nek azt mondta, hogy a Columbia valószínűleg több darabra esett szét. Az első szakértői vélemények szerint a katasztrófa legvalószínűbb oka, hogy az űrrepülőgépet borító hőálló burkolat sérülhetett meg. A légkörbe belépő sikló külső burkolata több ezer fokosra izzik föl a surlódástól, ettől a hatalmas hőmérséklettől véd a különleges, csempeszerű bevonat az űrrepülőgép felületén. Ha ez a burkolat megsérül, a repülőgép belseje a másodperc tört része alatt lángra lobban illetve szétolvad.

A NASA figyelmeztette a texasi lakosságot a törmelékek jelentette esetleges veszélyre. Észak-Texasban mentőosztagokat mozgósítottak.

Az amerikai űrsikló január 16-án indult útnak, fedélzetén hét űrhajóssal, köztük az első izraelivel. Az STS-107-es misszió keretében több tucat mikrogravitációs kísérleteket végeztek: többek között a súlytalanság emberi szervezetre gyakorolt hatását, a folyadékok és láng viselkedését vizsgálták.

George W. Bush amerikai elnök magyar idő szerint este nyolc órakor tévébeszédben jelentette be, hogy a katasztrófának nincsenek túlélői. A Columbia űrhajósai tizstában voltak vállakozásuk veszélyeivel, a tudmányért haltak meg - mondta Bush.

A gyász jeléül a Fehér Ház előtt félárbócra engedték a nemzeti lobogót.

A Columbia űrrepülő

Az OV-102 raktári névvel ellátott űrrepülőt Robert Gray ágyúnaszádjáról a Columbiáról nevezték el. A felfedező Gray kapitány 1792 májusában ezer mérföld mélyen behatolt, az ugyancsak Columbiának elnevezett folyón a mai Kanada területére, mielőtt rozmárbőr-kereskedő lett Kínában. A Columbia nevet emellett az Egyesült Államok feminin megszemélyesítésének jelölésére használják.

A Columbia a NASA űrrepülőparkjának legöregebb darabja volt: először 1981 április 12-én hagyta el a Földet. A sorban a Challenger, a Discovery, az Atlantis, illetve az 1986-ban megsemmisült Challenger utódja, az Endeavour követte.

A Columbiát története során háromszor újították fel: utoljára 1999 szeptemberében végeztek rajta módosításokat a gyártó Rockwell International szakemberei. A Columbia 27 sikeres missziót teljesített és összesen 284 napot 19 órát és 19 percet töltött a világűrben.

Rovatok